|
 2016.03.04.
Kaposvár, a zöld
város
Városunkban nem volt és nem is lesz sem óvodai, sem bölcsődei
férőhelyhiány
A kaposvári
fejlesztésekről és beruházásokról, valamint 2016-os terveiről
kérdeztük Szita Károly polgármestert, aki személyesen
fogadott bennünket a városházán. A somogyi megyeszékhely
vezetője elmondta: 2016-ban már több mint 100 millió forinttal
kevesebb energiaköltséget kell fizetnünk, mint 2015-ben, mert
elindultunk a hatékony megújuló energiahasznosítás irányába.
2015-ben megkaptuk A Holnap Városa Díjat, mert kiemelt figyelmet
fordítunk a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra, amely
a városfejlesztés, a várospolitika számtalan területén
megmutatkozik.
A Szivárvány Kultúrpalotában tartott évértékelőjén
azt hangoztatta, hogy 2015 Kaposvár újkori történetének
eddigi legsikeresebb éve volt. Ezt mivel támasztja alá?
– Pontosan azt mondtam, hogy Kaposvár eddigi történetének
egyik legsikeresebb éve volt a tavalyi, mert az elmúlt évszázadban
is voltak csúcsidőszakok a város életében. A 2015-ös esztendő
kétségkívül az egyik legsikeresebb év volt. Tizenkét éve
nem volt olyan kevés munkanélküli, mint tavaly. Ez már önmagában
is jelentős siker. Még nem értük el a célunkat, azt, hogy az
évtized végéig mindenki dolgozzon, aki munkával akarja önmaga
és családja megélhetését biztosítani. Tehát nem ülhetünk
a babérjainkon, mert Kaposváron még 1900 ember munkanélküli.
Azt gondolom, hogy közülük legalább 800 szeretne is dolgozni,
ha kap rá lehetőséget. Ezért ezt meg kell teremteni számukra.
Nincs adósságunk, ami köszönhető a polgári kormánynak, mely
konszolidálta az önkormányzatokat is, s kimentette őket az adósságcsapdából,
de az olyan település eléggé ritka, mely azóta sem vett föl
hitelt. Kaposvár hitelfelvétel nélkül, saját forrásaiból
fejlődik. Ez köszönhető a megerősödött gazdaságnak. Ennek
még egy fokmérője a munkanélküliek számának csökkenésén
kívül, hogy 2014-hez képest 200 millió forinttal nőtt az iparűzési
adóból származó bevételünk, amellett, hogy mérsékelt adókulcsot
alkalmazunk. Emellett nőtt a város vagyona, amire azért is
lehet különösen büszke Kaposvár, mert a települések többsége
a válság idején, mikor a túlélésért küzdött, inkább
eladta vagyonelemeit. Városunk vagyona a válság kirobbanása évében
66 milliárd volt, most pedig 78 milliárd. Végezetül: 2016-ban
már több mint 100 millió forinttal kevesebb energiaköltséget
fizetünk, mint 2015-ben. Nem a rezsicsökkentés miatt, hanem,
mert átálltunk a hatékony megújuló energiahasznosításra. A
közvilágítás rekonstrukciójának köszönhetően 21 millió
forinttal lesz kevesebb a villanyszámlánk a tavalyinál. 900
millió forint értékben újítottunk föl – energiakorszerűsítési
beruházások keretében – óvodákat és iskolákat. Ezek a felújítások
természetesen megtérülnek. Tudjuk jól, hogy a tömegközlekedés
működtetése veszteséges. Éppen ezért gázolajjal működő
autóbuszainkat gázzal, járó buszokra cseréltük föl, ami
szintén jelentős energiamegtakarítást eredményez. Tavaly
teljesen új hulladékgazdálkodási rendszerre álltunk át.
December közepétől már szelektíven gyűjtjük a szemetet a házaknál.
Így nem lerakjuk a hulladékot, hanem földolgozzuk. Ezáltal
olcsóbban működtetjük a rendszert, és fenntartható zöld várossá
válik Kaposvár. Kiemelt figyelmet fordítunk a környezetvédelemre
és a fenntarthatóságra, amely a városfejlesztés, a várospolitika
számtalan területén megmutatkozik, ezért 2015-ben megkaptuk A
Holnap Városa Díjat.
Sok településen úgy zajlik a szelektív hulladékgyűjtés,
hogy a lakosok külön zsákba kihelyezik a nem kommunális hulladékot,
és egy szemétszállító viszi el az összes hulladékfajtát.
Önöknél másként történik?
– Mindenki kapott ingyenesen egy olyan kukát, melyben a
nem kommunális hulladékot gyűjthetik. A lakótelepeken pedig két
konténert helyeztünk el. S külön visszük el a kommunális, és
az újrahasznosítható hulladékot.
A munkanélküliek számának csökkenése miként függ
össze a nagyobb cégekkel kötött foglalkozási paktummal?
– A paktumot még
nem kötöttük meg, de már 1,2 milliárd forintot elkülönítettünk
a célra. A kaposvári vállalkozók véleményét nemcsak kikérve,
hanem javaslatát végrehajtva két részre osztjuk ezt az összeget.
Egyrészt, amennyiben szükségük van a vállalatoknak az innovációkhoz
igazodó szakemberekre, támogatjuk a dolgozók átképzését. A
jelentősebb részt bértámogatásra költjük. Fél éven
keresztül a város hozzájárul a vállalkozók által fontosnak
tartott szakemberek béréhez. A vállalkozók pedig kötelezettséget
vállalnak arra, hogy legalább ugyanannyi ideig foglalkoztatják
őket, amikor már teljes bért kell nekik fizetniük. Három területet
határozok meg, amelyben dolgozókat támogatnánk: az élelmiszer-gazdaságot,
a gépipart és a turizmust. Mindez 800 munkanélkülinek adhatja
a munkához jutás lehetőségét.
A foglalkoztatottak lakáshoz való jutását is támogatják?
– Eddig a kaposvári fiatalokat segítettük a „Kaposvár
Számít Rád” ösztöndíjjal, építettünk számukra fecskeházat,
ahol kedvezményes körülmények között, előtakarékossággal
élhetnek. Adtunk a Kaposváron munkát vállaló szakembereknek 1
forintért építési telket, de mindez kevés. Látható, hogy a
helyi gazdaságban – s ez több városra jellemző – együtt
van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. Tehát
szakemberhiány miatt vannak betöltetlen, üres álláshelyek.
Milyen szakma hiányzik?
– Főleg gépészből van hiány – ami szinte országos
tendencia. Ezért is erősítette meg a műszaki felsőoktatást a
kormány. Ahhoz, hogy még vonzóbbá váljon a kaposvári munkavállalás,
70 szakemberlakást építünk, ami a miniszterelnök úrral aláírt
megállapodásunknak is része.
A Modern Városok Programon belül 122 milliárd forintot
ítélt a kormány Kaposvárnak. Mit fejlesztenek ebből az összegből?
– Ez az összeg a kaposvári gazdaságot, s az egész
nemzet gazdaságát szolgálja. A 67-es út négysávos autóúttá
fejlesztésével – 77 milliárd forintból – Kaposvárt összekötik
az M7-es autópályával, ami legkésőbb 2019-re valósulhat meg
teljes egészében. Az építkezések már idén ősszel elkezdődnek.
Ezt annyiszor ígérték már meg számunkra kormányok és országgyűlési
képviselők, hogy miniszterelnök úr bejelentése felért számunkra
egy lottó ötössel. Hiszen az ötös találatot is mindig várja
az ember, de csak nem jön. Mi is vártunk erre több mint egy évtizede,
és most végre megvalósulhat a tervünk. Emellett elkészítjük
a Kaposvári Közlekedési Központot, amely új felül- és aluljárókkal
átrendezi a vasúti, a helyi és a helyközi tömegközlekedés
rendszerét. Kaposvárnak az 1870-es években áldást hozott a
vasút, ugyanakkor ketté is szakította a belvárost. Hiszen nálunk
a centrumban van a vasútállomás. A két városrészt több mint
10 milliárd forint nagyságrendű infrastrukturális beruházással
újraegyesítjük. Ezenkívül négymilliárdból megépül egy négyezer
férőhelyes új sportcsarnok nemzetközi versenyek megrendezésére,
valamint ugyancsak négymilliárdból egy új, fedett, tízpályás
versenymedence, kilencmilliárdból pedig megújul a Csiky Gergely
Színház.
Bővítik az iparterületet is?
– Jelenleg
20 hektár
közművesített iparterületünk van, melyet még több hektárral
bővítene a város. Az iparterületeken belüli utakat felújítjuk,
mert az a filozófiánk, hogyha a kaposvári vállalkozók hozzájárultak
városunk polgári jólétének megteremtéséhez, akkor nekünk kötelességünk
ebből visszaszolgáltatni valamennyit. Ezért folytatódik az
iparterületek megközelíthetőségének javítása, sőt kerékpárutat
és kamionparkolót is építettünk a vállalkozók kérésére.
Egy ilyen sikeres városra gondolom inkább az a jellemző,
hogy minél többen beköltöznek, minthogy elköltöznének.
– Sajnos rosszul gondolja. A migrációs indexünk 0 körüli;
ugyanannyian költöznek hozzánk, mint amennyien elhagyják a várost.
Ennek ellenére mégis fogy Kaposvár lakossága, ahogy az egész
országé is. Az ok: a városban 530-550 az éves születések száma,
és több mint
800 a
halálozások száma. Kaposvár is elidősödik. A kormány éppen
a siralmas országos demográfiai mutatók, és az előrejelzések
miatt vezette be a családi adókedvezményt és az otthonteremtési
támogatást, a csok-ot.
A születések száma nem is növekedett?
– Nőtt, csak jelenleg a születések számának éves növekedése
nem kompenzálja a halálozásokét.
Bölcsőde- és óvodafejlesztést is végrehajtanak?
– 230 óvodai és 120 bölcsődei férőhelyet újítunk föl
teljes egészében. Ezekkel a beruházásokkal is elősegítjük
azt, hogy aki szeretne, tudjon dolgozni. Az pedig lényeges, hogy
az édesanya a gyermekét megfelelő körülmények között működő
intézményben helyezze el, amíg dolgozik. Csak 2015-ben – ez
is a sikereinkhez tartozik – két helyen is, Szentjakabon és
Kaposfüreden, új óvodai szárnyat építettünk. Kaposváron
nem volt és nem is lesz sem óvodai, sem bölcsődei férőhelyhiány.
Medveczky Attila
|
