vissza a főoldalra

 

 

 2016.05.20. 

Önkéntesség, közösségépítés

Határon túli magyar civil szervezeteket is segítünk

A civil szektor nélkülözhetetlen szerepet tölt be a különböző lakossági csoportok közösségének formálásában, a társadalmi szolidaritás megerősítésében. Fülöp Attila civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerkesztőségünk megkeresésére elmondta: a magyarságtudat és a honismeret szempontjából is fontosnak tartjuk, hogy élő kapcsolat alakuljon ki a hazai és a határon túli civil szervezetek között.

 Helyettes államtitkár úr nemrég Borsod, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe látogatott el, s a civil szervezetek támogatásáról, azok közösségépítő munkájáról beszélt. Mi a célja ezeknek a látogatásoknak?

 –Amit említett, az az országjárás utolsó része. A látogatásoknak kettős a célja. Közel 60 ezer bejegyzett civil szervezet van az országban, ennek fele, harmada működik tényelegesen. Az ő valós tevékenységüket, megsegítésük lehetőségét a terepen igazán jó megismerni. Mindegyik megyében működik Civil Információs Centrum (CIC), melyeket az állam támogat. A CIC-ek alapítványok vagy egyesületek, amelyek nyilvános pályázaton nyerték el egy évre ezt a címet, működésükkel a megyei civil szervezeteknek segítenek. A másik cél az információgyűjtés, hiszen ők tudják összegyűjteni az egyesületek, alapítványok javaslatait, kérdéseit. Mi pedig arról tájékoztatjuk őket, hogy az adott megyében mely szervezetek nyertek a Nemzeti Együttműködési Alap idei pályázatán.

 A passzív szervezetekre vonatkozik-e valamilyen jogszabály?

 –A jogszabály kimondja, hogy a működő civil szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat. Amikor egy egyesület, vagy alapítvány megszűnik, az nem minden esetben jelenti azt, hogy a bíróság törli őket. Ezért is magasabb a bejegyzett szervezetek száma az aktívaknál. 2017 ebből a szempontból választóvonal lesz, hiszen az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezése szerint első körben 2016. március 15-éig kellett volna minden civil szervezet létesítő okiratát módosítani, de a határidőt kitolták 2017. március 15-éig. Az a szervezet, amely addig nem módosítja a létesítő okiratát, kikerül a nyilvántartásból.

 Miért szereti jobban használni a civil szervezetek elnevezés helyett, az önkéntes polgári kezdeményezések kifejezést?

 –Amikor civil szervezetekről, vagy civil társadalomról beszélünk, akkor ezek sokak számára nehezen beazonosítható fogalmak. Sokszor a maradékelv alapján azonosítják be ezeket a szervezeteket. Ha a nagy rendszereket nézzük, mint a kormányzatot, az önkormányzatokat, a gazdasági szervezeteket, azokról szinte mindenkinek van információja. A civil szerveződésről tudják, hogy nem kormányzati, és nem gazdasági szerv. Ugyanakkor fontos, hogy minden civil szerveződés, egyesülés az ország történelméből gyökeredzik. Magyarországon az ilyen szerveződések a reformkorban jöttek létre először, ekkor indultak el azok az egyesületek, egyletek, melyek önkéntesen saját vagyonukból, saját idejükből áldoztak egy bizonyos cél érdekében. Tehát akkor is, ma is az önkéntességen van a hangsúly, nem a munkaviszonyon. Jelenleg a civil szervezetek tevékenységében összesen 130 ezer foglalkoztatott és 500 ezer önkéntes vesz részt, ami azt jelenti, hogy megyénként 1 foglalkoztatottra 4 önkéntes jut. Az önkéntesség mellett a civil szervezetek leglényegesebb tulajdonsága a közösségépítés. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fogalmazta meg találóan az egyik városvezető, hogy az a település működik jobban, ahol több civil szervezet tevékenykedik. A civil szervezetek tehát azért jöttek létre, hogy egy adott településrész lakóit, az időseket, a fiatalokat, a rászorulókat közösségbe szervezze, és úgy nyújtson segítséget.

 Miként kapcsolódik a kulturális közfoglalkoztatás a civil szervezetek támogatásához?

 –A kulturális közfoglalkoztatás egyik ága kötődik a civil szervezetekhez. A közfoglalkoztatás azon részéről van szó, melyben magasabb képzettségű egyének dolgoznak a kulturális intézményekben. De nem mindig nagy állami intézményekhez kerül a közfoglalkoztatott, hanem civil szervezetekhez is. Ezért kértük a Civil Információs Központokat, amelyek ismerik a megyei civil szervezeteket, s tudják, kik lehetnek jó gazdái a közfoglalkoztatásnak, hogy segítsék ezt a folyamatot. Reméljük, ahogy tavaly, idén is ezres nagyságrendben kerülnek kulturális közfoglalkoztatottak a civil szervezetekhez.

 Kulturális, szabadidős tevékenységeket végez inkább a civil szféra, vagy szociális területen aktívak a szervezetek?

 –A statisztika szerint a szervezetek 50%-a kulturális, szabadidős vagy sporteseményeket szervez – ez tehát a közösségépítés – 15%-uk foglalkozik oktatással, 10% szociális területen működik, ennél kisebb az arány például a településfejlesztéssel foglalkozóknál, az önkéntes polgárőr szervezeteknél, a jogvédő egyesületek pedig az 1%-ot sem teszik ki.

 Mi a tavaly próbajelleggel elindult határon túli tevékenység lényege?

 –Az volt a kérésünk, hogy a határ menti megyék Civil Információs Központjai találjanak egy külhoni társszervezetet, s próbáljanak meg számukra segítséget nyújtani az ottani civil szervezeti élet megerősítési érdekében. A határon túli szervezet tartja meg a kinti rendezvényeket, de a lényeg, hogy minél több együttműködés jöjjön létre. A magyarságtudat és a honismeret szempontjából is fontosnak tartjuk, hogy élő kapcsolat alakuljon ki a hazai és a határon túli civil szervezetek között.

 Idén mekkora összeggel támogatja a kormány a hazai civil szervezeteket?

 –Közel 5 milliárd forintos keret áll rendelkezésre a Nemzeti Együttműködési Alapban a civil szervezetek számára. Ennek a támogatásnak a lényege, hogy a kisebb szervezetek lehetőleg minél nagyobb számban kapjanak működésükhöz, programjaik megvalósításához forrásokat. Kiemelendő, hogy a civil szervezetek számos csatornán keresztül jutnak állami támogatáshoz. Gondoljunk az EU-s pályázatokra, ahol az az alapítvány, amelyik adott esetben szociális területen tevékenykedik, normatívában részesül. Így a civil szervezetek számára elérhető források összességében 100 milliárd forintot meghaladó összeget tesznek ki.

 

Medveczky Attila