2016.05.24.
MEGJELENT A HAVI MAGYAR FÓRUM MÁJUSI SZÁMA!
A tartalomból:
Domokos Kázmér írása az 1956-os forradalom és
szabadságharcról
„A Vörös nem
elvtárs”
Budakeszi, 1956.
október 26. Nevezetes nap. A helybéli nemzetőrség a fegyverek
begyűjtéséről döntött. Négy-öt fős csapatok indultak végrehajtani
a feladatot. Ekkor ütközött össze a közel 10 éves kommunista
múlt érdeke a változást óhajtó jelen akaratával. A történelmi
tapasztalatok szerint, a mindenkori hatalom elleni lázadás áldozatokat
követel, és hősöket teremt. Erről tanúskodik ez a Budakeszin
történt esemény is. Az ideérkezőket – az átutazókat, a
kirándulókat, – ma kétnyelvű helyiségtábla fogadja:
Budakeszi, Wudigess. A tábla arról árulkodik, hogy a II. világháború
után, 1946-ban, a svábok kitelepítésének időszakában, sokan
kényszerültek elhagyni szülő földjüket.
Akit kétszer lőttek fejbe
Jó
néhány éve – 1998. október közepén – Perényi János barátom
a következő kérdést szegezte nekem: tudsz-e arról, hogy a zsámbéki
temetőben nyugszik Kmetz Mihály, aki 1956-ban, tizennyolc évesen,
a forradalomban vesztette életét?
–
Még nem hallottam róla – válaszoltam. Október 23-án illenék
koszorút elhelyezni a sírján – szólt, majd így folytatta:
én mindent megszervezek, téged pedig arra kérlek, néhány
mondat erejéig emlékezz meg róla.
–
Nagyon szívesen, de mesélj el a fiatalemberről mindent, amit
csak tudsz!
Meghallgatva a történetet,
megfogott e tizennyolc éves ifjú szomorú sorsa. Felkerestem
Misi ma is Zsámbékon élő testvéreit, s a beszélgetésből
kibontakozott az a családi tragédia, amely 1956. október 23-án,
a Margit hídnál történt találkozással kezdődött, és
amelyre november 6-án, Budán, a Széna térről induló Logodi
utca üres telkén tett pontot a kivégzőosztag golyója.
Méhes György – 100
Méhes György
emlékezete
Önéletírás
(részlet)
“Élek, s hogy
meddig, nem tudom, meghalok, bár nem akarom, megyek s egész utam
titok: csoda, hogy jókedvű vagyok.” – mondogatom magamban a
tizenötödik századi Magister Martinus sorait. Igen, jókedvű
vagyok, az is voltam egész életemben, még akkor is, amikor nem
volt okom rá. Jókedvű voltam és az is leszek utolsó
leheletemig, annak ellenére, hogy többé-kevésbé kiismertem már
az emberi világot, már amennyire az a lélegzetvételnyien rövid
élet alatt lehetséges. Kiismertem és megértettem, hogy részvételre,
bíztatásra van szükségünk, bátorításra… mindannyiunknak,
és jó kedélyre, minél több jókedvre. Ezért írtam – még
magam is ifjan – mesét a gyermekeknek. Mesehőseim, Gyöngyharmat
Palk Szikra Ferkó, Világhíres Miklós az igazságért küzdöttek
csavarintos utakon settenkedő gonoszok ellen. Győztek, mert végül
is – ebben hinnie kell a meseolvasónak – az igazság győz,
nehéz küzdelemben, néha reménytelennek tűnő helyzetekben is.
Méhes György Irodalmi Díj
Fiatal költők és
írók támogatására, valamint Méhes György irodalmi hagyatékának
ápolására 100 millió forint hozzájárulással alapítványt
hoz létre a Kossuth-díjas mese-, regény- és drámaíró családja
– jelentette be Nagy Levente, Méhes György unokája a száz éve
született erdélyi szerző tiszteletére szervezett ünnepségen,
Budapesten. Az alapítvány fő feladata a minden évben kiosztott
Méhes György Irodalmi Díj odaítélése lesz, emellett a
2007-ben elhunyt író szellemiségét követve ösztöndíjakkal
és pályázatokkal fogja segíteni a fiatal szerzőket. Méhes György
missziót teljesített azzal, hogy műveivel elhozta Magyarországra
a sajátos kolozsvári mikrokozmosz életérzését, amely arról
szól, hogy miként lehet megtalálni a modus vivendit, a magyarság
megmaradásának, kulturális értékei felmutatásának módját
egy sokszor ellenséges közegben – fogalmazott a Petőfi
Irodalmi Múzeumban (PIM) rendezett megemlékezésen Prőhle
Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi)
helyettes államtitkára, kiemelve az erdélyi szerző a színház
és az ifjúság iránti elkötelezettségét is.
Méhes György Kolzsvári milliomosok c. műve 1997-ben
jelent meg, s igen nagy sikert aratott. Az első kiadás óta
eltelt majd húsz év. A szerző 100. születésnapjára készülve
újra elővettem a művet. Szinte egy lélegzetre olvastam végig,
mint Méhes igényes meséinek mindegyikét. Aki egész életében
kicsinyek kedvére dolgozott, annak tollában ott van minden, ami
nagyobbakat, felnőtteket is örömmel tölt el. Egy jó meseíró
a felnőttek érdeklődését játszi könnyedséggel fenn tudja
tartani még egy ilyen széles mederben folyó családregény
elbeszélésekor is, noha a ma divatos meghökkentéseket kerüli.
A Kolozsvári milliomosok jó regény, amiben egy profi szerző átvezet
minket a századon, hogy betoppanjunk vele már elporladt őseink
bátorsággal, leleménnyel, hittel, tisztességgel, kezdeményezőkészséggel,
kitartással felépített majd mások által lerombolt de ahogy
lehetett, újra épített világába, és elgondolkozzunk, a mi
manapság útrakelő vándorlegényeink találnak e maguknak olyan
közösséget, mint amilyet az erdélyi Szászrégenbe érkező
bajor vándor talált, a későbbi kolozsvári viághíres gyáros
és milliomos. A Kolozsvári milliomosok kezdő és befejező részének
közlésével tisztelgünk Méhes György életműve előtt, és
emlékezünk rá születésnapján. Szeretnők, ha minél többen
kedvet kapnának egy jó író jelentős művének elolvasásához.
500 éve történt
II. Lajos a
Jagelló ház-béli második magyar király (1516 – 1526)
Szabó Dezső:
A MAGYAR ORSZÁGYŰLÉSEK TÖRTÉNETE II. LAJOS KORÁBAN
Az 1516 ápr. 24-ére
összehívott dietának legfőbb tárgya a kormányzat berendezése
volt; e mellett szinte másodrangú kérdéssé vált a török
elleni védekezés, az ehhez szükséges sereg eltartására, meg
a király szükségleteire való adónak megszavazása. A kormányzás
kérdése természetesen nemcsak a magyar nemességet érdekelte,
hanem azokat is, a kiknek az új berendezkedés hasznos vagy káros
lehetett, tehát Miksa császárt és Zsigmond lengyel királyt. A
lengyel követeknek czéljuk az volt, hogy Lajosnak tanácsot
adjanak, segítségére legyenek, ügyeljenek arra, hogy zavargás
ne legyen a dietán, a tárgyalásokat húzni-halasztani ne engedjék,
végül igyekezzenek Lajos uralmának megszilárdítására. Ebből
a követi utasításból látni, hogy egyelőre nem volt szó
egyenes külföldi beavatkozásról; megelégedtek a gyámok
azzal, ha most egyelőre rendet csinálnak, részletes kormányzási
elveiknek a magyarokkal való közlését későbbre tartották fönn.
Abban azonban előre is megegyezett a két uralkodó, hogy nem
kell elfogadni Szapolyai kormányzóságát, ha a dieta Lajos
kiskorúságára való tekintettel ezt követelné.
Fortunatus
Szerencsés Imre,
Fortunatus [héb. neve Snéor, másképp Zálmán] (1480 előtt-1526
nyarán): alkincstárnok. - Az ismeretlen származású gazdag
zsidó, Efrájim fia. Azt javasolta II. Lajosnak, hogy verettessen
új pénzeket a régi névértékkel, de azok belértéke a
forgalomban levőknek csak a fele legyen. Ezt 1521. XI: a budai
országgyűlésen elfogadtatták, bár a pénzromlás adóemeléssel
járt; a kényszerforgalmat a tartományokra is kiterjesztették.
1524. IX. 8: a pesti országgyűlésen Werbőczi István
ismertette szerepét, egy országgyűlési határozat megfosztotta
alkincstárnokságától. 1525. V. 7: az országgyűlés. a pénzügyi
bajokért Fortunatust okolta, V. 12: a rákosi országgyűlésen
60 tagú biz. követelte megégettetését a királytól, aki V.
20: elfogatta. 14 napi fogság után Báthory István nádor
(1519-25) közbenjárására szabadult, aminek megünneplésén fölháborodott
budaiak megrohanták és kifosztották a házát.
Vass Krisztián : „A költő és az új világ”
– Vita a népi
írókról –
(1.rész)
Az Egyedül
Vagyunk című orgánum már indulásától fogva közölte a népi
írók műveit. Mi több, nem csak a mozgalom jobboldali, hanem
harmadikutas és baloldali képviselői is nevüket adták hozzá.
Így aztán 1938 októberétől kezdve hasábjain rendszeres
megjelenési lehetőséget biztosítottak számukra. Ennek dacára
1940 júliusában a főszerkesztő a falukutató irodalmat is bíráló
gondolatokat osztott meg az időszerű közéleti eseményeket
boncolgató Különposta rovatban.
Jancsó Badacs Károly: A kettős kereszt országa
A kettős kereszt
hagyománya területünkön, a Kárpát- medencében a szlovák történészek
majd’ egyhangú véleménye szerint már a 9. század idején,
mint a Nagymorva Birodalomban használatos egyházi, illetve
hatalmi jelkép élhetett, ám az azt bizonyító korabeli ábrázolás,
írásos emlék, illetve ásatási lelet híján e történészi vélemény
elméleti síkon marad. A kettős keresztet a magyar honfoglalás
előtti időkben már a Kárpát-medencében élő hatalmi jelképnek
beállító szlovák történészek fő érve a Nyitra fejedelmi központtal
e területen létező 9. századi szláv Nyitrai Fejedelemség,
illetve később az úgynevezett Nagymorva Birodalom Bizánccal
való szellemi kötődése.
Dr. Kiss Lajos: Selye János műhelytitkai
Nevét stress-elmélete
(stressz) tette széles körben ismertté. Kanadában (Toronto)
orvosi kutató-laboratóriumot vezetett. Vizsgálódása ágának
az élettant választotta. Nem tartozott a szűk érdeklődésű
specialisták vonulatához, de alapossága nem kisebb az övékénél.
Sőt, még erősödött is azáltal, hogy széles műveltségű
volt. Eredményeit nem csak szorgalma hozta létre. Szárnyas fantáziája
is sarkantyúzta. Nem száraz szakember, tudós személyiség áll
előttünk. Kitárja műhelye ablakát, nézzetek be, a tudós
mikroszkópja, akár Shakespeare varázspálcája, világerőket
mozgathat. Parancs-erejű dolgok születhetnek keze nyomán.
Pósa Zoltán: Az elmulasztott találkozás (regény)
Barokk kerítés,
gótikus minitornyok, vár, körbefonva finomított copf-fallal.
Ott ül a klasszicista könyvtárban hősünk, olvas. Bár érzi,
hogy nem pótolhatja bibliotéka-munkával az elmulasztott előadásokat.
Megjelenik az undok arcú, szép kígyótestű szemináriumi
csoportvezetőnő (?)rovatvezetőnő (?), (ki tudja, tavaly
ilyenkor még diák volt,) s közli, ha megírja a korrekt tudósítást
a magyar cigányzenekar itteni bemutatkozásáról, vagy ha eljön
az utolsó előadásokra, talán nem rúgják ki. (De honnan? Most
egyetemista, vagy újságíró vagyok – rémüldözik. ) Végigsiet
a márványkőből kirakott párhuzamos úton…
Stanczik-Starecz Ervin: Írott kőtábla két oroszlánnal
FŐPAP: Miért
búslakodsz, Jó Uram, hisz munkásaid szorgoskodnak ápolt földjeiden
s bujálló szőlődben? Telnek öregvérű borral amforáid; zsíros
pergésű kövér gabonád őrlőkövek közt morzsolódik
duruzsolva szent-fehér lisztté. Tulkok, bikák, juhok, tevék számát
sem tudod. Olajfáid csorgatják sűrű aranyolvadékukat. Bíborfestékkel
s afgán kékkel festik kelméidet. Onix falú medencéid vizét nárdus
illata lengi be. Hárfa, asszír cimbalom, kettős síp, körtánc
mind a tiéd. Vad népek urai, megjósolt fejedelmek, fényes arcú
kánok sorba jőnek színed elé. Titkos illatok ligeteiben sétálhatsz
napestig. S te búsan, leverve heversz?
KIRÁLY: Vágyom a
börtönt poshadt vízzel, penészes kenyérrel. Sajgó sebeket húsomban;
az álmatlanságot, keserűséget, és a vak, üres csendet. Elgyötört,
láztól lobogó elmémbe rémisztő képek teremjenek! Óhajtom
az áporodott levegőt. Tüdőm ziháljon, mint tüzes fújtató!
Kell az elhagyatottság, hogy kétélű tőrként forogjon remegő
tagjaimban…Őrjöngjön a zavar bennem, hátha kiforrja az
elcsendesedés borát, s feltárul elmémben az örökké világító
hajnal.
Dr. Diószegi György Antal:
Országépítési hitünk és erőnk gyökerei Muhi után
775 esztendő távlatából
775 esztendővel
ezelőtt, 1 hónappal a Sajó menti irtóztató vereség után IV.
Béla király és családja menekülésben volt Batu kán seregei
elől: 1241. május 18-án segítséget kérő leveleket intézett
Európa vezető hatalmaihoz, de semmiféle katonai támogatást
nem kapott a mongol hódítók ellen. Pár nap múlva hőslelkű
és vitéz öccse, Kálmán herceg csatatéren szerzett súlyos sérülései
következményeként elhunyt: Csázma mellett temették el a beginák
monostorában. IV. Béla király hont védő királyi magatartása
és államférfiúi szervezőkészsége ezekben a rettenetes hónapokban
is megmutatkozott: 1241 szeptemberében Geregye nembeli Pál országbíró
feladatává tette a Duna vonalának védelmét, hogy a tatárok
további pusztítását megakadályozza.
Dr. Sebestény Sándor: A honvédség születése
1848-ban
Az 1848-as polgári
forradalmi átalakulás egyik alapvető megoldásra váró
feladata volt a szuverenitás követelményrendszerének megfelelő
polgári és katonai védelmi rendszer mielőbbi kiépítése. A
korlátozott szuverenitás keretei között az átszervezést úgy
kellett végrehajtani, hogy a politikaformáló bécsi
Habsburg-udvarban a magyar lépések lehetőleg minél kevesebb
aggodalmakat, s morgolódást keltsenek.
Keresse a Havi Magyar Fórumot az újságárusoknál. Vagy
fizessen rá elő. Információ: info@magyarforum.hu
|