|
 2016.03.04.
Csalássorozat
az európai mézpiacon
Magyar siker a hamisított méz elleni küzdelemben
Az Európai
Bizottság ellenőrzési tervet dolgozott ki és hajt végre az
ipari úton előállított és az EU-ba dömpingszerűen behozott
importméz kiszűrése érdekében. Erdős Norbert néppárti képviselő
szerint a csalók és a tisztességtelen kereskedők érdeke, hogy
akár a cukorszirup is bekerüljön az EU-ba, hiszen számukra ez
gyors haszonnal jár.
December közepén levelet írt Phil Hogan mezőgazdasági
és vidékfejlesztési biztosnak, amit megelőzött a „Eurofins”
francia laboratórium által kiadott, és az EU belső piacán árusított
kevert mézekre vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvek tanulmányozása.
Mit tartalmaznak ezek a jegyzőkönyvek?
– Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, az OMME által
beadott harmincötből mind a hat jegyzőkönyvet megkaptam,
amelyek világosan bizonyítják, hogy ezen a területen a
fogyasztók megtévesztéséről van szó. Az utóbb megtörtént
lépések mind erre alapozódnak. Két héttel ezelőtt az OMME
elnökével, Mészáros László úrral hosszú tárgyalást
folytattam, és arra kértem, amennyiben ő ezt föl tudja vállalni,
akkor próbáljunk meg egységfrontot alkotni más tagországok méhészegyesületeinek
bevonásával. Tehát őket is mozgósítva kéne föllépni. Úgy
vélem, hogy a továbblépéshez ez nélkülözhetetlen. Mészáros
úr megerősítette, hogy eddig 35 kevert méz mintáját vizsgáltatták
be nemzetközi laboratóriumban. A kevert mézek esetében hat
mintáról derült ki, hogy közönséges hamisítvány. Jó
lenne, ha a többi érintett uniós tagállamban is elvégeznének
ilyen mérési eredményeket, s azokat eljuttatnák vagy a brémai
QSI laboratóriumba, vagy az Eurofins-hez. Az ott elkészült
releváns adatok fölhasználásával lehet továbblépni. Amit
lehet, azt én megtettem eddig ebben az ügyben. Természetesen
van még ennek a témának folytatása, hiszen az Európai
Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága márciusi
ülésén napirendre veszi a mézhamisítási botrány ügyét,
amin részt vesz az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért
felelős biztos, Vytenis Andriukaitis is. Biztos úrnak írásbeli
kérdést is föltettem, amire már válaszolt is. Andriukaitis válaszában
kitér arra, hogy az Európa Bizottság által generált ellenőrzések
is folyamatban vannak. A 2015-ben lezárult ellenőrzések eredményeit
elemzik, és nyárra ígérnek konkrét adatokat. Ahogy most márciusban,
úgy 2017 őszén is tervezem behívni Andriukaitis biztos urat a
mezőgazdasági bizottság ülésére. Itt a biztos majd elmondja,
hogy szerinte mekkora a probléma ebben az ágazatban.
Honnan érkeznek a hamisított mézek, s ezek
mennyire veszélyeztetik a magyarországi, illetve a többi uniós
állam méhészeinek megélhetését?
– Azt tudni kell, hogy az EU-n belüli mézfogyasztásnak
az uniós termelők körülbelül csak az 55%-át fedik le. Tehát
szükséges az import méz. Ezért nincs olyan veszély, hogy az
import kiszorítaná az európai mézet az uniós piacról. Sokat
beszélünk arról, hogy a hamisított mézek esetleg Kínából
érkeznek. A gyanú szerint az EU-n kívül más technológiával
állítják elő a mézet, mint Európában. S az uniós előírásoknak
az ilyen – például a kínai – méz általában nem felel
meg. S akkor még nem is beszéltünk arról, hogy sok esetben nem
is méz érkezik, hanem cukorszirup – amit a vizsgálatok is alátámasztanak.
Tartani kell magunkat ezért a nagyon komoly és erős uniós előírásokhoz,
ez a magyar érdek. Nekem pedig azért kell dolgoznom, hogy ezt
mindenki szem előtt tartsa. Számos feldolgozó és nagykereskedő,
akik több uniós tagállam kormányzatában és hatóságainál
is hatékonyan tudják érvényesíteni az érdekeiket, abban érdekelt,
hogy az uniós előírásoktól eltérően gyártott mézek, sőt
akár a cukorszirupok is bekerüljenek az EU-ba, hiszen számára
ez gyors hasznot hoz. Ezért sajnos nem lehet egységes európai
frontról beszélni a mézpiacon, s az is látszik, hogy igazából
az élelmiszer-biztonságért és a fogyasztóvédelemért felelős
biztostól várhatunk több támogatást, s kevésbé a mezőgazdasági
biztostól.
Hogyhogy eddig Önön kívül egyetlenegy európai
parlamenti képviselő nem emelte föl a szavát a hamisított mézek
ellen, amivel a gyártók az uniós fogyasztókat is megtévesztik?
– Magyarország a harmadik legnagyobb méztermelő állam
Európában, ezért minket rendkívül komolyan érint a hamisított
mézek kérdése. Ahogy olíva-ügyben spanyol kollégáim szoktak
felszólalni, intézkedni, így a méz problémakörében ez a
feladat rám hárul. Azt kell megszervezni, amire már utaltam,
hogy a többi méztermelő ország, mely hasonló gondokkal küzd,
erősebben képviselje érdekét, mert egyedül nem lehetünk
sikeresek.
Az elmondottakból arra is következtethetünk, hogy a
fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló
2011-es rendelet és a hozzá kapcsolódó mézirányelv –
finoman fogalmazva – nem eléggé szigorúak?
– Ez egy nagyon jó felvetés, éppen ezért ebben az irányban
feltétlenül szükséges lépéseket tenni. Az agrárbiztoshoz írt
levelemben kitértem erre a problémára, de a válasz nem volt
egyértelműen pozitív. Ezért is jeleztem, hogy inkább az élelmiszer-biztonságért
és a fogyasztóvédelemért felelős biztostól kaphatunk nagyobb
támogatást.
Amíg a 2011-es rendeleten és a mézirányelven nem módosítanak,
addig változatlanul jöhet be a hamisított méz az EU-ba, így
Magyarországra is?
– Erre a kérdésre már konkrét választ nem tudok adni.
Bizonyára ezután is érkezik hamisított méz az Európai Unióba,
de minél nagyobb nyomás nehezedik az érintett hatóságokra és
az Európai Bizottságra elsősorban a politika, másodsorban az
EU-s méztermelők részéről – gondoljunk a decemberi brüsszeli
tüntetésre –, annál jobb eredményeket lehet elérni. A
termelők közötti összefogást pedig erősíteni kell.
Medveczky Attila
|
