|
 2016.05.13.
Akiknek valóban szakmai
céljaik vannak, azoknak a kerekasztalnál a helyük
A baloldali pártok politikai tőkét akarnak kovácsolni az oktatásügyből
A sztrájkokat meghirdető szervezetek mindegyikét meghívtuk,
és ezután is meghívjuk a Köznevelési Kerekasztal üléseire,
azonban az alakuló ülésen kívül – amelyen a Pedagógusok
Demokratikus Szakszervezete részt vett, elismerően nyilatkozott
is róla, majd másnap mégis megmásította véleményét –,
eddig egyetlen alkalommal sem foglaltak helyet a tárgyalóasztalnál.
Pedig többpontos követeléseik mindegyike része a kerekasztal
munkájának – sőt, annál jóval több is –nyilatkozott
felkeresésünkre Sipos Imre helyettes államtitkár.
Az április 20-i pedagógussztrájk okozott-e zűrzavart,
fejetlenséget az iskolákban?
–Nem, hiszen a kormány előzetesen megállapodott abban a
sztrájkbizottsággal, hogy minden iskolában biztosítani kell a
gyermekek felügyeletét, valamint az étkeztetést is.
Voltak olyan intézmények, melyek megszegték a sztrájkmegállapodást?
–Jelenleg nem tudunk olyan akcióról, amely a sztrájktörvénnyel
ellentétes lett volna. Ha történt ilyen, akkor azt a minisztérium
ki fogja vizsgálni.
Pótolni kell a pedagógussztrájk miatt elmaradt órák
tananyagát?
–A sztrájk idején hiányzó tanulók távollétét
igazolni kell az intézmény házirendjében foglaltak szerint. Az
intézmény felelőssége, hogy a gondjaira bízott gyermekek,
tanulók a tanítási időben hol tartózkodnak, akkor is, ha arra
a napra sztrájkot hirdetett egy vagy több szakszervezet. A sztrájk
miatt elmaradt tanítási nap, óra pótlását az intézményvezető
abban az esetben rendelheti el, ha a tananyag átadására másként
nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy egy esetlegesen más időpontra
megszervezett tanítási nap hátrányosan érintheti a tanulók
és a szülők, illetve a munkabeszüntetésben részt nem vevő
pedagógusok érdekeit. A sztrájk miatt elmaradt órák tananyagának
pótlásáról azonban mindenképp gondoskodni kell.
A sztrájkot meghirdető szakszervezetek részt
vesznek egyáltalán a Köznevelési Kerekasztal munkájában?
–A sztrájkokat meghirdető szervezetek mindegyikét meghívtuk,
és ezután is meghívjuk a Köznevelési Kerekasztal üléseire,
azonban az alakuló ülésen kívül –amelyen a Pedagógusok
Demokratikus Szakszervezete részt vett, elismerően nyilatkozott
is róla, majd másnap mégis megmásította véleményét –,
eddig egyetlen alkalommal sem foglaltak helyet a tárgyalóasztalnál.
Pedig többpontos követeléseik mindegyike része a kerekasztal
munkájának – sőt, annál jóval több is.
Április 20. előtt a kormány tárgyalt-e – és
milyen eredménnyel – a sztrájkbizottsággal?
–A kormány többször is tárgyalt a Pedagógusok Sztrájkbizottságával
a 25 pontos követeléseikről és 20 pont esetében mondhatjuk,
hogy egyetértés alakult ki.
Mennyivel nőttek tavaly és idén a pedagógus-bérek?
–A kormány 2013-ban indította el a rendszerváltás utáni
legnagyobb bérrendezési programot, ez öt év alatt átlagosan
mintegy 50 százalékos emelést jelent a pedagógusok számára.
Ha nőttek a bérek, akkor felvetődik a kérdés:
szakmai vagy politikai alapon szervezik a különböző akciókat
meghirdető szervezetek a megmozdulásokat?
–A megmozdulásokat szervezők követelései szakmai
alapon fogalmazódtak meg, az oktatási rendszer átalakítására,
jobbá tételére irányultak, azonban érezhetően a különböző
politikai pártok is igyekeztek, igyekeznek hasznot húzni ebből
az egész kezdeményezésből.
A
kormány továbbra is azon az állásponton van, hogy a gyermekek
és a pedagógusok érdekét kizárólag a párbeszéd, a közös
munka, és nem a sztrájk szolgálja. A minisztérium továbbra is
várja az érintetteket, ugyanis akiknek szakmai – és nem
politikai – céljaik vannak, azoknak ott a helyük a
kerekasztalon.
Térjünk rá a Köznevelési Kerekasztal szakmai
munkájára. Elemezték a Pedagógusok Szakszervezetének 25 pontját,
s ha igen, akkor azok közül melyeket tartanak megvalósítatóknak?
–Álláspontunk szerint a tananyagot, az óraszám-terhelést
csökkenteni kell, az igazgatók kezébe több döntési jogkört
kell adni, fontos, hogy a nyugdíjas pedagógusokat tovább
lehessen foglalkoztatni. A fenntartó kérdésében szintén egyetértünk,
az állami fenntartás szükségességé a PSZ sem vitatja, az
pedig, hogy a Klik-et jelenlegi formájában meg kell szüntetni,
és új struktúrának kell a helyébe lépni, már eldőlt.
Az új tankönyvek elbírásával kapcsolatban lesznek-e változtatások?
–Célunk,
hogy az új tankönyvek elbírálásánál minimálisra csökkentsük
a hibák lehetőségét. Fontos, hogy minél több pedagógust
vonjunk be a tankönyvek elkészítésébe, és azok minél jobb
minőségűek legyenek.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
fontosnak tartja, hogy csökkenjenek a pedagógusok munkaterhei.
Soknak tartják a 32 órás kötött munkaidőt. Ebben a témában
közeledtek az álláspontok?
–A pedagógusok kötött munkaidejére
vonatkozó jelenlegi szabályozás felülvizsgálatáról is tárgyal
a kerekasztal.
A pedagógusképzéssel és továbbképzéssel
foglalkozó munkacsoport foglalkozik-e azzal, miként is lehet eldönteni
a pályaalkalmasságot?
–A Magyar Rektori Konferencia képviselője
által vezetett Pedagógus hivatás munkacsoport javaslatai
alapján ezzel a témával is érdemben foglalkozik a kerekasztal.
Részt vett a Magyar Önkormányzatok Szövetsége
(MÖSZ) közoktatási konzultációs fórumán. Ezen elhangzott,
hogy az önkormányzatok érdekeltek a fenntartás visszavételében.
Terveznek-e változtatást a működtetés és a fenntartás kérdésében?
–Az állami fenntartást fenn kell tartani, hiszen az önkormányzatokat
csődbe vitte a korábbi struktúra. A feladatunk az, hogy a Klik
helyett létrejövő 57 fenntartói centrum biztosítsa az intézmények
zökkenőmentes működését, és a korábbi anomáliák, működési
zavarok megszűnjenek.
Mennyire értékeli hasznosnak a MÖSZ fórumát?
–A MÖSZ fóruma fontos színtere a
köznevelési intézmények fenntartásáról és működtetéséről
szóló kérdések érdemi megvitatásának.
Erősítenek-e a tanárképzés gyakorlati jellegén?
–A következő két év
teendői között fogalmaztuk meg a pedagógusképzés megerősítését.
Megalapozott panasza volt korábban a köznevelés minden szereplőjének,
hogy a pályakezdők sokasága hiába tudja jól az elméleti
anyagot, ha alig képes megbirkózni az iskola mindennapos
gyakorlati kihívásaival. Kétségtelen, hogy erre csak hosszú
gyakorlati képzéssel lehet jól felkészíteni a jelölteket. A
négy- illetve ötéves képzésre egy évig tartó iskolai
szakmai gyakorlat épül, és csak ennek sikeres teljesítése után
tehet záróvizsgát és kaphat diplomát a tanárjelölt.
Hogyan tudják elérni, hogy a magyar oktatás színvonala
emelkedjen, a pedagógusok érdemi munkát tudjanak végezni, a diákok
pedig biztos és hasznos tudás birtokába juthassanak?
–A köznevelési rendszer minőségének javulásához
a köznevelési intézmények, intézményvezetők és pedagógusok
korábbinál szélesebb körű szakmai támogatása, valamint külső
és belső szakmai ellenőrzése és értékelése is hozzájárul.
A pedagógus előmeneteli rendszer, a pedagógusok számára
szakmai támogatást nyújtó szaktanácsadói és átalakulóban
lévő pedagógus-továbbképzési rendszer, továbbá a bevezetés
alatt álló intézményi önértékelési és erre épülő
tanfelügyeleti rendszer mind a minőségjavulás irányába
hatnak. Megkezdődött a tartalmi szabályozás rendszerének felülvizsgálata,
amelynek keretében 2017. december végéig elkészülhet az Új
Nemzeti alaptanterv. Zajlik az új generációs tankönyvek és a
hozzájuk tartozó digitális segédanyagok fejlesztése, továbbfejlesztése.
Úgy gondolom, a Köznevelési Kerekasztal munkája, a
munkacsoportok javaslatai mind azt a célt szolgálják, hogy az
oktatási rendszerünk lépést tartson a világ változásaival,
és a gyerekeink – az iskolában megszerzett tudás és
kompetencia révén - megfelelő válaszokat tudjanak adni a
tanulmányaik és a munkájuk során felmerülő kihívásokra.
Medveczky Attila
|
