vissza a főoldalra

 

 

 2016.05.20. 

Hol a vízumkényszer mostanában?

A vízummentesség a kárpátaljai magyar közösség szempontjából fontos előrelépést jelent

Az Európai Bizottság már tavaly decemberben megállapította, hogy Kijev teljesítette az úgynevezett vízumliberalizációs akcióterv minden előírását, azonban a kormányváltás késleltette némileg ezt a döntést. A javaslatot az Európai Parlamentnek és a szakminisztereket tömörítő Tanácsnak kell jóváhagynia. Nem kell attól tartani, hogy több kárpátaljai magyar ennek hatására elköltözik szülőföldjéről? Mit kellett az ukrán szerveknek teljesíteniük ahhoz, hogy az EU eltörölje a vízumkényszert? –kérdeztük Bocskor Andrea képviselőtől, aki elmondta, hogy hatékony kisebbségvédelemre nem számíthatunk az Európai Uniótól.

 Április 20-án az Európai Bizottság bejelentette, hogy javasolja az Ukrajnával szemben alkalmazott schengeni vízumkényszer eltörlését. Mit jelentene a vízummentesség a kárpátaljai magyarság számára?

 –Az Európai Bizottság részéről ez egy igen fontos lépés, mely megnyithatja Európa kapuit az ukrajnai állampolgárok számára. A kárpátaljai magyar közösség szempontjából is a vízummentesség az anyaországgal való kapcsolattartás megkönnyítése mellett pozitív hatással lesz a kárpátaljai magyarok tanulmányi és turisztikai lehetőségeire, anyagi és bürokratikus terheket vesz le az emberek válláról a folyamat egyszerűsítése miatt. Mivel a kárpátaljai magyarok számára az anyaország eddig is sok segítséget nyújtott az ott élő rokonokkal, ismerősökkel való kapcsolattartásba, például a kishatárforgalmi engedély, vagy a magyarigazolvány révén, most a vízummentesség további kárpát-medencei és európai perspektívát tár fel.  Tehát, nem csak az anyaországot ismerhetik meg egyszerűbben, hanem ez által egész Európát is.

 Nem kell attól tartani, hogy több kárpátaljai magyar ennek hatására elköltözik szülőföldjéről?

 –Nem, ettől szerintem nem kell tartani, mivel a vízumkötelezettség eltörlése csupán a schengeni turistavízumra vonatkozik majd. Az Európai Tanács és az Európai Parlament hivatalos jóváhagyását követően a biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok rövid idejű, 90 napnál nem hosszabb tartózkodás céljából utazhatnak majd be a schengeni térségbe vízum nélkül. Minden egyéb, a munkavállalás engedélyezéséhez, a letelepedéshez vagy a hosszútávú tartózkodáshoz kapcsolódó vízumok és előírások továbbra is megmaradnak.

 Mit kellett az ukrán szerveknek teljesíteniük ahhoz, hogy az EU eltörölje a vízumkényszert?

 –A vízumkényszer eltörléséhez az ukrán kormánynak a Vízumliberalizációs Akcióterv (VLAP) 4 pontját kellett teljesíteni: 1. a dokumentumok biztonsága, a biometrikus útlevelek kibocsájtása 2. egységes határigazgatás, migráció és menekültügy, 3. a közrend és biztonság szavatolása, 4. külkapcsolatok és alapvető emberi (szabadság) jogok betartása.  Ukrajnában ezen intézkedéseket volt szükséges beépíteni a törvényhozói, politikai és intézményrendszerbe, illetve biztosítani ezek hatékony végrehajtását.

 A vízumliberalizáció mennyiben járul hozzá Ukrajna európai közeledéséhez?

 –Az EU-ukrán vízumliberalizációs párbeszéd 2008 októberében indult el, a mostani javaslat egy nyolc éve tartó folyamat végére tesz pontot. A javaslat egyfajta európai elismerés az ukrán hatóság reformok terén tett erőfeszítéseiért, melyek az állampolgárok szintjén még ugyan pozitív hatásukat nem igazán éreztetik, de remélhetőleg egy stabilabb politikai környezet hamarosan azt is eredményezi majd. A vízumkényszer megszüntetése gyakorlatilag annyit jelent, hogy Ukrajnát azoknak az országoknak a listájára teszik át, melyek állampolgárai vízum nélkül utazhatnak be a schengeni övezetbe. Ez pszichológiailag egyfajta közeledésnek fogható fel Európához, hisz megszűnik egy bürokratikus akadály, ami azelőtt többeket meggátolt attól, hogy nekivágjanak egy külföldi útnak.

 Elképzelhető, hogy az EU megköveteli Ukrajnától, hogy kisebbségeit tisztelő demokratikus jogállammá alakuljon át?

 –Az EU a kisebbségvédelmet a tagállamok kompetenciájába sorolja, ezért a tapasztalatok azt mutatják, hogy hatékony kisebbségvédelemre nem számíthatunk az Európai Uniótól. Az előcsatlakozási tárgyalások szintjén álló országok esetében előírás, hogy a Koppenhágai kritériumoknak meg kell felelni, és ebben benne van a kisebbségi közösségek jogainak elismerése és betartása. Ukrajna sajnos még messze áll ettől a stádiumtól, így a kisebbségi jogok betartása egyelőre nem kérethető számon az EU által. Mindemellett hangsúlyozni kell, hogy az országban történő kisebbségi jogsérelmekre fontos felhívni az európai döntéshozók figyelmét, mivel az emberi és szabadságjogok, illetve a demokratikus elvek védelme kiemelt prioritása az Európai Uniónak, amire különböző formában reagálni szoktak. Tehát, mindenképpen várhatjuk, hogy ha nem is megkövetelik, de jó irányba befolyásolhatják az ukrajnai fejlődés irányát e téren.

 A kisebbségi helyzet Ukrajnában egy rendkívül komplex és összetett probléma, de az elsődleges gond az, hogy a meglévő törvényeket nem tartják be. Ukrajnában bár papíron léteznek kisebbségi törvények, az Alkotmány is rögzíti a kisebbségek jogait, a gyakorlatban sajnos ezek kevésbé érvényesülnek. Ukrajnában nincs egy olyan kormányzati szerv, hivatal, amely az országban élő etnikumok problémáit kezelné. Jelenleg a kisebbségi kérdésekkel a Kulturális Minisztérium egyik osztálya foglalkozik.

 Számos területen vannak hiányosságok. Az ukrán állam, bár fenntartja a nemzetiségi iskolákat, de nem finanszírozza pl. a felsőoktatást, így az egyetlen magyar nyelvű továbbtanulási lehetőséget a magyar állam által fenntartott II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola jelenti.   A magyar diákok nem érettségizhetnek anyanyelvükön, ami hátrányos a továbbtanulási esélyeik szempontjából.

 A nyelvtörvény kapcsán elmondható, hogy 2014-ben megpróbálták hatályon kívül helyezni a 2012-ben elfogadott törvényt, de végül mégsem sikerült, így az állami nyelvpolitika alapjairól hozott törvény hatályban maradt, máig is érvényes. Ennek ellenére a gyakorlatban sajnos nem mondható el róla az, hogy valóban működik. Kárpátalján egyes járásokban mindössze a kétnyelvű utcanevek szintjén fedezhetjük fel a regionális nyelvek szabad használatát biztosító törvény megvalósulását, azonban a hivatalokba, intézményekben továbbra is csak államnyelven folyik a dokumentáció, sajnos a megfelelő költségvetés is hiányzik ahhoz, hogy a törvényben előírtakat kivitelezni tudják. Remélem, hogy az Európai Uniós tagságra való törekvése közelebb viszi Ukrajnát az európai normákhoz, és az emberi jogok tiszteletben tartásához és egyszer majd felzárkózik a demokratikus jogállamok szintjére.

 Egyáltalán tud-e az unió hatékony kisebbségvédelmet alkalmazni?

–Az Európai Unió (EU) tagállamai az elmúlt évtizedben egyre nagyobb hangsúlyt fektettek az Unión belüli politikai együttműködés kiteljesítésére, ami azonban nem változtatott azon, hogy számos politikailag fontos, de kényesnek számító kérdésben az Unió képtelennek mutatkozott az egységes és önálló fellépésre. Ilyen kérdésnek tekinthető az EU-nak a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez való viszonya is. Az EU kisebbségpolitikai megközelítése több szempontból is ambivalens: annak ellenére, hogy az Unió, az Európai Unióról szóló maastricht-i Szerződés (EUSZ) elfogadása (1992) óta különös figyelmet szentel a kulturális, nyelvi, regionális sokszínűségben rejlő egység kinyilvánításának, a gyakorlatban nehéz megítélni, hogy a brüsszeli politikák a kisebbségeket érintő kérdésekben milyen mértékben érvényesülhetnek a tagállami politikák mellett. Az Unión belül jelenleg a kisebbségek nyelvi jogaira (azaz pontosabban a kisebbségi nyelvekre) vonatkozóan lehet leginkább kedvező intézkedéseket találni.

 Jelenleg milyen helyzet uralkodik Ukrajna keleti részében?

 –A minszki megállapodás tűzszünetre vonatkozó kitételét a felek nem tartják be, még az ortodox Húsvét alkalmából sem volt fegyvernyugvás. Április 30-án a legtöbb támadást Marjinka környékéről jelentették. Az ideiglenesen megszállt Donyeckből és elővárosaiból a szeparatisták intenzíven lőtték az ukrán állásokat Avgyijivka, Krasznohorivka és Neveljszke körzetében. A kézifegyverek és a különböző rendszerű gránátvetők mellett 82, illetve 120 mm-es aknavetőket is bevetettek az orosz támogatással harcoló kelet-ukrajnai szeparatisták.

 Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol környékén szintén regisztráltak olyan eseteket, amikor a minszki egyezményben tiltott, 120 milliméter kaliberű aknavetőt is bevetettek a szakadárok. Szóval a teljes fegyvernyugvásra egyelőre még várnunk kell.

 Mi jellemzi a kárpátaljai élet mindennapjait? Az ottani gazdasági állapotokat?

 –Ukrajnában az új kormány hivatalba lépése óta számos új intézkedés látott napvilágot. Az idei állami költségvetési törvény rendelkezése alapján a kormány a minimálbért 1450 hrivnyában, a legkisebb nyugdíj összegét 1130 hrivnyában állapította meg, miközben május 1-jétől nagymértékű rezsiemelés lépett életbe. Az ukrán kormány piaci szintre, azaz nagyjából a duplájára emelte a gáz fogyasztói árát. A gáz ára egységesen – a különböző tarifákkal és áfával együtt – ezer köbméterenként 6879 hrivnyára nőtt a lakossági fogyasztók számára. A gázár emelésével együtt a távhőszolgáltatás díja is emelkedett, gigakalóriánkénti 652 hrivnyáról 1041 hrivnyára. A lakossági áram fogyasztói ára legutóbb március 1-jétől emelkedett a korábbihoz képest 25 százalékkal.  Ezek a közműdíj-emelések igen jelentősek a nyugdíjak és a bérek emelkedéséhez viszonyítva, ami nagyon elkeseríti a kárpátaljai magyarságot. Ebben a helyzetben a megélhetés és a jövőbeli kilátások is nagyon borúsak, a reális megélhetést biztosító munkalehetőség nagyon kevés. Emiatt még mindig nagy szüksége van a kárpátaljai magyar közösségnek az anyaország hathatós támogatására, és minden olyan befektetési, munkahelyteremtési és fejlesztési programra, amely kiutat ad a helyzetből.

 A tavaly megalakult Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás mennyiben könnyítette meg a kárpátaljai magyarság helyzetét?

 –A Tisza ETT az első olyan határokon átívelő társulás az Európai Unió történetében is, mely egy EU-s ország, Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéje és egy azon kívüli ország, Ukrajna, Kárpátalja megyéje közötti együttműködés révén jött létre. Az ETT átalakításokra törekszik a két megye társadalmi és gazdasági életének valamennyi területén. A Tisza ETT legnagyobb előnye, hogy közös tervezésű, határon-átnyúló hatású nemzetközi projektek végrehajtását teszi lehetővé, amelynek a térség szempontjából kiemelt jelentősége lesz. Számos megoldandó feladat van: a közös árvízvédelem, a kárpátaljai szennyvíztisztító telepek felújítása, vagy akár a közlekedés, a turizmus és a gazdasági kapcsolatok elmélyítése miatt megvalósuló infrastrukturális fejlesztések megvalósítása (mint például a Beregszászt elkerülő út, vagy új határátkelők nyitása). Kárpátalja vonatkozásában a Társulás adta lehetőségekkel orvosolni lehetne például: a szennyvíztisztítók megújítását, az aknaszlatinai sóbánya által kialakult ökológiai katasztrófa következményeinek orvoslását, a szemétfeldolgozást vagy akár a tuberkulózist elleni harcot is. Ezeknek az elképzeléseknek a megvalósításában Kárpátalja számára fontos Magyarország tapasztalata.  A beruházásokat társfinanszírozással, illetve az Európai Unió kohéziós, regionális, szociális, valamint szomszédsági alapjának támogatásával tervezik megvalósítani. Tehát a jövőre nézve nagyon fontos a Tisza ETT megalakulása, a tevékenységének kézzel fogható eredményei hosszas, kitartó munkával lesznek érezhetőek. A várható gyakorlati előnyökön túl a Társulás neve is szimbolikus üzenetet hordoz, hisz a Tisza éltető és összekötő kapocs, mely nem ismer határokat, bőséget és megélhetést biztosít.

 

Medveczky Attila