|
 2016.03.04.
A magyar nemzet
önazonosságának hordozói
Nyerteseket hirdettek a 2015. évi hungarikum pályázaton
Döntés született
a 2015. év második felében kiírt, a nemzeti értékek és
hungarikumok gyűjtésére, kutatására, népszerűsítésére,
megőrzésének és gondozásának támogatására beérkezett pályázatokról
– közölte V. Németh Zsolt államtitkár.
Milyen célterületeken használhatták föl a pályázók
a 180 milliós támogatási keretet?
– Két célterületre lehetett pályázni. Az elsőn
170, a
másodikon 10 millió forint volt az elkülönített összeg. Célunk
az első területen a hazai és határon túl fellelhető nemzeti
értékek gyűjtésének és rendszerezésének elősegítése
volt, mégpedig oly módon, hogy a határon átnyúló együttműködésre
nyújtunk forrásokat. Tehát egy hazai, már értéktárral
rendelkező település önkormányzata, vagy az azzal szerződéses
viszonyban lévő egyesület pályázhatott az értékgyűjtés
hazai módszertanának átadására, vagy arra, hogy azt a
gyakorlatban bemutassa határon túli partnerének. Ezáltal segítenek
a határon túli értéktárak létrehozásában. Előnyben részesítettük
a már meglévő testvér-települési megállapodással rendelkező
pályázókat. A tapasztalatot lehet egy rendezvény megszervezésével,
vagy éppen kiadvánnyal átadni, további feltétel, hogy mindkét
település értékeit kölcsönösen be kell mutatni.
Ebből arra lehet következtetni, hogy eddig még
nem elegendő számban állítottak össze külhoni értéktárat?
– Így van; ezen a területen még van hiányosság. Míg
idehaza 550 helyen megalakult az értéktárbizottság, a határon
túli magyar közösségeknél jóval kevesebb számban. Ezért is
ügyeltünk ennél a pályázatnál a különféle területek közti
arányosságra. Tehát, hogy népesség-vagy területarányosan
mindenhová jussanak partnerek. Ez a pályázat Erdélyben
33, a
Felvidéken
17, a
Délvidéken 13, Kárpátalján 5, Muravidéken 3, Őrvidéken egy
települési értéktár felállítását segíti elő.
Térjünk rá a másik célterületre.
– A második célterületen 10 millió forinttal a hagyományos
népi mesterségek, kihalófélben lévő szakmák továbbörökítését
kívánják támogatni. Négy pályázó nyert forrást erre. A höveji
csipke varrásának megőrzése, a matyó hímzés továbbéltetése,
a kékfestő és faragó mesterségek megismertetése, alkotótáborokban
való továbbadása, illetve a kalocsai népművészet, így az írás,
hímzés, pingálás bemutatása volt a cél. Ennek keretében
rendezvényeket szerveznek, de fontos, hogy kézikönyvek, módszertani
kiadványok is szülessenek.
Meglepődtem, hogy a matyó hímzés is a listásra került,
hiszen a vásárokon, a Balatonnál is nagyon sok matyó babát árulnak.
– Ez igaz, de minden hagyomány akkor igazi, ha élő. Ezért
fontos, hogy a mindennapok részévé is váljon, és ne csak babákon
jelenjen meg dísztárgyként, hanem viseletként is. Ezért szükséges
a tudásuk átörökítése.
Ezt a tudást anyagilag lehet kamatoztatni?
– Bízom benne, hogy a hungarikummozgalom által elérhető,
hogy ne csak a maga autentikus formájában mutassák be a népi díszítőművészetet,
hanem akár a mai viseletre is fókuszáljanak. Ennek az ágazatnak
több hazai képviselője dolgozik, különösen a női ruházat
területén. Ezt szeretnénk támogatni, ahogy azt is, hogy a
használati tárgyakon megjelenjenek a népi motívumok. Nyilvánvaló,
hogy ma már kisebb használati értéke van egy bicskatartónak
vagy tarsolylemeznek, mint egy olyan mobiltelefontartónak,
amelyen magyaros minta látható.
Támogatják ezeknek a tárgyaknak a piacra kerülését?
– Voltak már olyan rendezvények, amikor a minisztérium
támogatott művészeket. Így Hrivnák Tünde – hogy az egyik
legkiválóbbat említsem – amerikai körútját. Terveink között
szerepel, hogy támogatnánk ezen tárgyak népszerűsítését,
akár divatbemutatók rendezését. Hiszen fontos, hogy ősi motívumaink
élő formában fennmaradjanak. Látszik, hogy a fiatalok érdeklődnek
a magyar motívumkincs iránt; ki gondolta volna, hogy kalocsai hímzésű
farmertáskákat hordanak egyszer. Vagy azt, hogy motoros kesztyűket
magyar mintákkal díszítenek.
Elképzelhető, hogy a nagy érdeklődés miatt újabb pályázatot
írnak ki?
– Várhatóan az idén tavasszal újabb hungarikumpályázat
kiírására kerül sor, erről a közeljövőben miniszter úr dönt.
Az biztos, hogy a pályázati támogatás meghaladja a tavalyi összegét.
A tartalomról még nem döntöttünk. Arra is gondoltunk, hogy az
értékfeltáró tevékenységnek meg kellene jelenni az iskolákban
is.
Tavaly módosították a hungarikumtörvényt. Ez
meghozta a várt eredményt?
– A Hungarikum Bizottság kibővült, ma már a grémium
tagja a parlamenti ellenzék és a nemzetiségek képviselője is.
A hungarikumpályázatnak köszönhetően elindult a határon túli
értékgyűjtő mozgalom szerveződése, sorra jöttek létre a
nemzetrész értéktárak.
A Hungarikumok Gyűjteményének a bővítése az elsődleges
cél?
– Azt szeretném, ha ez a bővítés harmonikusan történne
akár a megyei, vagy a helyi értékek gyűjtésével. Hiszen az a
cél, hogy a legkisebb faluban is összeállítsák azt a gyűjteményt,
amely segítheti a lakosok önazonosságának megőrzését, s
amelyre büszkék lehetnek. Fontosnak tartjuk a megyei brandépítést
is, tehát nem szeretnénk csakis a hungarikumokra koncentrálni.
Azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb magyar ember szeretné a környezetében
összegyűjteni és megőrizni azokat az értékeket, amelyek
magyarságunk, és egy adott térségben élők önazonosságának
hordozói.
Medveczky Attila
|
