vissza a főoldalra

 2016.03.11. 

Oroszország számít a magyar technológiai fejlesztésekre

Magyarországot is súlyosan érinti a nyers tej árának csökkenése

Február elején Dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Oroszországi Föderáció mezőgazdasági miniszterének első helyettesével, Jevgenyij Gromikóval tárgyalt Moszkvában. Államtitkár úr érdeklődésünkre megerősítette, hogy a kormány mindent megtesz az embargó és a nemzetközi piaci helyzet által okozott árletörő hatások hazai kompenzációjának érdekében.

 Milyen kérdéseket vitattak meg, s mindezek mennyiben kapcsolódtak a keleti nyitás politikájához?

 – A találkozón a legnagyobb hangsúlyt az embargós korlátozások okozta piaci változások, illetve – Oroszország importkiváltási programjához kapcsolódva – a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari technológiai transzfer lehetőségeinek áttekintése kapták. Az orosz fél a magyar vetőmagok, kertészeti szaporítóanyagok, illetve tenyészállatok iránti igényét fogalmazta meg. A tudományos és technológiai együttműködés mellett az orosz piac számos, az embargó hatályán kívül eső termék esetében lehet potenciális felvevőpiac, ilyen például a bor, az élő pulyka, kacsa és liba. Egyeztettünk a Magyar–Orosz Mezőgazdasági Munkacsoport következő üléséről is.

 Mekkora kárt okozott a hazai gazdálkodók számára az orosz–uniós kölcsönös embargó?

 – A másfél éve érvényben levő orosz embargó és a világpiaci túltermelés egy időben történő jelentkezése miatt egyes agrártermékek ára csökkent, illetve az orosz piacról kiszoruló termékeket új piacokon kellett elhelyezni. Így nehéz megállapítani a gazdálkodóknak közvetlenül az embargó miatt elszenvedett veszteségét, amely ágazatonként és vállalkozásonként eltérő volt. Az orosz piacra termelők között jelentkezett legmarkánsabban a negatív hatás, elsősorban a baromfiágazatban voltak ilyen cégek. Másfél év távlatában elmondhatjuk, hogy a tilalommal érintett KN-kódok alatt szereplő termékek teljes hazai exportjában a rendelkezésre álló számok, statisztikai adatok tükrében nem érhető tetten az árak és a mennyiségek korábban előrevetített (embargó miatti) drámaian markáns csökkenése. Mindazonáltal akár az embargóval sújtott, akár az az által nem érintett termékkört vizsgáljuk, az Oroszország felé csökkenő vagy nullázódó forgalom – egyéb világpiaci fejleményekkel megerősítve – ágazatok között és azokon belül eltérő mértékben ugyan, de okozhatott problémát. Az elszenvedett kár mértékét a statisztikai adatokból kiolvasható információkon túl, konkrét összegek hiányában rendkívül nehéz és összetett lenne megbecsülni, illetve az esetek egy részében nem is lehetséges.

 Sikerült eddig minimalizálni a magyar gazdák veszteségeit az orosz embargó miatt?

 – A gazdálkodók veszteségeinek csökkentésére európai és hazai szinten is történtek intézkedések. A különböző érintett ágazatokban hozott uniós intézkedések a piaci áresést csak lassítani vagy átmenetileg megállítani (pl. sertés magántárolási intézkedés 2015. tavaszi bevezetése) tudták. A zöldség-gyümölcs ágazatot érintően az Európai Bizottság által hozott százmillió eurós nagyságrendű (elégtelen) válságintézkedések vegyes eredménnyel jártak Európa-szerte, a már kialakult árcsökkenést megállítani nem tudták, legjobb esetben is csak mérsékelni. Az intézkedések hazai végrehajtásával kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban hazánk közel 3000 tonna almát tudott közösségi támogatás segítségével a piacról kivonni, amely az almatermés nagysága fényében elhanyagolható mennyiség. Az érintett, eredetileg oroszországi exportra szánt termékeket vélhetően más tagállamok piacaira irányították át a piaci szereplők. Ennek következtében a szóban forgó tagállamok azon termelői, akik ugyanezeket a termékeket termelik, de hagyományosan nem Oroszországba exportálták őket, kénytelenek voltak piaci zavarokkal és áreséssel szembesülni. A piac további stabilizálása érdekében az Európai Bizottság ismét elérhetővé tette az uniós pénzügyi támogatást valamennyi tagállam termelői számára, tagállamonként további legfeljebb 3000 tonnányi mennyiség erejéig, amelyet így természetesen Magyarország is igénybe vehet. Az MVH jelentése szerint Magyarországon ezt minimális mértékben vettük igénybe: 2015. szeptember 30-ig 16 hektáron 1006 tonna paradicsomot nem takarítottak be, amelyre 124 207 euró támogatás jár. Az Európai Bizottság összesítése szerint továbbá Magyarországon 2015 végéig 1000 tonna alma piacról történő kivonására is sor került 99 150 euró támogatás mellett. A tejágazat szereplői mind Magyarországon, mind pedig nemzetközi kitekintésben nehéz helyzetben vannak. Ennek oka, hogy a tej és tejtermékek világpiacán tapasztalható egyensúlytalanságot kiváltó tényezők továbbra is fennállnak. A túlkínálat levezetésével létrejött magas készletszintek, a relatíve alacsony világpiaci kereslet miatt a tej és a tejtermékek ára tovább csökken. Az árak csökkenése 2014 első negyedévében, immár két éve kezdődött. A fő tejtermékimportőrök közül Kína és Oroszország vásárlásai egyaránt elmaradnak az előző években tapasztalt mértéktől. Kínában a gazdasági növekedés lassulása és a magas készletszint, míg Oroszország esetében a továbbra is életben lévő, a mezőgazdasági termékekre kivetett széles körű embargó jelenti a problémát. Az alacsony olajárak továbbá azt a kockázatot hordozzák magukban, hogy az EU kiemelt exportpiacának számító közel-keleti államok vásárlásai is csökkenhetnek. Mindeközben a tejtermelés világszintű bővülése nem állt meg, egyelőre nem tapasztalható kínálati oldali korrekció. Az EU-ban a kvótarendszer 2015. áprilisi megszűnése óta 21 tagállamban emelkedett a leszállított nyers tej mennyisége. A világpiacon megjelenő többlettermelés nagyrészt az EU és az USA kibocsátásának bővüléséből származik. Az Európai Bizottság számos válságintézkedést hirdetett meg 2014–2015-ben. Az intervenciós felvásárlás, valamint a magántárolási konstrukciók működése jelenleg is folyamatos. Az eddig meghirdetett intézkedések azonban a Bizottság értékelése szerint sem bizonyultak elegendőnek a piacra helyeződő nyomás enyhítésére. A külkereskedelmi folyamatokon keresztül Magyarországot is súlyosan érinti a nyers tej árának csökkenése. Míg 2014 februárjában a nyers tej termelői ára még 109 Ft/kg volt, addig a legfrissebb adatok szerint 2016 januárjában már csak 78 Ft/kg körül mozgott. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai alapján a nyers tej éves termelői átlagára a 2014-es 103-ról 80 Ft/kg-ra csökkent 2015-ben. Az idehaza felvásárolt nyers tej mennyisége 2014-ben 7,7%-kal, 2015-ben pedig további 3,5%-kal nőtt. Ugyanezen időszakban a sajt termelése is dinamikusan bővült, 10, majd 14%-kal. Emellett a KSH legfrissebb adatai szerint tovább nőtt a szarvasmarha-állomány, amely 2015 decemberében 821 ezer egyed volt. A tehénállomány egy év alatt 9 ezerrel, 368 ezer egyedre nőtt.

 S milyen a sertéstartók helyzete?

 – 2014 év elején az afrikai sertéspestisre való hivatkozással Oroszország betiltotta a sertéshús és az élősertés importját a teljes EU-ból, ami érzékenyen érintette az ágazatot, hiszen korábban Oroszország volt az uniós sertéshús első számú felvevőpiaca, mintegy 25%-os részesedéssel. A hazai sertéságazat 2013-ban még mintegy 40 millió euró értékben szállított az orosz piacra. Az EU belső piacán jelenleg is felesleg van, amelyet az orosz embargó, a 2015. év elején magántárolt készletek visszaáramlása, valamint a sertéshústermelés bővülése együttesen okozott. (2015. március–április időszakban az Európai Bizottság sertéshús magántárolási támogatást vezetett be, amely mintegy 64 ezer tonna áru ideiglenes kivonásával rövid időre enyhítette a feszültséget – Magyarország 300 tonnát tárolt be uniós támogatással. 2015 nyarán, amikor a korábban betárolt készletek visszakerültek a piacra, a többlet ismét nyomást helyezett a piacra.) Az Európai Bizottság által újból megnyitott sertéshús magántárolási támogatásra 2016. január 4-től 2016. február 3-ig lehetett támogatási kérelmet benyújtani. Az intézkedés lezárásáig 89 841 tonna sertéshús magántárolására nyújtottak be támogatási kérelmet az EU-ban (elsősorban Németországban, Spanyolországban, Dániában és Hollandiában). Az MVH tájékoztatása szerint Magyarországon 300 tonna sertéshús magántárolására nyújtottak be támogatási kérelmet. A sertéshús termelői ára az EU-ban egész évben az előző év árszintje alatt alakult, 2015. októbertől kezdve az év végi szezonális csökkenést mutatja, azonban a korábbi években tapasztaltnál nagyobb visszaesést mutatva. Az élelmiszerek fogyasztói árának csökkentésére, valamint a sertéságazatban tapasztalt illegális tevékenységek átterelődésére hivatkozva, a kormány döntése értelmében, 2016. január 1-jétől a sertés tőkehúsok áfakulcsa csökkent 27%-ról 5%-ra. Több termékkör egyidejű bevonására a költségvetési egyensúly fontossága miatt nem nyílt lehetőség. A Földművelésügyi Minisztérium továbbra is kezdeményezőként lép fel az intézkedés kiterjesztésében és támogatja, hogy az alapvető élelmiszerek további termékkörei is minél hamarabb kedvezményes áfakörbe kerüljenek. A Kormány az intézkedéssel a tisztességesen működő vállalkozások számára kíván egyenlő versenyfeltételeket teremteni, egyúttal a feketegazdaság visszaszorulásával a piac további élénkülését és tisztulását is várja. A kormány – az utóbbi években megemelt összegű – nemzeti támogatásokkal is segíti a sertéságazatot, mint például a sertés állatjóléti támogatás vagy a nemrég elfogadott tenyészkoca állatjóléti program, illetve a más ágazatok által is igénybe vehető állatbetegségek elleni védekezéssel és az állati hulla ártalmatlanításával kapcsolatos támogatási konstrukciók. Összefoglalva, a kormány mindent megtesz az embargó és a nemzetközi piaci helyzet által okozott árletörő hatások hazai kompenzációjának érdekében.

 Oroszország nagy ívű importkiváltási programot hirdetett. Ebbe miként tudnak bekapcsolódni a hazai termelők?

 – A program keretében az orosz piacon növekvő az érdeklődés a vetőmagok, tenyészállatok, továbbá növénytermesztési és állattenyésztési technológiák, illetve az átadható tudásanyag területén. Magyarország vetőmagok terén a hatodik legnagyobb világpiaci exportőr, és a többi területen is van érdekeltségre számot tartható kapacitásunk, tudásunk.

 Milyen agrártermékeket és technológiákat lehet kivinnünk Oroszországba?

 A jelenlegi beviteli korlátozásokat megalapozó elnöki rendelet tételesen sorolja fel a be nem vihető termékeket. Nem szerepel a listán a magyar szempontból érdekes termékek közül többek között az élő szarvasmarha és baromfi, a hűtött belsőségek, a tojás, a kukorica, a napraforgó, a tartósított zöldség, ahogy számos más termék sem. A mezőgazdasági bevitelt korlátozó orosz intézkedések a technológiát nem érintik.

 Mi a volt a célja a február 18-ai, budapesti Magyar–Orosz Regionális Mezőgazdasági Fórumnak?

 – A magyar kkv-k által szállított volumen mellett látható, hogy hazánknak elsősorban regionális szinten érdemes kapcsolatokat kiépítenie. A szövetségi szint mellett a magyar kkv-cégek mérete miatt az egyes szövetségi szubjektumokkal való kapcsolatfelvétel és a kapcsolatok ápolása lehet az előrelépés egyik fontos dimenziója. Mivel az orosz régiók is érdekeltek mezőgazdaságuk fejlesztésében, ez újabb lehetőséget jelent az érdeklődő magyar cégek számára. A mintegy 130 résztvevős fórum az első visszajelzések alapján jó lehetőséget adott az orosz régiók és az érdeklődő magyar vállalkozók összekapcsolására.

 Államtitkár úr ellátogatott az orosz Prodexpo 2016 Nemzetközi Élelmiszer-ipari, Ital és Nyersanyag Kiállításra is. Ezen a kiállításon magyar termékeket is bemutattak?

 – Természetesen, a kiállításon mintegy tucatnyi magyar cég állította ki mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeit az egységes arculattal rendelkező magyar nemzeti standon. A több mint 100 000 négyzetméteres kiállítás Kelet-Európa legjelentősebb élelmiszer-ipari vására, amelyen a jelentős európai országok is nagy területen jelennek meg. A Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Vezérigazgatósága által szervezett 170 négyzetméteres standon többek között bemutatkoztak a magyar húsipar, gyümölcsfeldolgozás, borok és alkoholos italok, illetve a feldolgozó gépsorok területén érdekelt magyar vállalkozások.

 A magyarországi gazdák képesek olyan minőségi termékeket előállítani, melyekre vevő az orosz piac?

 – Igen, a kiállító magyar cégek számos orosz partnerrel folytattak tárgyalásokat. Az orosz piacra jellemző, hogy érzékeny a minőségre, a bevitt termékek közül csak a jó minőségűek képesek megmaradni a prémium termékek terén igényes orosz vásárlók miatt. Mivel a magyar mezőgazdaság kitűnő minőségben képes termelni pl. prémium borokat, mézet, gyümölcsöket, elmondható, hogy a minőséggel nincs probléma, inkább az orosz piac igényelte mennyiségek miatt fontos, hogy a jellemzően kis üzemméreti keretekben működő magyar gazdálkodók konkrét, célzott elképzelésekkel rendelkezzenek a termékek elhelyezésekor. Ebben sokat segítenek a hasonló vásárok, ahol lehetőség van egy-egy kereskedőlánc vagy régió képviselőivel közvetlenül tárgyalni.

 Az Európai Unió vezető országai nem nézik rossz szemmel, hogy Magyarország az embargó ellenére tárgyal az oroszországi kormány illetékeseivel?

 – Az orosz illetékesek és az egyes EU-s tagállamok illetékesei között rendszeresek az egyeztetések a közös témákban, az embargó ezeket nem érinti. A Prodexpo margóján más EU-s államok szaktárcái is folytattak kétoldalú egyeztetéseket, hiszen a korlátozások az orosz piac számos szegmensét nem érintik, és folyamatosan keresni kell az új gazdasági lehetőségeket.

 Kijelenthetjük, hogy újrarendezte a piacokat az orosz élelmiszer-ipari embargó?

 – Az érintett, eredetileg oroszországi exportra szánt termékeket a gazdasági szereplők lehetőségeikhez mérten más tagállamok és harmadik országok piacaira irányították vagy irányítják át. A Kormány és a Földművelésügyi Minisztérium törekszik a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek exportpiacainak diverzifikálására, az embargó bevezetése óta folyamatosan dolgozunk a beviteli korlátozások által érintett termékkör alternatív piacainak elérésével. Az exportból kieső és más termékkörök esetén is elsősorban az Európán kívüli térségekben látunk lehetőségeket, főként azon közel-keleti és távol-keleti piacok irányában, amelyek fellendülőben vannak és a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek tekintetében fogadókészek.

 Többen azt mondják, hogy az unió belső piacán megjelentek azok az áruk, amelyeket az embargó miatt nem lehet bevinni az orosz piacra. Ez a túlkínálat mekkora gondot okozott a magyar gazdálkodóknak?

 – Az embargó bevezetése óta az unió belső piacán is fokozott mértékben jelen vannak a tilalommal sújtott, az orosz piacról kiszorult többlettermékek és a piaci átrendeződés ellenére nyomást gyakorolnak az árakra és piaci lehetőségekre. Az unió belső piaca közös piac, ez a hatás hazánkat is érinti, így előfordul, hogy kénytelenek komoly piaci zavarokkal és áreséssel szembesülni. A piac stabilizálása érdekében a bizottság jogi és pénzügyi lehetőségeit figyelembe véve elérhetővé tette az uniós pénzügyi támogatást valamennyi tagállam termelői számára. Az embargó – elsősorban a csökkenő kínai importdinamikával együtt – továbbra is érezhetően negatív hatást fejt ki Európában az egyes mezőgazdasági termékek (különösen a sertés- és tejágazat) ár- és piaci viszonyait illetően.

Medveczky Attila