vissza a főoldalra

 

 

 2016.05.24. 

MEGJELENT A HAVI MAGYAR FÓRUM MÁJUSI SZÁMA!

A tartalomból:

 Domokos Kázmér írása az 1956-os forradalom és szabadságharcról

„A Vörös nem elvtárs”

Budakeszi, 1956. október 26. Nevezetes nap. A helybéli nemzetőrség a fegyverek begyűjtéséről döntött. Négy-öt fős csapatok indultak végrehajtani a feladatot. Ekkor ütközött össze a közel 10 éves kommunista múlt érdeke a változást óhajtó jelen akaratával. A történelmi tapasztalatok szerint, a mindenkori hatalom elleni lázadás áldozatokat követel, és hősöket teremt. Erről tanúskodik ez a Budakeszin történt esemény is. Az ideérkezőket – az átutazókat, a kirándulókat, – ma kétnyelvű helyiségtábla fogadja: Budakeszi, Wudigess. A tábla arról árulkodik, hogy a II. világháború után, 1946-ban, a svábok kitelepítésének időszakában, sokan kényszerültek elhagyni szülő földjüket.

 Akit kétszer lőttek fejbe

Jó néhány éve – 1998. október közepén – Perényi János barátom a következő kérdést szegezte nekem: tudsz-e arról, hogy a zsámbéki temetőben nyugszik Kmetz Mihály, aki 1956-ban, tizennyolc évesen, a forradalomban vesztette életét?

– Még nem hallottam róla – válaszoltam. Október 23-án illenék koszorút elhelyezni a sírján – szólt, majd így folytatta: én mindent megszervezek, téged pedig arra kérlek, néhány mondat erejéig emlékezz meg róla.

– Nagyon szívesen, de mesélj el a fiatalemberről mindent, amit csak tudsz!

Meghallgatva a történetet, megfogott e tizennyolc éves ifjú szomorú sorsa. Felkerestem Misi ma is Zsámbékon élő testvéreit, s a beszélgetésből kibontakozott az a családi tragédia, amely 1956. október 23-án, a Margit hídnál történt találkozással kezdődött, és amelyre november 6-án, Budán, a Széna térről induló Logodi utca üres telkén tett pontot a kivégzőosztag golyója.

 Méhes György – 100

Méhes György emlékezete

Önéletírás (részlet)

“Élek, s hogy meddig, nem tudom, meghalok, bár nem akarom, megyek s egész utam titok: csoda, hogy jókedvű vagyok.” – mondogatom magamban a tizenötödik századi Magister Martinus sorait. Igen, jókedvű vagyok, az is voltam egész életemben, még akkor is, amikor nem volt okom rá. Jókedvű voltam és az is leszek utolsó leheletemig, annak ellenére, hogy többé-kevésbé kiismertem már az emberi világot, már amennyire az a lélegzetvételnyien rövid élet alatt lehetséges. Kiismertem és megértettem, hogy részvételre, bíztatásra van szükségünk, bátorításra… mindannyiunknak, és jó kedélyre, minél több jókedvre. Ezért írtam – még magam is ifjan – mesét a gyermekeknek. Mesehőseim, Gyöngyharmat Palk Szikra Ferkó, Világhíres Miklós az igazságért küzdöttek csavarintos utakon settenkedő gonoszok ellen. Győztek, mert végül is – ebben hinnie kell a meseolvasónak – az igazság győz, nehéz küzdelemben, néha reménytelennek tűnő helyzetekben is.

 Méhes György Irodalmi Díj

Fiatal költők és írók támogatására, valamint Méhes György irodalmi hagyatékának ápolására 100 millió forint hozzájárulással alapítványt hoz létre a Kossuth-díjas mese-, regény- és drámaíró családja – jelentette be Nagy Levente, Méhes György unokája a száz éve született erdélyi szerző tiszteletére szervezett ünnepségen, Budapesten. Az alapítvány fő feladata a minden évben kiosztott Méhes György Irodalmi Díj odaítélése lesz, emellett a 2007-ben elhunyt író szellemiségét követve ösztöndíjakkal és pályázatokkal fogja segíteni a fiatal szerzőket. Méhes György missziót teljesített azzal, hogy műveivel elhozta Magyarországra a sajátos kolozsvári mikrokozmosz életérzését, amely arról szól, hogy miként lehet megtalálni a modus vivendit, a magyarság megmaradásának, kulturális értékei felmutatásának módját egy sokszor ellenséges közegben – fogalmazott a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) rendezett megemlékezésen Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) helyettes államtitkára, kiemelve az erdélyi szerző a színház és az ifjúság iránti elkötelezettségét is.

 Méhes György Kolzsvári milliomosok c. műve 1997-ben jelent meg, s igen nagy sikert aratott. Az első kiadás óta eltelt majd húsz év. A szerző 100. születésnapjára készülve újra elővettem a művet. Szinte egy lélegzetre olvastam végig, mint Méhes igényes meséinek mindegyikét. Aki egész életében kicsinyek kedvére dolgozott, annak tollában ott van minden, ami nagyobbakat, felnőtteket is örömmel tölt el. Egy jó meseíró a felnőttek érdeklődését játszi könnyedséggel fenn tudja tartani még egy ilyen széles mederben folyó családregény elbeszélésekor is, noha a ma divatos meghökkentéseket kerüli. A Kolozsvári milliomosok jó regény, amiben egy profi szerző átvezet minket a századon, hogy betoppanjunk vele már elporladt őseink bátorsággal, leleménnyel, hittel, tisztességgel, kezdeményezőkészséggel, kitartással felépített majd mások által lerombolt de ahogy lehetett, újra épített világába, és elgondolkozzunk, a mi manapság útrakelő vándorlegényeink találnak e maguknak olyan közösséget, mint amilyet az erdélyi Szászrégenbe érkező bajor vándor talált, a későbbi kolozsvári viághíres gyáros és milliomos. A Kolozsvári milliomosok kezdő és befejező részének közlésével tisztelgünk Méhes György életműve előtt, és emlékezünk rá születésnapján. Szeretnők, ha minél többen kedvet kapnának egy jó író jelentős művének elolvasásához.

 500 éve történt

II. Lajos a Jagelló ház-béli második magyar király (1516 – 1526)

Szabó Dezső: A MAGYAR ORSZÁGYŰLÉSEK TÖRTÉNETE II. LAJOS KORÁBAN

Az 1516 ápr. 24-ére összehívott dietának legfőbb tárgya a kormányzat berendezése volt; e mellett szinte másodrangú kérdéssé vált a török elleni védekezés, az ehhez szükséges sereg eltartására, meg a király szükségleteire való adónak megszavazása. A kormányzás kérdése természetesen nemcsak a magyar nemességet érdekelte, hanem azokat is, a kiknek az új berendezkedés hasznos vagy káros lehetett, tehát Miksa császárt és Zsigmond lengyel királyt. A lengyel követeknek czéljuk az volt, hogy Lajosnak tanácsot adjanak, segítségére legyenek, ügyeljenek arra, hogy zavargás ne legyen a dietán, a tárgyalásokat húzni-halasztani ne engedjék, végül igyekezzenek Lajos uralmának megszilárdítására. Ebből a követi utasításból látni, hogy egyelőre nem volt szó egyenes külföldi beavatkozásról; megelégedtek a gyámok azzal, ha most egyelőre rendet csinálnak, részletes kormányzási elveiknek a magyarokkal való közlését későbbre tartották fönn. Abban azonban előre is megegyezett a két uralkodó, hogy nem kell elfogadni Szapolyai kormányzóságát, ha a dieta Lajos kiskorúságára való tekintettel ezt követelné.

 Fortunatus

Szerencsés Imre, Fortunatus [héb. neve Snéor, másképp Zálmán] (1480 előtt-1526 nyarán): alkincstárnok. - Az ismeretlen származású gazdag zsidó, Efrájim fia. Azt javasolta II. Lajosnak, hogy verettessen új pénzeket a régi névértékkel, de azok belértéke a forgalomban levőknek csak a fele legyen. Ezt 1521. XI: a budai országgyűlésen elfogadtatták, bár a pénzromlás adóemeléssel járt; a kényszerforgalmat a tartományokra is kiterjesztették. 1524. IX. 8: a pesti országgyűlésen Werbőczi István ismertette szerepét, egy országgyűlési határozat megfosztotta alkincstárnokságától. 1525. V. 7: az országgyűlés. a pénzügyi bajokért Fortunatust okolta, V. 12: a rákosi országgyűlésen 60 tagú biz. követelte megégettetését a királytól, aki V. 20: elfogatta. 14 napi fogság után Báthory István nádor (1519-25) közbenjárására szabadult, aminek megünneplésén fölháborodott budaiak megrohanták és kifosztották a házát.

 Vass Krisztián : „A költő és az új világ”

– Vita a népi írókról –

(1.rész)

Az Egyedül Vagyunk című orgánum már indulásától fogva közölte a népi írók műveit. Mi több, nem csak a mozgalom jobboldali, hanem harmadikutas és baloldali képviselői is nevüket adták hozzá. Így aztán 1938 októberétől kezdve hasábjain rendszeres megjelenési lehetőséget biztosítottak számukra. Ennek dacára 1940 júliusában a főszerkesztő a falukutató irodalmat is bíráló gondolatokat osztott meg az időszerű közéleti eseményeket boncolgató Különposta rovatban.

 Jancsó Badacs Károly: A kettős kereszt országa

A kettős kereszt hagyománya területünkön, a Kárpát- medencében a szlovák történészek majd’ egyhangú véleménye szerint már a 9. század idején, mint a Nagymorva Birodalomban használatos egyházi, illetve hatalmi jelkép élhetett, ám az azt bizonyító korabeli ábrázolás, írásos emlék, illetve ásatási lelet híján e történészi vélemény elméleti síkon marad. A kettős keresztet a magyar honfoglalás előtti időkben már a Kárpát-medencében élő hatalmi jelképnek beállító szlovák történészek fő érve a Nyitra fejedelmi központtal e területen létező 9. századi szláv Nyitrai Fejedelemség, illetve később az úgynevezett Nagymorva Birodalom Bizánccal való szellemi kötődése.

 Dr. Kiss Lajos: Selye János műhelytitkai

Nevét stress-elmélete (stressz) tette széles körben ismertté. Kanadában (Toronto) orvosi kutató-laboratóriumot vezetett. Vizsgálódása ágának az élettant választotta. Nem tartozott a szűk érdeklődésű specialisták vonulatához, de alapossága nem kisebb az övékénél. Sőt, még erősödött is azáltal, hogy széles műveltségű volt. Eredményeit nem csak szorgalma hozta létre. Szárnyas fantáziája is sarkantyúzta. Nem száraz szakember, tudós személyiség áll előttünk. Kitárja műhelye ablakát, nézzetek be, a tudós mikroszkópja, akár Shakespeare varázspálcája, világerőket mozgathat. Parancs-erejű dolgok születhetnek keze nyomán.

 Pósa Zoltán: Az elmulasztott találkozás (regény)

Barokk kerítés, gótikus minitornyok, vár, körbefonva finomított copf-fallal. Ott ül a klasszicista könyvtárban hősünk, olvas. Bár érzi, hogy nem pótolhatja bibliotéka-munkával az elmulasztott előadásokat. Megjelenik az undok arcú, szép kígyótestű szemináriumi csoportvezetőnő (?)rovatvezetőnő (?), (ki tudja, tavaly ilyenkor még diák volt,) s közli, ha megírja a korrekt tudósítást a magyar cigányzenekar itteni bemutatkozásáról, vagy ha eljön az utolsó előadásokra, talán nem rúgják ki. (De honnan? Most egyetemista, vagy újságíró vagyok – rémüldözik. ) Végigsiet a márványkőből kirakott párhuzamos úton…

 Stanczik-Starecz Ervin: Írott kőtábla két oroszlánnal

FŐPAP: Miért búslakodsz, Jó Uram, hisz munkásaid szorgoskodnak ápolt földjeiden s bujálló szőlődben? Telnek öregvérű borral amforáid; zsíros pergésű kövér gabonád őrlőkövek közt morzsolódik duruzsolva szent-fehér lisztté. Tulkok, bikák, juhok, tevék számát sem tudod. Olajfáid csorgatják sűrű aranyolvadékukat. Bíborfestékkel s afgán kékkel festik kelméidet. Onix falú medencéid vizét nárdus illata lengi be. Hárfa, asszír cimbalom, kettős síp, körtánc mind a tiéd. Vad népek urai, megjósolt fejedelmek, fényes arcú kánok sorba jőnek színed elé. Titkos illatok ligeteiben sétálhatsz napestig. S te búsan, leverve heversz?

KIRÁLY: Vágyom a börtönt poshadt vízzel, penészes kenyérrel. Sajgó sebeket húsomban; az álmatlanságot, keserűséget, és a vak, üres csendet. Elgyötört, láztól lobogó elmémbe rémisztő képek teremjenek! Óhajtom az áporodott levegőt. Tüdőm ziháljon, mint tüzes fújtató! Kell az elhagyatottság, hogy kétélű tőrként forogjon remegő tagjaimban…Őrjöngjön a zavar bennem, hátha kiforrja az elcsendesedés borát, s feltárul elmémben az örökké világító hajnal.

 Dr. Diószegi György Antal:  Országépítési hitünk és erőnk gyökerei Muhi után 775 esztendő távlatából

775 esztendővel ezelőtt, 1 hónappal a Sajó menti irtóztató vereség után IV. Béla király és családja menekülésben volt Batu kán seregei elől: 1241. május 18-án segítséget kérő leveleket intézett Európa vezető hatalmaihoz, de semmiféle katonai támogatást nem kapott a mongol hódítók ellen. Pár nap múlva hőslelkű és vitéz öccse, Kálmán herceg csatatéren szerzett súlyos sérülései következményeként elhunyt: Csázma mellett temették el a beginák monostorában. IV. Béla király hont védő királyi magatartása és államférfiúi szervezőkészsége ezekben a rettenetes hónapokban is megmutatkozott: 1241 szeptemberében Geregye nembeli Pál országbíró feladatává tette a Duna vonalának védelmét, hogy a tatárok további pusztítását megakadályozza.

 Dr. Sebestény Sándor: A honvédség születése 1848-ban

Az 1848-as polgári forradalmi átalakulás egyik alapvető megoldásra váró feladata volt a szuverenitás követelményrendszerének megfelelő polgári és katonai védelmi rendszer mielőbbi kiépítése. A korlátozott szuverenitás keretei között az átszervezést úgy kellett végrehajtani, hogy a politikaformáló bécsi Habsburg-udvarban a magyar lépések lehetőleg minél kevesebb aggodalmakat, s morgolódást keltsenek.

 Keresse a Havi Magyar Fórumot az újságárusoknál. Vagy fizessen rá elő. Információ: info@magyarforum.hu