|
 2016.05.27.
Magyarország várja a dublini revízió
dokumentumát
Pintér Sándor
belügyminiszter és Trócsányi László igazságügyi miniszter
is beszédet mondott a szárazföldi külső határral rendelkező
schengeni tagállamok szegedi belügyminiszteri találkozóján,
amely közös nyilatkozat elfogadásával zárult 2016. május 13-án.
Pintér Sándor belügyminiszter elmondta, a tanácskozás célja
az volt, hogy a külső határokkal rendelkező tagországok
azonos válaszokat adjanak a kihívásokra, segítsék egymás erőfeszítéseit;
ez egyaránt jelenti a legjobb gyakorlatok megosztását vagy szükség
esetén az erők, eszközök átcsoportosítását. Hozzátette: jó
példa volt erre, amikor a tagországok jelentős élőerővel támogatták
Szlovéniát, hogy a külső határokat meg tudja védeni. A
miniszteri találkozó résztvevői megismerhették a hazai
gyakorlatot, azt, miként őrzik a magyar hatóságok a külső
határokat a schengeni előírásoknak eleget téve, és hogyan
oldják meg a menekültkérelmek befogadását - közölte.
Trócsányi László
igazságügyi miniszter hangsúlyozta, nagyon fontos a jogszabályok
betartása és betartatása. A dublini egyezmény előírásainak
sok ország nem tett eleget, emiatt Magyarországon több mint 190
ezer ember regisztrációját kellett elvégezni. A jogszabályoknak
hatékonyaknak is kell lenniük: a kötelező kvótáról hozott
tavaly szeptemberi európai tanácsi határozatban rögzített 160
ezerből eddig 1145 ember áttelepítése történt meg - mondta.
A miniszter kifejtette, nemzeti szinten ugyanakkor hatékony és
eredményes jogszabályok születnek, példaként említette a tömeges
bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére hozott magyar
intézkedéseket, amelyek példáját más európai országok is követték.
A menekültügyi szabályok racionalizált keretek közötti
betartása valamennyi tagország érdeke - közölte Trócsányi László,
aki felhívta a figyelmet arra: együttműködésre van szükség
a tagországok között éppúgy, mint az Európába érkezők és
a hatóságok között.
Hanno Pevkur észt belügyminiszter úgy fogalmazott, a közös
döntéseknek az unió és a schengeni övezet erősödését, nem
gyengülését kell szolgálniuk. A dublini szabályozás átalakítását
jelentős kihívásnak nevezte. Bízik abban, hogy a következő
uniós tanácskozáson sikerül közös álláspontot kialakítani,
és a tagországok világossá tudják tenni a bizottság számára,
milyen elveket követnek - mondta. Közölte: egy-egy tagállam
nemcsak a saját országát őrzi, hanem az egész schengeni területet.
Ahhoz, hogy a külső határok védelme javuljon, komoly befektetésekre
van szükség, nemcsak felszerelésben, emberi erőben is. Észtország
mintegy 100 millió eurót szán a határőrizet megerősítésére.
Várják ugyanakkor, hogy az EU felismerje a külső határok védelmének
fontosságát, és ezért pótlólagos forrásokat juttasson
valamennyi érintett tagállamnak - mondta az észt miniszter.
Rihards Kozlovskis, Lettország belügyminisztere
kijelentette, a migrációs válság és a terrorizmus nagy
fenyegetést jelent Európában, ezért roppant fontos határaink
védelme. A lett kormány egyik prioritása a mintegy 1500 kilométeres
keleti határ megerősítése, amely schengeni külső határ is
egyben - tette hozzá. Tomas Zilinskas, az unió külső határaiból
több mint ezer kilométerért felelős Litvánia belügyminisztere
szerint a dublini szabályozás továbbfejlesztésére, de nem
forradalmi átalakítására van szükség.
Ove André Vanebo
norvég belügyi államtitkár a tagállamok közötti koordináció
és összhang fontosságát hangsúlyozta. Azt mondta, Norvégia kész
a külső határok biztosítására, éppen ezért kerítés építését
tervezi, az orosz hatóságokkal együttműködve. Jakub Skiba
lengyel belügyi államtitkár közölte, hazája támogatja az
európai határőrség és parti őrség ügynökségének létrehozását
a Frontex bázisán. Ennek központja - a Frontexéhez hasonlóan
- Lengyelországban lehetne.
Tiberiu Trifan, Románia belügyi államtitkára elmondta,
jelentős összegeket fordítottak a külső határok védelmére,
fejlesztették a repülőtereket és a konzulátusokat. Románia
erőfeszítéseit európai szinten is el kell ismerni, biztosítva
lehető leghamarabbi csatlakozását a schengeni övezethez -
tette hozzá. Juráj Bukus szlovák belügyi attasé közölte,
Szlovákia támogat minden olyan lépést, amellyel meg lehet akadályozni
az illegális bevándorlók érkezését.
A találkozón elfogadott közös nyilatkozat szerint a részt
vevő országok egyetértenek abban, hogy a migrációs válság
és a terrorista támadások jelentik a legnagyobb veszélyt Európa
biztonságára. Mindez hozzájárul a schengeni övezet eddigi
legnagyobb válságához.
A tagállamok az európai integráció egyik legfőbb eredményének
tartják a személyek és áruk szabad mozgását a schengeni övezeten
belül, és elkötelezettek ennek fenntartása mellett. Ezért
fontosnak tartják a fokozott ellenőrzést a schengeni és az uniós
külső határok mentén, ehhez segítséget kell nyújtani
azoknak az országoknak, amelyekre a migrációs válság következtében
aránytalanul nagy nyomás nehezedik, és szükség van az együttműködésre
harmadik országokkal.
A nyilatkozatban leszögezik, hogy az Európai Határőrség
felállítása és az Európai Határőr Ügynökség mandátumának
megerősítése fontos eleme az európai határigazgatási
rendszernek. Fejleszteni kell az informatikai rendszereket, ki
kell küszöbölni hiányosságaikat. A szabad mozgás jogával
rendelkezők adatbázisokban történő szisztematikus ellenőrzésének
teljes körű bevezetése, valamint az EU határregisztrációs
rendszerének létrehozása azonban jelentős anyagi és műveleti
terhet ró a schengeni előírásokat külső határaikon alkalmazó
tagállamokra, így több könnyítő elemre van szükség, különösen
a szárazföldi határok esetében.
A tagállamok szerint az Európai Külügyi Szolgálatnak
fokoznia kell az együttműködést a harmadik országokba való
visszatérés megkönnyítése érdekében - áll a
nyilatkozatban.
(MTI/kormany.hu)
|
