|
 2016.05.20.
Regéc vára és
a kuruc szabadságharc
A turizmusban rejlő lehetőséget kell kiaknáznunk
Regéc Község Önkormányzata
az elmúlt bő egy év alatt hajtotta végre azt a turisztikai
attrakciónövelő fejlesztést, aminek eredménye képen újjáépülhetett
Regéc Várának legősibb építménye, az Öregtorony. A felújításról
és a Rákóczi-kultusztról Bakos Ferenc polgármestert kérdeztük.
Május 7-én kitárta kapuit Regéc Várának Öregtornya.
Mikor kezdték el a vár legősibb építményének a fejlesztését?
–Akkor tartottuk a kapunyitó rendezvényt, azzal céllal,
hogy a 2015-ös várberuházásunkat bemutassuk a nagyközönségnek.
Ez nem egy klasszikus átadás volt, hanem a fő cél, hogy a látogatók
bejussanak az Öregtorony épületbe, hiszen sokáig erre nem volt
lehetőségük.
Mi minden látható az
Öregtoronyban?
–Az Öregtorony négyszintes, monumentális épület,
ez a vár legősibb, több száz éves része, amit 2015-ben
teljes egészében helyreállítottunk. Ez a létesítmény elsősorban
hadászati célokat szolgált annak idején, illetőleg nagyon
fontos táróterülete volt a várnak. Alapvetően hadászati eszközöket,
lőport, élelmiszertartalékot tároltak ebben az épületben.
Ilyen módon is került helyreállításra. Ez nem egy főúri
rezidencia, hanem olyan épület, ami most különböző kiállításoknak,
installációknak, interaktív multimédiás eszközöknek ad
helyet. Az utóbbiak a várról kapcsolatos tartalmakat, a
gyerekeknek játékokat jelentenek meg. A földszinten a feltárások
során előkerült egykori kőkeretek darabjaiból készül kőkiállítás.
Ez még folyamatban van.
Tudtommal két helyszínen is felújításokat végeztek.
Mi látható a látogatóközpontban?
–Valóban egy beruházáson belül két célterületet
neveztünk meg. Az egyik a vár, a másik a településen egy látogatóközpont
létrehozása. Sajnos az utóbbi még nincs üzembe helyezve, mert
a belsején még dolgozni kell. A telekommunikációs fejlesztések
még nem fejeződtek be. Ebben az épületkomplexumban helyet kap
a Rákóczi-családdal kapcsolatos kiállítás – némi
leletanyaggal, s lesznek különböző installációk, multimédiás
eszközök. A látogatóközpontban kialakításra került egy háromdimenziós
vetítőterem, amelyben a látogatók megtekinthetik azt a 3D-és
animációs anyagot, amely szintén a projektben készült el, és
ez a vár három különböző korszakát mutatja be. A látogatóközpontban
vendéglátás is helyet kapott; kávézó, ajándékbolt, s a
gyerekeknek pedagógiai foglalkoztató, a kerti részben történelmi
játszótér.
Mikorra várható az átadás?
–Pontos időpontot még nem tudok mondani, de szeretnénk,
ha még májusban kinyithatnánk a nagyközönség előtt a látogatóközpontot
is.
Miként hirdetik meg ezeket a fejlesztéseket? Hiszen
bizonyára lényeges, hogy megtérüljenek a beruházások.
–Természetesen nagyon fontos, hogy minél több látogató
érkezzen a várba és a látogatóközpontba. A várat is meg
kell ismertetnünk a hozzánk érkezőkkel, bár a várról többen
hallottak, többen is felkeresik. A látogatóközpont még széles
körben nem ismert, így mindenképpen a várban is közöljük a
turistákkal, hogy érdemes megtekinteni a település épületkomplexumát.
Igyekszünk különböző médiumokban, hirdetések útján, reklámanyagokban
is megjeleníteni a fejlesztéseket– tudják meg, hogy a regéci
vár olyan egykori Rákóczi-birtok, mely magával ragadja azokat,
akik hozzánk érkeznek.
Említette a pedagógiai foglalkoztatót. Felvették a
kapcsolatot a környékbeli települések iskoláival?
–Egyértelmű, szükséges minél több iskolához
eljuttatni az információt a várról és a látogatóközpontról.
Az iskolák bevonása nem csak azért fontos, mert a gyerekek
nagyobb csoportban érkeznek, mert a diákok olyan történelmi
ismereteket sajátíthatnak el a regéci várban, mely nem csupán
a várról szól, hanem az ország múltjának neves személyiségeit
is megismerhetik. Hiszen a magyar történelem kimagasló személyiségei
valamikor Regécen tartózkodtak, nevelkedtek.
Ápolják a Rákóczi-kultuszt?
–Mindig is tudták a regéciek, hogy ez a vidék Rákóczihoz
kapcsolódik. Amióta, 1990-ben elkezdtünk a várral foglalkozni,
azzal a várral, ami addig nagyon elhanyagolt állapotban volt,
nyilvánvalóan a lakói körében megerősödött a Rákóczi-kultusz.
Kötelességünk ápolni a hagyományokat, foglalkozni a várral,
hiszen ez a mi történelmi, kulturális örökségünk. Ezen
keresztül a nemzettudatot is erősítjük. Ez is része annak a törekvésnek,
amit mi a rendszerváltás idején megfogalmaztunk.
Miből élnek a település lakói?
–Sajnos hosszú ideje nagyon rossz helyzetben van
ilyen szempontból a település. Regécen 120 –an élnek, és
ez a település mégis úgy döntött, hogy megmenti az egykori főúri
várat. Hiszen ez a vár megtartó erővel bír, és fejlődést,
bevételt hoz a helyben lakók számára. Más lehetőségünk
nincs a megmaradásra. Ezért a turizmusban rejlő lehetőséget
kell kiaknáznunk.
Medveczky Attila
|
