|
 2016.03.04.
EURÓPA NAGY
BAJBAN VAN
Ezért több mint érthetetlen a France Inter rádiónak adott elnöki
interjú, mely szerint Hollande kizáratná az Európai Unióból
a szerinte szélsőséges jobboldali kormányokat
Francois Hollande
francia elnök sajátos demokráciafelfogása szerint, amint a
balliberálisokat végképp megutálja a nép, és nem akarja többé
kormányon látni őket, akkor azzal az országgal szemben már
nem irányadó a „demokrácia mint alapérték” tisztelete,
hanem felül kell bírálni a választók akaratát. Ez esetben
nem számít a nép, nem számít a demokrácia sem. Hollande a
France Inter rádiónak adott interjúban vélte úgy, hogy büntetni
kellene azokat az országokat, amelyekben a jobboldal választást
nyerve kormányra jut. „Európa ilyen irányú fejlődését büntetni
kell, esetükben fontolóra kell venni az Európai Unióból való
kizárást is, annál is inkább, mert az Európai Uniónak minden
szükséges jogi eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy kizárjon
egy tagállamot”. Elismerte, hogy erre még nem volt precedens.
Hollande az interjú során azt mondta, hogy: „Nem történhet
meg, hogy Európa védőháló maradjon, ha egy országban sérül
a média szabadsága és az emberi jogok”, szerinte az ilyen tagállamot
egyszerűen ki kellene zárni.
Hollande kérdésre
válaszolva azt mondta: például a Lengyelországban bekövetkezett
történések elegendő indokkal szolgálnak arra, hogy Brüsszel
fontolóra vegye a kizárást. Lengyelországban ugyebár a
demokratikus döntéshozatal részeként gyakorlatilag megszűnt létezni
a liberális baloldal, azon egyszerű okból eredően, hogy a választók
nem szavaztak rájuk.
A Deutsche
Wirtschafts Nachrichten c. német napilap Hollande drasztikus népszerűség-csökkenésével
magyarázta a francia elnöknek ezt a furcsa megnyilvánulását,
mert a legfrissebb közvélemény-kutatások momentán nem sok jót
ígérnek számára. A Le Parisien januári méréséből kiderült,
hogy a francia választók mindössze 24%-a akarná Hollande-ot
vagy Sarkozyt elnökjelöltként látni a következő elnökválasztáson.
A választók háromnegyede elutasítja a hagyományos pártok
politikusait, az ő támogatottságuk már akkor se nő vissza, ha
a lakosság többsége Marine Le Pen pártját nem fogadja el. A
korábbi nagy pártok leszerepeltek, új alternatíva nincs. Az
európai helyzetet tovább
bonyolítaná egy ilyen döntés visszhangja a tagországokban. A
közép-kelet-európai országokban a lakosság jelentős része
erősen kritikus Brüsszellel szemben éppen a túlzott központosítási
törekvések és a sokszor antidemokratikus, a tagállamok igényeit
semmibe vevő döntések miatt. Az EU-párti liberális baloldal
marginalizálódik. Az sem segíti Európa helyzetét, hogy végképp
nem tudni mit hoz a nyári választás az angoloknál, ahol
nemcsak a lakosság, maga a brit kormány is megosztott a menni
vagy maradni kérdésében. Cameron kabinetjének számos
minisztere nyíltan kampányol a távozás mellett, a kormányzó
Konzervatív Párt 330 parlamenti képviselője közül pedig
144-en fognak a kilépésre szavazni – a The Times szerint.
„A jelentések
szerint a kormány több fontos tagja sem ért egyet Cameronnal,
és Nagy-Britannia távozása mellett akarnak kampányolni. Ahogy
sokan a pártja parlamenti frakciójából is. Cameron azt mondta,
senkit sem fog megakadályozni abban, hogy a mellett kampányoljon,
amiben hisz” – mondja Damian Chalmers, az uniós jog
professzora.
A párt egyik
legmeghatározóbb politikusa, Boris Johnson londoni főpolgármester
is a kilépés mellett kampányol. „Hatalmas szívfájdalmak árán
úgy döntöttem, mert hogy én nem akartam semmit csinálni, legfőképp
nem David Cameron vagy a kormány ellen cselekedni, de nem tehetek
mást, mint hogy a távozást támogatók mögé állok. Jobb
egyezséget akarok a briteknek, hogy pénzt takarítsunk meg
nekik, és visszavehessék az irányítást. Szerintem ez igazából
erről szól” – érvelt a londoni főpolgármester. Hollande
maga egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy ilyen
nyilatkozatokat megengedhetne magának, egy ilyen beszólás pedig
– pláne Európa nevében – kifejezetten kontraproduktív.
czyla
|
