|
 2016.03.04.
Félmilliárdból fejleszthet Nagykanizsa
Nem értek egyet azzal az ellenzéki szólammal, hogy nem kell a
sportlétesítményekre áldozni
A miniszterelnök
tavaly júniusi, nagykanizsai látogatásán állapodtak meg
azokban a fejlesztési célokban, amelyek meghatározzák a város
jövőjét. A kormányhatározatban foglalt megállapodás része
négy beruházás. Dénes Sándor polgármester kifejtette: a
keleti városrészben háromezer néző befogadására alkalmas,
multifunkciós sport- és rendezvénycsarnok épül, amely
sportversenyeknek, koncerteknek adhat helyet, de vendéglátó-ipari
szolgáltatással is kiegészülne. A meglévő városi uszoda
mellett 50 méteres versenyuszoda készül a vizes sportoknak
otthont adva.
Mi mindenre használhatja föl a város a nemrég
megérkezett 500 milliós összeget?
– Decemberben jött ki erre vonatkozólag a kormányhatározat
és január közepére érkezett meg az önkormányzat számlájára
ez a félmilliárd forint. A határozat négy beruházást jelöl
meg: a keleti városrészben háromezer néző befogadására
alkalmas, multifunkciós sport- és rendezvénycsarnok, az 50 méteres
fedett versenyuszoda, az egykori ferences kolostor és
konferencia-központ felújításának előkészítését.
Mi mindennek adhat helyet a multifunkciós csarnok?
– Nagykanizsa megyei jogú város, és nincs olyan sport-
és rendezvénycsarnoka, ahová több ezer ember beférne. Ezért
régi vágya a városnak, hogy egy ilyen intézmény felépüljön.
A csarnok helyéül a keleti városrészben, a Kanizsa Centrum
szomszédságában fekvő 100%-os önkormányzati tulajdonú területünket
jelöltük ki, ami jól megközelíthető, kiváló parkolási
lehetőséggel rendelkezik. Akár nemzetközi sportrendezvényeket
is tarthatunk egy ilyen létszámot befogadni képes csarnokban.
Emellett természetesen kulturális rendezvényeknek, koncerteknek
is helyet ad a majdani csarnok. Nemrég rendeztük meg a
nyolcadik, és mára országos hírű fánkfesztiválunkat, s például
ennek az eseménynek is a helyszínéül szolgálhat ez a csarnok.
A sport pedig a lakosság egészségének megőrzését szolgálja.
Nem csupán labdajátékokra kell gondolni, hanem például a vívás,
a tekézés szerelmeseit is szívesen látjuk. Lényeges a
fenntarthatóság. Ezért olyan kereskedelmi egységek is helyt
kapnak a csarnokban, melyek a működtetéshez szükséges bevételt
biztosítják, ahogy a jól megszervezett koncertek, és
sportrendezvények is. Megújuló energiát hasznosító fűtésrendszert
tervezünk, hogy kevesebbe kerüljön a csarnok fenntartása. Az
üzleti konferenciaközpontban pedig a gazdasági szereplők számára
szeretnénk konferenciáknak, továbbképzéseknek helyet biztosítani,
ahogy városi és magánrendezvények megtartására is.
Az ellenzéki médiumokban többször olvasható, hogy
sportcsarnokok építésére szánt forrásokat inkább a szegénységben
élők megsegítésére kéne fordítani. Mi erről a véleménye?
– Mindenki ismeri a mondást: „ép testben, ép lélek”.
Tehát nagyon fontos, hogy legyen mindenkinek lehetősége a
sportra, a mozgásra. Természetesen figyelnünk kell a szegényekre,
a rászorulókra is, s a város, a lehetőségeihez mérten, támogatja
őket. Nem értek azzal egyet, amit az ellenzékiek mondanak, hogy
nem kell a sportlétesítményekre áldozni.
Említette, hogy felújítják az egykori ferences
kolostort. Magyarországon rendezik meg a következő
eucharisztikus világkongresszust 2020-ban. Elképzelhető, hogy
ezt a helyszínt is fölkeresik a kongresszusra érkezők?
– Bízom benne. A kolostor épületét együtt kell
kezelni a vele egybeépített alsóvárosi barokk templommal. A
ferences rendtartománnyal egyeztettünk az épület sorsáról, s
azt közölték, hogy ők nem tudják a kolostort felújítani, mi
pedig azt nem szeretnénk, hogy egy ilyen érték, amit a XVIII.
század elején építettek, az enyészeté legyen. A rend 50 évre,
ingyenes használatra átadja az önkormányzatnak a kolostort,
ahová a rend történetét, valamint alapítójának, Assisi
Szent Ferencnek az életét bemutató interaktív kiállítást, múzeumot,
sőt zarándokszállást is tervezünk. Az is fontos, hogy a múzeum
mellett működjön egy kis kávézó, étterem, ajándékbolt –
az utóbbiban kézműves termékeket is lehet vásárolni. A
kolostor pincéjében egy kiállítással egybekötött sörmanufaktúrát
hoznánk létre. Nagykanizsa nagyon sokáig a söréről is híres
volt, tehát a múltat szeretnénk feléleszteni ilyen formában.
Az építkezésekből a kanizsai vállalkozók is
kivehetik a részüket?
– A ferences kolostorral kapcsolatban egy munkacsoport jött
létre, készül a megvalósíthatósági tanulmány, ami legkésőbb
március elejére elkészül. Statikai vizsgálatot is végeztettünk,
mert egy nagyon régi épületről van szó. Természetesen a felújításra
biztos, hogy közbeszerzést kell kiírni, s ebbe a kanizsai cégeknek
is – ha másként nem, alvállalkozóként – lehet feladatuk.
A felújítások által elérhető, hogy minél több
turista keresse föl Nagykanizsát?
– Egyik célunk a turizmus fejlesztése, hogy minél többen
látogassanak el hozzánk. Akinek megtetszik városunk, annak
nevezetességei, másoknak is elújságolja azt, s viszi
Nagykanizsa jó hírét.
A Mura-program mennyiben kapcsolódik a városi fejlesztésekhez?
– Nagyon sokszor hangoztatjuk, hogy régióban
gondolkodunk. Nagykanizsa három ország határának közelében
fekszik, és Zala megye második legnagyobb városa. Ezért is
nagyon fontos számunkra a szomszédságunkban fekvő falvak, községek
fejlődése. Nagykanizsa összes beruházásából a közeli községek
is profitálnak, hiszen az ott élő munkanélkülieket befogadja
a város. A Mura-program egy olyan helyi gazdaságfejlesztési
projekt, amely jelentős turisztikai beruházásokat is tartalmaz,
de része a vendéglátás, a kertészet, a földművelés, a
helyi élelmiszer-ipari termelés és feldolgozás fejlesztése
is. Tehát a térség településeiben előállított termékeket
szívesen befogadja a város.
Medveczky Attila
|
