2016.05.27.
Megnyílt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum
új állandó tárlata
Magyarország a
nagy háborúban 1914-1918 címmel új állandó kiállítás nyílt
meg a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.
A tárlat ünnepi megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások
minisztere hangsúlyozta: az első világháború Európa és a
világ közös tragédiája, Magyarország tragédiája, szinte
minden magyar család tragédiája. A történelmen változtatni
nem lehet - emelte ki a miniszter, hozzátéve: nem valamilyen fátum,
vagy végzet ez, hanem emberi döntések, bűnök, hibák szorosan
egybekapcsolódó láncolata. A történelmet a benne élők alakítják
- szögezte le, példaként említve, hogy a szarajevói merényletet
is emberek követték el, emberek üzentek hadat, irányították
a harcokat.
A miniszter, aki
az I. Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság elnöke is
egyben, kiemelte: beszélni kell a haza védelmének kötelességéről,
de a családok áldozatvállalásáról, lemondásáról, a sérülésekről,
a halálról és a veszteségekről is.
Balog Zoltán azt mondta: a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum
az ország egyik leglátogatottabb és legnépszerűbb múzeumai közé
tartozik. Az intézmény sokat tett és tesz jelenleg is közös múltunk
közzétételéért, de emellett fontos tudományos központi,
szellemi műhely is, ahol az egyetemes és a magyar hadtörténelmet
is magas szinten művelik.
A múzeum új állandó kiállítása korabeli tárgyakkal
és korszerű eszközökkel, közérthetően és emberséges módon
mutatja be a nagy háborút: bemutatja a gyászt és a hiányt, de
tudatosítja honvédeink tiszteletre méltó helytállását és hősiességét
is - mondta a miniszter.
Az emberi erőforrások minisztere kitért arra is, hogy
amit 2010 óta a magyar honvédelem hozzátett múltunk megőrzéséhez,
az az egész nemzet számára fontos. Példaként hozta, hogy
sikeres munkát végeztek a HM hadisírgondozói, akiknek munkája
révén megszülettek azok a törvények, amelyek a más országok
itteni és a magyar katonák külföldön lévő sírjait is védik.
Számos temető, katonai sír újult meg, s új emlékhelyek is épültek.
Ez - mint a miniszter kiemelte - nemcsak kegyeleti, hanem diplomáciai
szempontból is fontos volt: a magyar honvédelem barátokat
szerzett Magyarországnak.
Balog Zoltán szerint mindezek sokat jelentenek Magyarország
emberi erőforrásának tekintetében is. A múlt megértése, az
elődök megismerése, áldozatainak felismerése segít bennünket
abban, hogy ne egyszerűen csak történetet lássunk, "hanem
erőforrásunk legyen a jelenben a jövő számára" -
fogalmazott.
Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója felidézte:
az első világháborúban több mint 600 ezer hős katona esett
el: ők a végsőkig hűek voltak a hazához és teljesítették kötelességüket.
A tárlat, valamint az ahhoz készült katalógus bemutatja:
"a magyar katona, a magyar nemzet megtette, amit megkövetelt
a haza" - fogalmazott Schmidt Mária.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója kiemelte: tisztelni
kell az elődök helytállását és hősiességét, mert csak így
számíthat arra a nemzet, hogy a jövőben is lesznek, akik vállalják
a helytállást.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára
kiemelte: az első világháború a világtörténelem a
magyaroknak máig fájó sebeket hagyott hátra. A küzdelemből
pedig más-más módon kivette a részét nemcsak a katona, hanem
az orvos, a művész, a családok, az egész hátország is.
Mindezt mutatja be a Hadtörténeti Intézet és Múzeum - az I.
Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával -
megvalósított tárlata, amelyet gyűjtők és családok saját
ereklyéi is kiegészítenek.
A kiállítás ünnepélyes megnyitóján több külképviselet
tagja is részt vett, valamint a lengyelországi Limanowából, az
olaszországi Doberdó-fennsíkról és Szlovéniából is érkezett
delegáció.
Kovács Vilmos, a múzeum parancsnoka korábban az MTI-nek
adott interjújában azt mondta: az új tárlat az első világháborúban
a fronton harcoló magyar katonák tevékenységét és hősiességét,
valamint a hátország áldozatvállalását helyezi a középpontba.
Elmondta: az egykori Magyar Királyság területéről 3,2-3,4
millió katona vonult be az első világháborúban. Közülük több
mint 1,5 millió, vagyis minden második magyar katona megsebesült.
Mellettük mintegy 800 ezren estek hadifogságba, számos katona végleg
eltűnt és több mint 600 ezer magyar honosságú katona - aki
1914-hez mérten a Magyar Királyság területén született -
halt meg az első világháborúban.
Kovács Vilmos szólt arról is, hogy nem csak egyszerű látogatóként
lehet megtekinteni a tárlatot. A jegyen található vonalkóddal
regisztrálva választani lehet nyolc - különböző visszaemlékezések
alapján kreált - életsors (két nő és hat katona férfi) közül,
s minden teremben az adott karakter életútjával lehet végigkövetni
a háborús eseményeket. Mindemellett a Nagy háború öröksége
című kiadványt, a kiállítás "kicsinyített mását"
is haza lehet vinni, amely akár tankönyvnek is beillik.
(MTI)
|