vissza a főoldalra

 

 

 2016.03.04. 

Vásárszövetség

Összefogtak a bihari és a partiumi termelők

A szándéknyilatkozatot a hajdú-bihari önkormányzat mellett tizennégy, köztük öt határon túli település önkormányzati vezetője írta alá. Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke közölte, hogy olyan hajdúsági, bihari és érmelléki települések fognak össze magas minőségű, kézműves termékeik rendszeres bemutatására, amelyek egykor egységes magyar gazdasági övezetet alkottak a Kárpát-medencében.

 Mi a vásárszövetség lényege, s mit nyernek vele a hajdú-bihari és partiumi települések?

 – Alapvető célunk volt, hogy állítsuk vissza azt a hagyományos rendet, ami évszázadokon keresztül jellemezte a térséget, s annak áru- és piaci mozgását. A vásárló és a termelő között régebben közvetlen volt a kapcsolat. Bár a földrajzi viszonyok átalakultak, de a két terület kulturális öröksége, hagyományai változatlanok maradtak. Erre az örökségre szeretnénk építeni, s a hagyományok ápolását megerősíteni. Ezért nagyon fontos cél, hogy lehetőséget biztosítsunk a helyi termékek piacra juttatásához. Mindez nem egyszerű, mert nagyon sok esetben a kis településeken élők, dolgozók állítanak elő kézműves-, vagy kézműves jellegű termékeket. S ezek a termékek csak a minőség területén versenyezhetnek a multinacionális cégek globalizálódó kínálatával. Az általunk működtetett piacok életszerűek lesznek, és magasabb színvonalú termékeket kínálnak a jövőben. Nálunk a téli vásár nem azt jelenti, mint a plázákban, hogy 30-40%-os leértékelést hirdetünk. Hanem pontosan az ellentétét: ezeken a vásárokon magas termelési kultúrájú termékek jelennek meg. Mindez találkozik a vásárlói igényekkel. Azt tapasztaljuk, hogy a vásárokon egyre többen keresik az úgynevezett kézműves utcákat. Ezért olyan adatbázist szeretnénk létrehozni, amely által fölmérnénk azt, hogy kik azok, akik ezen a piacon meg tudnak jelenni – természetes, hogy szeretnénk segíteni őket abban, hogy lehetőséghez jussanak. Ezeket a vásárokat úgy tervezzük, hogy a már meglévő, az adott településen már hagyományosan megrendezett rendezvényekhez kapcsolódjanak. Hiszen ezek kultúrát közvetítő események, amelyek ezentúl összekapcsolódnak a valódi értékeket bemutató vásárokkal.

 A földművelésügyi tárca is támogatja céljaikat?

 – Nagyon örülünk annak, hogy Fazekas Sándor miniszter úr támogatja ezt a programot. Szeretnénk a vásárszövetséget arra is fölhasználni, hogy az árukínálat megjelenése más minőséget kapjon. Ezért kívánunk a vásár infrastruktúrájának támogatására is pályázni. Erre két lehetőségünk is van. A leglényegesebb az a határon átnyúló együttműködési pályázat, amit korábban HURO-nak, most pedig ROHU-nak hívnak. Hasonlóan a 2007–2013-as ciklusban megvalósuló Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programhoz, az új program céljául tűzi ki a határtérség gazdasági és társadalmi fejlődésének elősegítését a programban részt vevő megyék közötti együttműködés ösztönzése révén, közös megoldások beazonosítása és alkalmazása érdekében. Az új program Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó költségvetési kerete 223 millió eurót tesz ki. Nyolc megyét érint ez a program. Négyet a magyarországi, négyet a romániai oldalon. Mi az „intézmények és közösségek határon átnyúló együttműködésének erősítése” nevezetű fejezetre szeretnénk egy projektet fejleszteni a vásárok megtartásához. Azt gondoljuk, hogy a hároméves pályázati programban jó eséllyel tudunk részt venni. A vásárral kapcsolatos infrastrukturális elemeket, így a pavilonokat, a hangosítást, a színpadot, a világítástechnikát, szeretnénk megvalósítani az elnyert forrásból, mindent, ami már szükséges a vásárlói igények magas színvonalon történő kiszolgálásához. Tehát a vásárok arculatát kívánjuk átalakítani. Emellett védjegyrendszert szeretnénk kialakítani, amelyben összefognánk a települések védjeggyel rendelkező termékeit, amiket azután a piacon is lehet keresni. Biztosak vagyunk benne, hogy a termékek piacra juttatásának elősegítésével elérhetjük azt, hogy a termelők összefogjanak, és ezáltal már nem csak a vásárokon, hanem önálló kínálattal, együttesen is megjelenhetnek a nagyvárosokban, járásközpontokban közösen üzemeltetett üzletekben. A kistermelők, a kézművesek termékei általában idényjellegűek. Így nem tudják megoldani a folyamatos szállítást a nagyobb kereskedelmi egységekhez. Ezért ha összefogjuk a kézműveseket, azzal folyamatos árualapot lehet biztosítani. Ez is a vásárszövetség feladata amellett, hogy minden érintett település a saját maga arculatára tervezi ezeket a vásárokat. Jól tudjuk, hogy a vásárokon nemcsak eladnak és vásárolnak az emberek, az ilyen jellegű piac egyben közösségi színtér is. Néhány száz évvel ezelőtt a vásárokra járókról nem hiába mondták, hogy tanult, világot járó emberek.

 Derecskén tartották meg az első ilyen jellegű vásárt. Mekkora volt az érdeklődés?

 – Örömmel láttuk, hogy nagy volt az érdeklődés. Derecskén már évek óta megrendezik a februári hagyományőrző disznótorost. Polgármester Úr szerint idén 30-40%-kal magasabb volt a látogatottság aránya az elmúlt évekhez viszonyítva. Az árusok elmondása szerint is igen sikeres piacot zártak. Számunkra az a fontos, hogy azok, akik eljöttek erre a vásárra, vigyék annak a jó hírét, mert szeretnénk bővíteni vásárszövetséget. Csaknem 70 árus jelent meg kézműves termékeivel. A sátrak körül hömpölyögtek az emberek. Kiemelendő, hogy három hét alatt sikerült ezt a projektet összeállítani. Abból indultunk ki, hogy az egyes települések a maguk vásári infrastrukturális elemit hozzák el a vásárra. Ez is hozzájárult a látogatottsági szint növekedéséhez, a termelők és vevők elégedettségéhez.

 Derecske után hol lesz a következő vásár?

 – Biharkeresztesen, az áprilisi Bihar-Bihor Expo keretén belül. Most azon vagyunk, hogy megfogalmazzuk a vásárszövetség alapító okiratát. Az említett ROHU-s pályázatot elképzelhető, hogy már márciusban kiírják, ezért most a technikai teendőket kell elvégeznünk. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében pedig a helyi gazdaság fejlesztésére minden megyére vonatkoztatva megvannak már az igényelhető források. A helyi piacok infrastruktúrájának kialakítására is lehet pályázni ebből a keretből. Így elő tudjuk segíteni azt, hogy a települések termelői időszakosan vagy állandó jelleggel megjelenhessenek a helyi piacokon.

 

Medveczky Attila