|
 2016.05.20.
Hazugságáradattal
támadja az ellenzék a földprogramot
Az agrárközéposztály a földtulajdonnal sokkal versenyképesebb
Nem
igaz, hogy bárkivel, aki illetéktelen, földügyekről
egyeztettem, ahogy azt az ellenzék állítja – szögezte le Dr.
Bitay Márton. Az állami földekért felelős államtitkár
megemlítette azt is, hogy az új földforgalmi törvény elfogadásakor
a Jobbik azt állította, a kormány a külföldieknek kedvez. Kötelezettségszegési
eljárás van Magyarországgal szemben, mert az unió bizonyos
szervei úgy gondolják, ez a törvény csorbítja a külföldi vásárlók
lehetőségeit, és előnybe helyezi a magyar vásárlókat.
Májusban újra indulnak a földárverések.
A harmadik körben mennyi földrészlet kerül kalapács alá?
–Pontosan
60.250 hektár
kerül kalapács alá 3236 birtoktest formájában. Ezek döntő többsége
olyan szántóterület, amelyet egyszer, vagy kétszer már
meghirdettünk, de eddig még nem keltek el. Kisebb része, körülbelül
6000 hektárültetvény, gyümölcsös terület, melyet most próbálunk
meg első alkalommal értékesíteni. A jelenlegi elképzelések
alapján a földértékesítési program ezzel a harmadik ütemmel
zárul. Május 20-án kezdődnek az árverések, és június közepén
fejeződnek be.
Igaz, hogy a mostani licitbe bevonhatják a
halastavakat is?
–Volt ilyen elképzelés,
de úgy tűnik, nem lehet programszerűen értékesíteni a
halastavakat. Az állami tulajdonban lévő halastavak jelentős részén
csupán a tó medre csupán állami tulajdon, minden más, így a
műtárgyak, a gátrendszer, a vízjogi engedély magán-, vagy
jogi személy tulajdonában van. Ráadásul még különböző mezőgazdasági
területek – szántók, legelők, nádasok – vannak a tavakhoz
közvetlenül csatlakoztatva. Ezért sem tudjuk a halastavak
programszerű értékesítését lefolytatni. A vásárlási igényeket
egyesével vizsgáljuk meg.
Az állami földárverések második szakaszának
lezárásáig, március 31-éig összesen mennyi hektárt értékesítettek?
–180 ezer hektár állami
termőföld talált gazdára, ekkora területet vásároltak meg a
helyben élő magyar gazdák – több mint 10. 500-an. Ez azt
jelenti, hogy minden tizedik magyar földműves vásárolt a földértékesítési
programból. Örömteli, hogy ilyen sokan éltek ezzel a lehetőtőséggel.
Kik jogosultak földvásárlásra?
–Azok a földművesek vásárolhatnak földet, akik helyben
lakók, megfelelnek az adott jogi kritériumoknak, és nincs még
300 hektárnyi tulajdonuk. Magyarországon
300 hektár
a földszerzés maximális limitje, efölött senki sem tud vásárolni.
Ezen belül a földforgalmi törvény szabályai az irányadóak,
mely tartalmazza az elővásárlási sorrendet is.
Elmondható, hogy az agrárközéposztály erősödik
meg az állami földek értékesítéséből?
–A
„Földet a Gazdáknak!” Programnak nem az államkassza gyarapítása
a célja, hanem elsősorban az agrárközéposztály, a családi
gazdaságok megerősítése. Felelősen kell gazdálkodnunk, ezt
szolgálja a licit, mert így biztosan piaci áron, vagy afelett
tudjuk értékesíteni a birtoktesteket. Természetesen a bevétel
lényeges, a kormány arról döntött, hogy az így bejövő forrásokat
működésre nem, csak fejlesztésre, állami vagyon gyarapítására
lehet használni. Magyarországon a termőföldek döntő többsége
magánkézben van. Ráadásul, azokat az állami földeket,
melyeket most értékesítünk, most is a gazdák művelik. Az agrárközéposztály
a földtulajdonnal sokkal versenyképesebb tud lenni, hiszen nem
kell y bérleti díjat fizetniük és sokkal intenzívebben
fognak fejleszteni. Bár sokan hitelből vásárolják most a földeket,
de a törlesztő részletek lejárta után az adott területek
mindenképpen a licit nyerteseinek tulajdona lesz. Ezért a földértékesítés
egyrészt növeli a vidék megtartó képességét, másrészt
pedig a magyar agrárgazdaságok versenyképességét.
Mi jellemzi az értékesíti átlagárat?
–A piaci viszonyokhoz képest
drága az átlagár. Eleve arra törekedtünk, hogy mindenütt a
piaci árak fölötti tartományra hirdessük meg az adott földterületeket,
s még erre jön az a bizonyos licit. Tehát magas áron történik
az értékesítés. Nem is tehetünk mást, mert nem szeretnénk
politikai vitát generálni, így is rengeteg hazugsággal támad
az ellenzék. A magas ár mellé kidolgoztuk a hitelkonstrukciót,
amely keretében alacsony kamatozás mellett hosszú futamidőre
biztosítunk mindenkinek, aki megfelel a föltételeknek hitelt.
300 millió forintig biztosítunk minden földművesnek vásárlási
hitelt. Így azok a családi gazdák is tudnak vásárolni,
akiknek nincs ennyi saját forrása.
Több ellenzéki sajtóorgánumban
megjelent, hogy ön és Felcsút polgármestere, a földügyekről
egyeztettek, mégpedig arról, hogy Mészáros Lőrinc haszonbérletében
lévő földeket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA)
kiemeli az értékesítendő birtoktestek köréből. Mi az igazság
ebben az ügyben?
–Ez a szokásos dezinformálás része. A május
19-ei árverési napról az összes hirdetményt, közel 700
darabot leszedtük, és átettük május 30-ára. Tettük ezt azért,
mert jogi vita volt azzal kapcsolatban, hogy mikor jár le a 30
napos hirdetményi határidő. Tehát a döntés oka egy jogi vita
a határnapok számításáról, ennek, illetve a törvényességi
aggály felmerülésének akartuk az elejét venni. Ez nem Mészáros
Lőrincről, hanem országosan 700 birtoktestről szólt. Ebből
az ügyből is világosan látszik milyen hazugságáradattal támadja
az ellenzék a földprogramot. Holott az NFA honlapját
megtekintve bárki láthatta, hogy a 19-éről lekerült árverési
hirdetmények 30-ára kerültek át. Azoknak a sajtóorgánumoknak,
akik valótlanságokat közöltek, hiába küldtünk ki helyreigazítást,
természetesen nem hozták le.
Bitay Márton tehát nem találkozhat
Mészáros Lőrinccel?
–Ha teszem föl Leisztinger Tamásba futok bele és ő
megkérdezi, hogy hogy vagyok, nem fordítok hátat neki. Ez
udvariassági kérdés.
Sőt még lemondását is követelték.
–Örülök, hogy az eddigi munkám nem adott okot erre
a felszólításra.
Ha már a magyar családokat említette, a Jobbik
azt hangoztatja, hogy a külföldiek kezébe kerülnek állami földek.
–Sajnos ők is valótlant állítanak. Nem újdonság ez,
emlékezzünk vissza, mikor azt mondták, hogy a külföldieknek
kedvez a földforgalmi törvény, miközben Brüsszel kötelezettségszegési
eljárást indított Magyarországgal szemben, pont a külföldiek
„kizárása” miatt. Alig 2000 hektárnyi állami termőföldre
licitáltak külföldi személyek, a 180 ezer hektárból, ez az
összes árverezett termőföld 1%-a. A földforgalmi törvény
alapján azonban ezeket a szerződéseket is ki kell függeszteni,
s a helyben lakó családi gazdákat mindenütt megilleti az elővásárlás
joga. Ráadásul ezen külföldiek jelentős része évtizedek óta
itt él és gazdálkodik.
Mit gondol, miért támadja az
ellenzék az állami földárveréseket?
–Ezt az ellenzéki magatartást nem értem, mert
ellenzékből általában azért szidják a kormányokat, ha nem
kedveznek a társadalomnak. Az abszurdum, hogy azt nehezményezi
az ellenzék, hogy még több állami tulajdonú föld kerüljön
a magyar gazdák kezébe.
Medveczky Attila
|
