|
 2016.03.11.
Foglalkoztatás
és oktatás a rácsok mögött
Az új börtönöket nemcsak megépíteni, de működtetni is kell
A büntetés-végrehajtás
szakszerűen, törvényesen és kiválóan végezte a munkáját
tavaly - így értékelte Tasnádi László, a Belügyminisztérium
rendészeti államtitkára a szervezet tevékenységét. A szakmai
mutatókról, a férőhelybővítésről, a migrációs helyzet
kezeléséről és a fogvatartottak foglalkoztatásáról Csóti
Andrást,a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát kérdeztük.
Visszatekintve a 2015-ös évre, mit tart a büntetés-végrehajtási
szervezet legfontosabb eredményének?
–Azt, hogy a börtönök működése biztonságos,
szakszerű és jogszerű volt, a múlt évben sem történt a közrendet,
a köznyugalmat megzavaró esemény.
Azért a migránsok tömeges átvonulása eléggé
megzavarta hazánk lakosságának a köznyugalmát.
–Kétségtelen, hogy számunkra is új, rendkívüli
feladatot jelentett a migrációs helyzet megoldásában való közreműködés.
Szervezetünk a tranzitzónák és a táborhelyek kialakításában,
a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal objektumaiban
elhelyezett személyek élelmezésében, az ideiglenes biztonsági
határzár elkészítésében, és az idegenrendészeti őrizet végrehajtásában
vállalt szerepet. Mindezek felett a határzár elemeinek beszerzése
és gyártása, illetve Magyarországon egyedülálló módon a
NATO-drót gyártásának beindítása is szerepelt a feladataink
között. A munkálatokban több száz kollégánk és elítélt
vett részt. A büntetés-végrehajtás gazdasági társaságai
pedig jelentős mértékű logisztikával, a menekülttáborok ellátásával
és a határzárral kapcsolatos gyors és hatékony beszerzésekkel
vettek részt a helyzet kezelésében. Igaz, hogy az idegrendészeti
őrizet kapcsán kommunikációs, etnikai és vallási problémák
is adódtak, de ezeket is sikeresen kezelte a szervezet. Január közepén
a büntetés-végrehajtási szervezetnél levő utolsó idegenrendészeti
őrizetest is átadtuk a társhatóságnak, azóta viszont –
ahogy növekedett a tiltott határátlépők száma – újból végrehajtjuk
az őrizetet.
A többi fogvatartottól elkülönített helyen
voltak az idegenrendészeti őrizetesek?
Természetesen az előzetesen letartóztatottaktól és az
elítéltektől egyaránt elkülönítve helyeztük, és helyezzük
el őket, egyébként kizárólag felnőtt férfiak esetében
hajtjuk végre mi az őrizetet.
Ők nem kerültek egymással konfliktusba?
Egymással nem voltak konfliktusaik, az őrizetet kifogásolták,
ennek néhányan erőszakosan is megpróbáltak hangot adni, de
mindig tudtuk kezelni a helyzetet.
Ha már ennél a témánál tartunk, vajon csökkentek-e
a fogvatartottak által egymás sérelmére elkövetett erőszakos
cselekmények?
–Igen,
a büntetés-végrehajtásban dolgozók szakmaiságának köszönhetően
a fogvatartottak évről évre egyre kevesebb erőszakos cselekményt
követnek el egymás sérelmére. Nagyobb mértékben a súlyos
testi sértés és a szexuális jellegű bűncselekmények gyanújával
tett feljelentések esetszáma lett alacsonyabb, szintén kevesebb
esetben kellett büntetőeljárást indítani kényszerítés és
rablás miatt. A testi sértések esetszámának csökkentése érdekében
a fogvatartottak agressziókezelésére a továbbiakban is kiemelt
figyelmet fordítunk.
Amikor altábornagy úrral először készítettem interjút,
többször visszatért a börtönök túlzsúfoltságára. Hogy is
állunk ezen a téren?
–A börtönök zsúfoltsága évtizedes, nem a közelmúltban
keletkezett probléma. Hat éve működik a férőhelybővítési
programunk, de ez a probléma nem oldódik meg egyik napról, vagy
évről a másikra. Az is nagy eredmény, hogy tavaly négy börtönben
kilencszázzal nőtt a férőhelyek száma. A telítettség az
év eleji 142%-ról 127%-ra mérséklődött az év végére,
így az éves átlagtelítettségünk 135% volt. A telítettséggel
összefüggésben az állam 250 ezer eurót fizetett ki kártérítés
címén a fogvatartottaknak. Ehhez képest több tízmilliárd
forintba kerül a börtönök férőhelybővítése, ám az új börtönöket
nemcsak megépíteni, de működtetni is kell.
Folytatódik a program?
–Ez nélkülözhetetlen. Idén négy újabb büntetés-végrehajtási
intézetben kezdődik meg idén
a további bővítés, ezen kívül az önkormányzati
telekpályázat eredményeképpen a következő években
Kunmadarason egy ezerfős, míg Ózdon, Kemecsén, Csengeren és
Komlón egy-egy ötszáz fő elhelyezésére szolgáló börtön
épülhet 2019-ig.
Tehát még túlzsúfoltak a börtönök. Ez a körülmény
nem volt hatással a személyi állomány létszámára?
–Azt nem tudom, hogy a túlzsúfoltság elriasztott-e
valakit, de az tény, aminek örülünk is, hogy a személyi állomány
létszáma 250 fővel bővült az előző évhez képest, december
31-én 8350 fő volt, ezzel az állományi feltöltöttségünk
96%-os volt. Kétségtelen, hogy az új Szolgálati Törvény által
bevezetett rendvédelmi életpályamodell, valamint az illetményemelés
és az előmeneteli rendszer pozitív hatással volt a szervezet
állománymegtartó képességére. Tagadhatatlan, hogy néhol
kedvezőtlenek az infrastrukturális feltételek, de mindezek
ellenére a személyi állomány feladatellátása, szakmai teljesítménye
nemzetközi viszonylatban is kimagaslónak értékelhető. A fogva
tartás jogszerűsége, szakszerűsége, a börtönök biztonságának
fenntartása folyamatosan biztosított volt az év folyamán.
Milyen újdonságokat hozott a tavaly hatályba lépett büntetés-végrehajtási
kódex?
–Az említett törvény fontosnak tartja a fogvatartottak
társadalomba történő sikeres visszailleszkedését. A jogszabály
előírásainak megfelelően már megkezdődött a kockázatelemzési
és -kezelési rendszer alkalmazása, amelyben egységes sztenderd
alapján mérhetőek a fogvatartottak szükségletei, a veszélyforrások,
és a visszailleszkedési hajlandóságuk. A három végrehajtási
fokozat – fogház, börtön, fegyház – rendszerén belül három
úgynevezett rezsimet alakított ki a jogszabály. A fogvatartott
egy „általános rezsimbe” osztva munkája, magatartása,
valamint szakmai előírások alapján kerülhet enyhébb vagy
szigorúbb feltételeket tartalmazó rezsimbe.
És ki végzi el ezt az osztályozást?
–A rezsimbe sorolást, illetve annak megváltoztatását a bv. kódex
szabályozása alapján a minden börtönben működő Befogadási
és Fogvatartási Bizottság végzi. A döntést az egyes szakterületek
– a reintegrációs tiszti és a bv. intézeti pszichológus –
véleményén alapul. továbbá a munkáltató gazdasági társaság
visszajelzése is szükséges.
Tavaly lépett hatályba a reintegrációs őrizet jogintézménye.
Ezzel mit segítenek elő?
– Ennek a jogintézménynek a bevezetése egy jelentős eredmény
szervezetünk életében, egyben komoly lehetőség a
fogvatartottaknak. A törvényben előírt szigorú feltételeknek
megfelelő elítéltek számára lehetővé teszi, hogy a büntetésük
utolsó hónapjait otthonukban töltsék, ezzel is segítve a családi
kapcsolataik erősödését és a munkakeresésüket. Jogintézmény
ilyen gyorsan és ennyire sikeresen csak elvétve épül be egy
szervezet életébe: a bevezetés óta eltelt tíz hónap alatt közel
700 kérelmet nyújtottak be az elítéltek, és több mint 250
engedélyező határozat született. Jelenleg több mint százan
tartózkodnak reintegrációs őrizet alatt, így biztosíthatják
önálló megélhetésüket, munkát kereshetnek és vállalhatnak,
tanulmányokat folytathatnak, újraalakíthatják és erősíthetik
családi, társadalmi kapcsolataikat.
Őrizetről van szó. Ez
azt jelenti, hogy az elítélt otthonában ott egy foglár, vagy
minden este az illetőnek jelentkeznie kell a rendőrségen?
–Az őrizetbe helyezés feltétele, hogy a kérelmező első bűntényes,
öt évnél kisebb tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre
ítélték, nem személy ellen irányuló erőszakos bűncselekményt
követett el. További feltétel, hogy vállalja az őrizetbe
helyezés szabályait. A reintegrációs őrizetes figyelemmel kísérése
egy elektronikus távfelügyeleti eszköz, egy rendkívül strapabíró
nyomkövető lábperec alkalmazásával biztosítható. Riasztás
formájában azonnal a hatóságok tudomására jut, ha a kijelölt
tartózkodási helyet és mozgási területet elhagyja az elítélt.
Az őrizet elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró
végzésében meghatározza, hogy a kijelölt lakás milyen célból
és milyen időtartamban hagyható el. A nyomkövető levételének
kísérlete esetén a jeladó riasztást küld az operátornak,
aki azonnal megteszi a szükséges lépéseket. Tehát nem érdemes
ezzel próbálkozni. Sőt az eszközök által közvetített
jeleket a rendszer rögzíti és tárolja is, így az bármikor
visszakövethető. A jelzéseket a szabadító intézet és a BvOP
egyaránt felügyeli. Eddig nem történt sem szökés, sem egyéb
törvénysértés a reintegrációs őrizetben lévők esetén.
De
vajon ki ad munkát egy sikkasztásért, vagy betörésért x évre
elítéltnek?
–Szerencsére kifejezetten sokan. Ennek az az oka, hogy aki
foglalkoztatott már elítélteket, általában elégedett a munkájukkal.
Rendszeresen tapasztaljuk, hogy egy külső vállalkozónál
dolgozó elítéltet a szabadulása után is visszavárja a korábbi
munkáltatója. A reintegrációs stratégiánk egyik legfontosabb
eleme a munkakultúra elsajátítása. Munka pedig van bőven:
jelenleg több mint 9700 fogvatartott foglalkoztatását tudjuk
megoldani, megpróbálunk olyan hiányszakmákban képzést nyújtani,
amelyekben a szabadultak később el tudnak majd helyezkedni. A
szakmák kiválasztásánál az elsődleges szempont az volt, hogy
illeszkedjenek az adott térség munkaerő-felvevő piacához,
ezzel is segítve, hogy a fogvatartottak szabadulásuk után a
megszerzett tudással felkészülten és minél nagyobb eséllyel
kapcsolódjanak be a munka világába. Sőt a büntetés-végrehajtási
intézetek mellett működő gazdasági társaságoknál az elítéltek
gyakorlatot is szerezhetnek az adott szakmaképzés keretein belül.
Térjünk rá az anyagiakra. Mennyire volt
kiegyensúlyozott a szervezet gazdálkodása?
–Pénzügyi helyzetünk stabil volt, a rendelkezésre álló
költségvetési támogatás takarékos és körültekintő gazdálkodás
mellett, kiegyensúlyozott működési feltételeket biztosított.
Az elmúlt években a Környezet és Energia Operatív Programmal
14 büntetés-végrehajtási intézet 21 sikeres pályázatával
összesen közel 2,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást
nyert el a büntetés-végrehajtási szervezet. Tavaly három börtönben
történt energiakorszerűsítés, összesen 260 millió forint értékben.
Az önerős felújítási-korszerűsítési beruházásaink is
folytatódtak: a zárkák, közösségi helyiségek, konyhák felújításával,
a nyílászárók cseréjével, a dolgozók irodáinak, öltözőinek,
étkezőinek korszerűsítésével mind a személyi állomány
munkakörnyezete, mind a fogvatartottak elhelyezési körülményei
jelentősen javultak országszerte.
Említette már, hogy a határzár elkészítésében a
fogvatartottak is segítettek. Növekedett az elítéltek
foglalkoztatási rátája?
–A fogvatartottak foglalkoztatása tavaly is a szervezet
kiemelt feladatai között szerepelt. A foglalkoztatási ráta elérte
a 87%-os szintet, ez magában foglalja a munkáltatást, az oktatást
és a szakképzéseket is. Az elítéltek a büntetés-végrehajtás
12 gazdasági társaságánál, vagy a klasszikus intézet-fenntartási
munkákban – élelmezés, karbantartás, raktározás, mosodai
szolgáltatás–, illetve terápiás foglalkoztatásban
dolgoznak. Továbbra is cél, hogy a munkaképes elítéltek
mindegyike dolgozzon, ezt a szándékot szolgálta a büntetés-végrehajtás
gazdasági társaságainak holding szervezetű átalakulása is.
Így hatékonyabban, az erőforrások 100%-os kihasználásával még
szélesebb körben tudunk munkát biztosítani a
fogvatartottaknak. Ahogy említettem, az alapvégzettség, és a
szakképzés megszerzése kulcsfontosságú a sikeres társadalomba
történő visszailleszkedés érdekében. A tavalyi tanévben
alapfokú oktatásban több mint ezren vettek részt, közel ezer
fő végzett középfokú tanulmányokat, piacképes szakmát
pedig összesen 1346 fogvatartott szerzett.
Akit mondjuk 15 évre
ítéltek el, azt hogy lehet rávenni, hogy vegyen részt ilyen
foglalkozásokon?
Pont ebben rejlik a munkánk nehézsége és szépsége, meg
kell teremteni és – ami még nehezebb – fent kell tartani a
motivációt és az együttműködési készséget. A
fogvatartottak többsége egyébként hasznosan próbálja eltölteni
a börtönéveit. Amikor többéves büntetésről beszélünk,
akkor ez még jobban felértékelődik. A büntetés-végrehajtási
tevékenység egyik legfontosabb eleme, hogy biztosítsuk az alapvégzettség
megszerzését. A képzettségben jelentkező hiányosságok pótlásával
és a piacképes szaktudás megszerzésével javulnak a szabadulás
utáni munkavégzési és elhelyezkedési lehetőségek. Ebben
igyekszünk érdekeltté tenni a fogvatartottakat, amit sikeresen
teljesítünk a számok tükrében.
Nőtt vagy csökkent 2015-ben a fogvatartottak száma?
–Csökkent. 2015-ben 17 796 fő volt az átlaglétszám,
szemben a 2014-es 18 ezer fölötti számmal. A gyorsuló büntetőeljárásoknak,
és az alternatív kényszerintézkedések, például a házi őrizet
nagyobb arányú elrendelésének köszönhetően majdnem tíz százalékkal
csökkent az előzetesen letartóztatottak létszáma is, valamint
csökkent az előzetesben töltött átlag időtartam is. Szintén
csökkent a fiatalkorú fogvatartottak száma, így év végén
352-en töltöttek előzetes letartóztatást vagy szabadságvesztést.
A női fogvatartottak létszáma 1 250 volt az év végén, a női
elítéltek elhelyezésére eddig három büntetés-végrehajtási
intézetben nyílt lehetőség, azonban a telítettség kiegyenlítése
érdekében további két helyszínen, a tiszalöki és a
szombathelyi börtönben is megteremtettük az elhelyezés feltételeit.
Melyek azok a legfontosabb célok, melyeket idén el
szeretne érni a szervezet?
–2016-ban egyik legfontosabb célunk a teljes körű fogvatartotti
munkáltatás eléréséhez szükséges fogvatartotti munkahelyek
számának 10%-os növelése, a korábbi férőhely-bővítési
program ütemterv szerinti folytatása, azon belül is az új börtönök
megépítéséhez szükséges típustervek elkészítése.
Terveink között szerepel, hogy megteremtjük a távtárgyalási,
távmeghallgatási rendszer feltételeit. Végezetül továbbra is
célunk a sikeres reintegráció elősegítése a hatékony együttműködések
elmélyítésével és a pályázati források bevonásával.
Medveczky Attila
|
