|
 2016.05.27.
Hármas védelmi
rendszert építettünk ki
Egyetlen migráns se tartózkodjon jogellenesen az országban
Kontrát Károly a
Magyar Fórummal közölte: az országgyűlés által elfogadott
jogi védelmet a leginkább érintett határszakaszokon műszaki
határzárral és élőerős védelemmel tettük teljessé. A rendőrségen
belül határvadász századok jöttek létre. Több ezer egyenruhást
vezényeltek délre, hogy megvédjék a magyar államhatárt. A
belügyi tárca miniszterhelyettese kiemelte, hogy Brüsszel
nem védett meg bennünket, sőt kiszolgáltatottá akart tenni.
Mit
tartalmaz az a törvényjavaslat, amit a Belügyminisztérium
terjesztett a parlament elé az országhatár jogi védelmének
megerősítése érdekében?
–A törvényjavaslat alapján azok a migránsok, akiket a
határvonalától számított 8 km-es sávon belül a rendőrség
feltartóztat és az államhatár védelmét nyújtó létesítmény
kapuján átkísér, lehetőségük van a törvényeknek megfelelően
a menedékkérelem benyújtására. Ennek egyetlen fontos
feltétele van, mégpedig az, hogy az illegális határátlépés
során ne merüljön fel bűncselekmény elkövetésének a gyanúja.
A célunk az, hogy egyetlen migráns se tartózkodhasson jogellenesen az
országban. Minden kérelmező ügyében gyors döntés születhessen.
Jogi védelemről van szó, tehát nem a rendőri jelenlét
megerősítéséről?
–Hármas védelmi rendszert építettünk ki. Az országgyűlés
által elfogadott jogi védelmet a leginkább érintett határszakaszokon
műszaki határzárral és élőerős védelemmel tettük teljessé.
A rendőrségen belül határvadász
századok jöttek létre. Több ezer egyenruhást vezényeltek délre,
hogy megvédjék a magyar államhatárt.
Hozzávetőlegesen
mennyi migráns tartózkodik jogellenesen Magyarországon?
–A hatóság arról tud adatot közölni, hogy hány külföldivel
szemben intézkedett, például jogellenes beutazás és tartózkodás
miatt. Az idei évben 2016. április végéig a Bevándorlási és
Állampolgársági Hivatal (BÁH) 345 személy kiutasítását
rendelte el, amellyel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy nemcsak
jogellenes tartózkodás, hanem más okból is történhet kiutasítás.
Fontos kiemelni, hogy a rendőrség idegenrendészeti szerve is
hozhat kiutasító döntést és a két hatóság által hozott
intézkedés együttesen mutatja meg a jogellenesen Magyarországon
tartózkodó személyekkel szembeni intézkedések számát. Az
elfogott illegális migránsok száma 2016. január 1. és április
30. között 10.405 fő volt. A Magyarország külső schengeni
határait befelé illegálisan átlépő személyek száma pedig
2016. január 1. és május 5. között 10.727 fő volt.
Ezek közül
mennyien jutottak be bűncselekmény elkövetésével hazánkba?
–A rendőrség által 2016. január 1. és 2016. május
10. között határzár tiltott átlépése bűncselekmény,
valamint határzár megrongálása bűncselekmény elkövetésével
kapcsolatban gyanúsítottként kihallgatott személyek száma
2486 fő.
Mi lesz
azoknak a sorsuk, akik nem követtek el bűncselekményeket?
–Amennyiben menedékkérelmet nyújt be az illegális határátlépő
úgy, a BÁH menekültügyi hatósága kijelöli számára a tartózkodási
helyet, ami egyrészt lehet a BÁH-hoz tartozó nyitott befogadó
állomás (Vámosszabadi, Bicske, Nagyfa), másrészt, ha fennáll
szabadságkorlátozás oka, akkor Menekültügyi Őrzött Befogadó
Központban (Nyírbátor, Békéscsaba, Kiskunhalas) kerül
elhelyezésre a kérelmezőt. Ha az illegális migráns nem nyújt
be védelem iránti kérelmet, akkor idegenrendészeti eljárás
indul ellene, melynek eredménye lehet a kiutasítás.
Mi szükséges
a menedékkérelem benyújtásához? Hogyan lehet például
igazolni azt, hogy valaki azért menekült, mert kereszténysége
miatt üldözték?
–A menekültügyi hatóság az eljárás során részletesen
meghallgatja a kérelmezőt a menekülésének okairól, kiemelt
figyelmet fordítva a szavahihetőségének vizsgálatára. A
menekültügyi hatóság ügyintézőjének munkája során, olyan
országinformációs adatbázis áll rendelkezésére, amely nagy
valószínűséggel alátámasztja vagy cáfolja a kérelmező
menekülésének történetét.
Az
úgynevezett tranzitzóna hol kerül kialakításra, s onnét
szabadon ki-be járhatnak a menekültek?
–Az országban négy tranzitzóna kialakítására került
sor: kettő a szerb-magyar határon (Röszkén és Tompán) és
kettő a horvát-magyar határszakaszon (Beremenden és Letenyén).
A tranzitzónák kifelé nyitottak, tehát a menedékkérelmet
benyújtó személy szabadon elhagyhatja azt és az országot is.
Mennyi menekültet
képesek ellátni a tranzitzónában?
–A tranzitzónákban kialakított szállások legfeljebb
50 fő ellátására alkalmasak, azonban fontos megjegyezni, hogy
a sérülékeny csoporthoz tartozók (például kisgyermekes családok,
idős, beteg emberek) a regisztrációt és a részletes
meghallgatást követően átszállításra kerülnek valamely a BÁH
által működtetett befogadó intézménybe, mivel rájuk a határon
történő eljárás szabálya nem alkalmazható. Ez esetben az
eljárás az általános szabályok szerint kerül lefolytatásra.
Gondolom, egy
település sem örülne annak, ha határában ilyen zóna létesülne.
Egyeztetnek az adott önkormányzatokkal?
–A kormány folyamatosan egyeztet azokkal az önkormányzatokkal,
akik érintettek a migrációval kapcsolatban. A Belügyminisztérium
és a kormány folyamatosan nyomon követi a migráció fejleményeit
és a lakosság biztonságának megtartása érdekében megteszi a
szükséges intézkedéseket. Ezúton
szeretném megköszönni az érintett települések lakosságának
együttműködését és megértését.
Mennyibe kerül
az államnak a tranzitzóna kialakítása, s a benne élők ellátása?
–A tranzitzónával kapcsolatos, a büntetés-végrehajtást
érintő költségek 1,4 milliárd forintra tehetőek.
Várható, hogy ezt a javaslatot is megtámadja az ellenzék, vagy akár
Brüsszel?
–Magyarországot megvédtük. Brüsszel nem védett meg
bennünket, sőt kiszolgáltatottá akart tenni. Rájöttünk,
hogy nekünk kell magunkat megvédeni. Megvédtük, véget vetettünk
a beáramlásnak, megépítettük a kerítést, ellenőrzés alatt
tartjuk az eseményeket. Garantáljuk a magyar embereknek a
biztonságát, nem járulunk hozzá, hogy a kulturális örökségünk
egyik pillanatról a másikra eltűnjön. Az egy dolog, hogy Brüsszel
mit mond, a másik meg, hogy mi történik Magyarországon. Ha azt
nézzük, hogy migránsügyben mi történik az országban, akkor
elmondhatjuk, hogy mi, mint magyar nemzet képesek vagyunk a saját
érdekeinknek érvényt szerezni. Brüsszel helyett csak a
magyarok dönthetik el, hogy kivel akarnak egy országban élni.
Idén mennyi
illegális határsértőt fogtak el?
–Ez a szám 2016. január 1. és május 10. között
11.242 fő volt.
Ők főleg milyen
útvonalon érkeznek az országba?
–Döntően Szerbia irányából.
Őket
visszatoloncolják?
–Azokkal az illegális migránsokkal szemben, akik az ideiglenes
biztonsági határzár megsértésével lépnek Magyarország területére,
büntetőeljárást indít az illetékes megyei rendőr-főkapitányság.
Amennyiben a bíróság elé állítás feltételei fennállnak,
az eljárás alá vont személyt gyorsított eljárás keretében
bíróság elé állítják. A bűnügyi őrizetbe vett személyek
rendőrségi fogdában kerülnek elhelyezésre. Amennyiben nem
bizonyítható, hogy a határ illegális átlépése az ideiglenes
biztonsági határzár megsértésével valósult meg, tiltott határátlépés
szabálysértés elkövetése miatt indul idegenrendészeti eljárás
az illegális migránsokkal szemben. Ők a rendőrség által működtetett
őrzött szállásokon kerülnek elhelyezésre.
Medveczky
Attila
|
