vissza a főoldalra

 

 

 2016.05.13. 

Natúrparkok koordinációs hálózata jön létre

A táji örökség, a kulturális hagyományok és néprajzi értékek megőrzéséért

Elfogadták a magyarországi natúrparkok 2015. és 2030. közötti időszakra szóló fejlesztési koncepcióját – közölte szerkesztőségünkkel a környezetügyért felelős helyettes államtitkár. Rácz András hozzátette, hogy a natúrparkok kiemelten foglalkoznak a természet és tájvédelem mellett a környezeti neveléssel, az turizmus-ökoturizmussal és a vidékfejlesztéssel.

 Mi a magyarországi natúrparkok fejlesztési koncepciójának célja?

 –A magyarországi natúrparkok fejlesztési koncepciójának célja, hogy a névhasználati címmel rendelkező natúrparkok, továbbá a natúrparki névhasználati cím megszerzését tervező szervezetek számára a 2015-2030-as tervezési időszakra olyan fejlesztési irányokat, ajánlásokat fogalmazzon meg, amelyek összhangban vannak a természetvédelmi, kulturálisörökség-védelmi, valamint a vidékfejlesztési prioritásokkal, ugyanakkor biztosítják a feltételeit a natúrparki mozgalomban rejlő lehetőségek minél teljesebb körű kihasználására. További célként fogalmazódott meg a koncepcióban rögzített kiemelt prioritások megvalósításhoz szükséges eszközrendszerre történő javaslattétel.

 Miért döntöttek a fejlesztési koncepció megvalósítási időszakának, időtávja kettőssége mellett?

 –A fejlesztési koncepció középtávon alkalmazkodik az Európai Unió 2014-2020-as tervezési időszakához, figyelembe véve a projektek tényleges megvalósulási idejét. Hosszú távon az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció időtávja volt irányadó.

 Miként lehet elérni az érintett lakosság natúrparktudatosságának erősítését?

 –A natúrparki fejlesztési koncepció egyik alapvetése, hogy összhangot kell létrehozni a tájban élő emberek és közösségek között. A natúrparkok a táji léptékű, közösségi alapú együttműködések szervezői, koordinálói, vagyis a fejlesztéseket a helyi közösségekkel együttműködve végzik, úgy, hogy azok a helyi közösségek érdekét szolgálják, akár anyagi értelemben is. Ez mindenféle partnerség, együttműködés egyik alapja, amire a natúrparkoknak minden tevékenységük során törekednie kell. Ez különösen igaz a védelmi jellegű intézkedésekre, amelyek kapcsán tudatosan szükséges keresni a helyi közösségek számára rövidtávon is előnyöket biztosító megoldásokat és ezzel összefüggésben támogatásukat. Ezen alapelv mentén lehet megteremteni azt a natúrparki tudatosságot, aminek megléte a további közös munka alapja.

 Mi lesz a feladata a natúrparkok koordinációs hálózatának?

 –A natúrparki koordinációs hálózat feladata a natúrparki fejlesztési koncepcióban rögzített feladatok végrehajtása. A koordinációs hálózat minden tagja – a Földművelésügyi Minisztérium natúrparkokért felelős részlege, a Herman Ottó Intézet, a Magyar Natúrpark Szövetség, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat és a magyarországi natúrparkok – már az idéntől saját humánerőforrás-kapacitásának és pénzügyi lehetőségeinek figyelembe vételével, az egyes feladatok megvalósítására beadott célzott pályázatokkal segíti a koncepcióban rögzített célok elérését és kiemelt prioritások végrehajtását. Az együttműködés részleteit a közeljövőben éves intézkedési tervet tartalmazó együttműködési megállapodásban rögzítik az érintett szervezetek.

 Mi szükséges ahhoz, hogy egy terület megkaphassa a natúrpark címet?

 –A natúrparkokra vonatkozó első hazai szabályozás 2004-ben látott napvilágot. Ekkor került be a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénybe a natúrpark fogalma és az a szabályozás, hogy a natúrpark név használatához a természetvédelemért felelős miniszter ─ kérelem alapján ─ a szükséges szakmai és szervezeti-működési feltételek együttes megléte esetén járul hozzá. A natúrpark névhasználati cím elnyerését meglapozó szakmai háttértanulmány kötelező elemeit, ajánlott szerkezetét és tartalmi követelményeit pontosan szabályozza a 2014-ben elfogadott Natúrpark koncepció. A natúrparki szakmai háttértanulmánynak a natúrpark kezdeményezés és a területi adottságok bemutatása mellett tartalmaznia kell egy fejlesztési koncepciót és a csatlakozó partnerek szándéknyilatkozatát. A natúrparkot hivatalosan a csatlakozó szervezetek által létrehozott „munkaszervezet” képviseli, mely célszerűen egyesület vagy alapítvány, amelynek minden partnertől együttműködési nyilatkozatot kell beszereznie. A háttértanulmányt a Földművelésügyi Minisztérium szakfőosztálya értékeli, és elfogadása után indulhat meg a hivatalos felterjesztési folyamat. A névhasználati cím megszerzésének egyik kiemelt szakmai szempontja az erős térségi partnerség kialakítása, amelyhez elengedhetetlen, hogy a natúrpark kezdeményezésben részt vevő szervezetek határozott, világos fejlesztési célokat fogalmazzanak meg, amelyek összhangban vannak a nemzeti szintű vidékfejlesztési és természetvédelmi prioritásokkal.

 Mi jellemzi a natúrparki térségeket, s azok finanszírozását?

 –A natúrparki fejlesztési koncepció készítését megalapozó vizsgálatok tapasztalatai szerint a natúrparki térségek igen változatosak. Különösen nagy jelentőségű a vidékfejlesztési tevékenység azokban a natúrparkokban, amelyek hazánk kevésbé fejlett térségében helyezkednek el. A munkanélküliséget vizsgálva négy natúrparki térség értéke haladja meg az országos átlagot. A névhasználati címmel rendelkező natúrparkok finanszírozása jórészt pályázati forrásból történik. A jövőben szükséges lenne növelni a térségi finanszírozás (tagdíjbevétel és a natúrparki munkaszervezet saját bevétele) arányát. A fejlesztési koncepció távlatilag, egy kétlépcsős minősítési rendszer bevezetésével, a minősített – „natúrparki tájkartás” – natúrpark cím bevezetésével javasolja az állami finanszírozás biztosítását.

 A natúrparkok mennyire töltenek be jelentős szerepet az adott térség kulturális hagyományainak, néprajzi értékeinek megőrzésében?  

–A natúrparkok alapvető feladata és tevékenységi köre a táji örökség, beleértve a kulturális hagyományok, néprajzi értékek megőrzése.

 Térségi szinten mennyire erős a partnerek együttműködése?

 –A natúrparkok értelmezésünk szerint olyan táji léptékű, közösségi alapú kezdeményezések, amelyek a tájban élő helyiek – legyenek akár magánszemélyek, gazdálkodók, civil szervezetek, önkormányzatok vagy országos hatáskörű szervezetek térségi képviselői – közös céljainak megtalálása és elérése érdekében működnek együtt. Közös feladatuknak tekintik az érintett tájakhoz, a szülőföldjükhöz való kötődés erősítését, mindazt az együttműködést, ami jó alapot biztosíthat a természeti-táji örökség olyan módon történő hasznosítására, hogy az még az utódok számára is biztosítsa az egészséges környezetet, az értékekben gazdag, élő és élhető tájat, a vidéki közösségek megmaradását. A térségi szintű együttműködés szintje eltérő az egyes natúrparkokban. A fejlesztési koncepció megfogalmazása szerint a partnerség „erősödő”, amely kifejezés magában rejti a további fejlődés lehetőségét, ami meggyőződésünk szerint komoly tartalékot jelent a hazai natúrparki mozgalom számára.

 A natúrparkok operatív feladatellátáshoz elegendő humánerőforrással rendelkeznek?

 –A natúrparki fejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok elérése érdekében komoly fejlesztés szükséges a humánerőforrás tekintetében. A koncepció készítői reális előrelépési lehetőséget látnak a térségi partnerség erősítésében, az egyes natúrparki partnerek alapfeladatainak koordinált végrehajtásában.

 Mit jelent a natúrpark brand fogalma, amit ki szeretnének alakítani?

 –A natúrparki mozgalom további fejlődését nagymértékben segítené a natúrparki név ismertségének növelése, valamint az, ha a natúrparki partnerekhez minőségi szolgáltatások lennének társíthatók. Ezt szolgálja a natúrparki brand erősítése, amire kiemelten a turizmus, rekreáció, mint szakmai pillér menti tevékenységek terén nyílik lehetőség.

 Mi a natúrparkok szakmai tevékenységének négy alappillére?

 –A natúrparkok szakmai tevékenységüket a négypilléres natúrparki modell mentén végzik, melyek közül az első pillér a természeti és kulturális örökség megőrzése, melynek célja a táj gondozása, ápolása, a táj megőrzésre érdemes karakterelemeinek és a tájértékeknek a védelme, az élőhelyek, fajok fennmaradása és a hozzájuk fűződő tudás és ismeret alkalmazása. A második pillér a környezeti nevelés, szemléletformálás, amely az érintett lakosság és a natúrpark területére érkező látogatók környezeti szemléletének formálására koncentrál a helyi természeti örökség és a megőrzésükre tett erőfeszítések bemutatásán keresztül. A harmadik pillér a vidékfejlesztés, mely a helyi közösségek bevonásával a táji adottságokon alapuló, a táji értékeket megőrző, gyarapító társadalmi-gazdasági fejlesztések támogatását tűzi ki céljául. A negyedik pillér a turizmus és rekreáció, amely az érintett táj szépségére, harmóniájára, természeti és kulturális adottságaira, sajátos értékeire, egyediségére építő és azt fenntartó turisztikai és rekreációs kínálat bemutatására, fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, a gyógyulást és pihenést elősegítő termékfejlesztés, a desztináció-építés, a turisztikai piacra vitel, az együttműködés és a közös értékesítés eszközeivel.

 Nem okoz-e problémát, hogy a különböző tématerületeket, más-más minisztérium felügyeli?

 –A koordinált együttműködést hivatott elősegíteni a natúrparki koordinációs hálózat létrehozása, amely a 2013-ban megkezdett közös munka folytatását jelenti.

 A koncepcióban meghatározott célok és fejlesztési prioritások elérésével miként változnak meg a hazai natúrparkok a tervezési időszak végére?

 –A natúrparki fejlesztési koncepcióban meghatározott célok és fejlesztési prioritások megvalósításával reményeink szerint a natúrparkok a tervezési időszak végére olyan értékőrző és értékteremtő mintatérségekké válnak, ahol komplex értékszemléleten alapuló helyi-térségi fejlesztések valósulnak meg, miközben az élő és élhető natúrparki tájak magas életminőséget biztosítanak az ott élők számára. Végezetül szeretném felhívni a Magyar Fórum olvasóinak figyelmét, hogy a natúrparkokkal, natúrpark alapítással kapcsolatos minden információ, valamint a Natúrpark Koncepció és a Natúrpark fejlesztési koncepció dokumentációja megtalálható a www.termeszetvedelem.hu/naturparkok internetes oldalon.

 

Medveczky Attila