vissza a főoldalra

 

 

 2016.03.04. 

A NATO égei-tengeri fellépése

Az Európai Unió és a NATO is későn ébredt föl

NATO védelmi miniszteri találkozót tartottak Brüsszelben február 10-11-én, amelyen Vargha Tamás képviselte hazánkat. A Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettesét az értekezlet lényeges döntéseiről, a NATO tengeri flottaegységének a migrációs válságban lévő feladatairól, és a NATO belső reformjairól kérdeztük.

 Mi volt az értekezlet legfontosabb feladata?

 – A varsói csúcs előtt az arra való felkészülés volt a legfontosabb feladat. Arról kell döntést hozni, hogy túllépünk-e a Walesben meghatározott döntéseken. A mostani értekezlet fontos eseménye volt, hogy az illegális migráció és az embercsempészet ügyében nem csak megszólalt a NATO, hanem döntést is hozott. Ezen a területen az elmúlt hónapokhoz képest markáns és radikális változás történt, hiszen a NATO sokáig azt hangsúlyozta, hogy mindez nem katonai, hanem humanitárius kérdés. Most az új iránynak megfelelően a NATO is fölismerte, hogy a menekültáradat biztonsági kérdéseket is fölvet. A szóhasználat is változott; tömeges migrációról, menekült-válsághelyzetről beszélnek már ők is.

 Ebben a kérdésben milyen álláspontok ütköztek egymással?

 – Egyhangúan támogattuk azt a német kezdeményezést – február 10-én, este született meg a német–török–görög megállapodás –, hogy a Földközi-tengeren gyakorlatozó NATO-flottaegységet az európai erők főparancsnoka az Égei-tengerre vezényelje, ahol járőrözni fognak. Önmagában a jelenlét is nagyon fontos, de már most is gőzerővel folyik annak az eljárásrendnek a kidolgozása, amelynek megfelelően ez a flottaegység tevékenykedik a jövőben. A flotta fő feladata a megfigyelés és az események soron követése. Beavatkozásra akkor kerülhet sor, ha a migránsok a tengeren veszélybe kerülnek. Ebben az esetben Törökország vállalta, hogy a kimentett bevándorlókat hozzájuk szállítják vissza. Ez egy nagyon fontos első lépés – talán fogalmazhatunk így – a nulladik védvonalon.

 Meglepő, hogy mindezt a németek kezdeményezték, hiszen Németország a migrációs kérdésben a valóságos helyzetet figyelmen kívül hagyva eléggé abszurd és kártékony kijelentéseket hangoztatott.

 – Amennyiben az elmúlt hónapok eseményeit, megszólalásait nyomon követjük, akkor megfigyelhető, hogy azok az országok, akik tavaly nyáron igen élésen bírálták a magyar álláspontot – hiszen mi kezdettől fogva azt hangsúlyozzuk, hogy a tömeges bevándorlás igenis biztonsági kockázattal jár, s mi nem akarunk migránsokat befogadni, mert semmilyen, így a demográfiai problémáink kezelésére nem ez lenne a megoldás – most más véleményen vannak. A több mint egymillió bevándorló Németországba érkezése és befogadása után a német vezetés valószínűleg azt érzi, hogy teljesítőképessége határára ért, és próbálja visszaszorítani a tömeges bevándorlást ott, és ahhoz közel – amit már mi is mondtunk a migrációs-válság legelején –, ahol a probléma keletkezett. A kérdés valóban izgalmas; attól sem szabad elvonatkoztatni, hogy a német védelmi miniszter az az Ursula von der Leyen, akit abban az esetben, ha Angela Merkel bármilyen formában a kancellári széktől megválik, potenciális, lehetséges utódjának tartanak.

 A NATO későn ébredt föl?

 – Az Európai Unió és a NATO is későn ébredt föl. Az utóbbi mentségére fölhozható, hogy valóban lassabban derült ki, hogy mekkora biztonsági kockázatot és kihívást jelent a tömeges migráció. Az EU esetében már nincs mentség a késlekedésre. Hosszú hónapokig, körömszakadtáig védték a kvóta ötletét, ahogy most a kontingensötletet. Az utóbbi azt jelenti, hogy az EU tagállamai önkéntes alapon válogatott kontingenst fogadjanak be. Jelenleg nincs lehetőség az éppen Brüsszelben zajló uniós állam- és kormányfői találkozón megvitatni a kérdést, mert a török miniszterelnök az ankarai robbantás miatt nem utazott el. Ezért ennek a témának a további megbeszélése későbbre halasztódott.

 2014 szeptemberében tartották Walesben a csúcstalálkozót. Miben állapodtak meg az értekezleten; milyen mértékben szükséges túllépni a Walesben elfogadott döntéseken?

 – A walesi döntés arról szólt, hogy a megerősítő intézkedések keretében a keleti tagállamokban, főként a balti országokban nagyobb lesz a NATO jelenléte, és több gyakorlatot rendeznek. Magyarország is részt vett egy ilyen gyakorlatsorozaton Litvániában egy századnyi erővel. Mindennek az volt a célja, hogy mindenki számára jól látható legyen a NATO szolidaritása és elkötelezettsége a tagországok védelme mellett. Most abban értettek egyet a tagországok, hogy hosszú távra szóló, folyamatos, de nem állandó katonai jelenlét szükséges a Baltikumban. Arról is döntés született, hogy ezekkel a lépésekkel párhuzamosan a NATO és Oroszország közti párbeszédet fenn kell tartani.

 A NATO belső reformjáról is születtek határozatok?

 – Ez a téma a júniusi védelmi találkozó napirendjén szerepelhet. Szükségesnek gondoljuk, hogy a struktúrát egységesebbé, rugalmasabbá, hatékonyabbá kell tenni, és a döntéshozatali eljárásokat föl kell gyorsítani az erőforráskorlátok figyelembe vétele mellett.

 A NATO–Georgia közös kiképzőközpontban magyar katonák is teljesítenek majd szolgálatot?

 – Georgia fontos partnerország, védelmi erejének képzéséhez Magyarország egy logisztikai szakértő biztosításával járul hozzá.

 Kiderült a miniszteri találkozón, hogy a NATO milyen kérdésekben szeretne egyeztetni Oroszországgal?

 – Konkrét témát nem hoztak szóba. A magyar kormány az ukrán válság kitörése óta azt a következetes álláspontot képviseli, hogy a diplomáciai csatornáknak Oroszország irányában nyitva kell maradnia. Ez eddig így is történt. A kapcsolattartás működik.

 

Medveczky Attila