vissza a főoldalra

 

 

 2016.03.11. 

Netezés helyett testmozgás

Célunk a gyermekek egészségtudatos életmódjának kialakítása

Dunaharasztiban, majd Szerencsen is útjára indult a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) vezetésével a gyermekkori elhízás megelőzését célzó program, melynek az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága is együttműködő partnere. Kubányi Jolánt, az MDOSZ elnökét az elhízás okairól, az egészséges étkezésről, a GYERE – Gyermekek Egészsége Program főbb elemeiről kérdeztük.

 A felmérések szerint Európában minden harmadik gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Magyarországon is ezt mutatják az adatok?

 – Magyarország sem kivétel ezen a területen, sem a felnőttek, sem a gyermekek tekintetében. A hazai felmérések szerint minden negyedik gyermek testsúlytöbblettel bír. A túlsúly és az elhízás között is különbséget kell tenni. Túlsúlyról néhány kilogrammnyi súlytöbblet esetén beszélünk, s amikor már súlyosabb fokát éri el a testtömegtöbblet, akkor elhízásról. Visszatérve a kérdésre; az MDOSZ vizsgálatai azt mutatják, hogy közelítünk az európai átlaghoz. A WHO legutóbbi jelentése szerint az elhízás megjelenése szerte a világon megközelíti a 30%-ot a gyerekek vonatkozásában – sajnos ettől mi sem vagyunk távol.

 Létezik egy sztereotípia, miszerint, a túlsúlyos gyermekek szülei jó anyagi körülmények között élnek, s ezért is adnak nekik minden nap több tábla csokoládét, különböző édességeket. Ez valóban így van, vagy csak városi legenda?

 – Meglátásom szerint ez egy városi legenda. Mivel mi táplálkozástudományi szakemberek vagyunk és nem a szociális körülményeket vizsgáljuk az elhízás tekintetében, ezért erre a kérdésre korrekt választ nem áll módomban adni. Nem gondolnám, hogy az elhízás hátterében kizárólag az ön által felvetett körülmények állnak. Sokkal inkább a mozgásszegény életmód, a többletkalória-bevitel, genetikai tényezők stb. Emellett megfelelő információkkal kell a gyerekeket és a felnőtteket ellátni annak érdekében, hogy megismerjék az egészséges táplálkozást. Meg kell próbálni a gyerekeket minél inkább arra ösztönözni, hogy naponta végezzenek sporttevékenységet, testmozgást. Ne a számítógép előtt töltsék idejük nagy részét, hanem lehetőleg a szabadban, és közben sportoljanak. Természetesen emellett az is fontos, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot fogyasszanak. Ez a gyerekek vonatkozásában azért is lényeges, mert korcsoportonként különböző az energiaszükségletük, és ezen belül a tápanyagok megoszlása

 Az, hogy az iskolákban bevezették a napi tornaórát, az sem csökkentette ezt a siralmas mutatót?

 – Sajnos nem azt tapasztaljuk, hogy a mindennapos tornaórák miatt csökkent volna ez a mutató. Nagyon fontos, hogy az iskolai testnevelés napi szinten megjelenjen, ám ennek a feltételei nem mindenütt adottak. Ha jól felszerelt tornaterem állna mindenütt rendelkezésre, akkor ez az elképzelés valóban elérné a célját. Viszont ha nem biztosítottak a szükséges feltételek, akkor hiába ez a remek ötlet, mégsem érhető el, hogy az elhízás megelőzése érdekében a helyes táplálkozással párhuzamosan minden nap mozogjanak a gyerekek.

 Már a gyerekeknél is megfigyelhető, ami a felnőtteknél sajnos szinte általános, hogy napközben keveset esznek, talán a stressz miatt, talán már nem ízlik nekik az iskolai koszt, s aztán este „bepótolnak” mindent. Ez is okozója az elhízásnak?

 – Természetesen. A gyermekek számára jól összeállított, az életkornak megfelelő mennyiségű és minőségű étrendhez szervesen kapcsolódik a napi ötszöri – három fő és két kis – étkezés biztosítása. Amennyiben az öt étkezést nem tartják be, és csak napi két-három alkalommal esznek, ezen belül is elsősorban a vacsorára fókuszálnak a gyerekek, az hosszútávon jelentős mértékben hozzájárul a túlsúly és az elhízás kialakulásához. Érdemes kiemelni, amit saját vizsgálataink is igazolnak, hogy a gyerekek jelentős része reggeli nélkül kezdi a napot, ami ugyancsak kockázata a többlet testtömegnek. Egy 2014-es vizsgálat szerint az általános iskolás gyerekek 30%-a úgy ül be az első órára, hogy addig semmit nem evett, ami jelentős mértékben rontja a koncentrálást. Abban az esetben, ha az energiabevitel nagy része a vacsorára korlátozódik és ezt követően a gyerekek már egyáltalán nem mozognak, a bevitt kalóriamennyiség jelentős része elraktározódik, és így alakul ki a többlettesttömeg.

 Felvázoltuk a kórismét. Most beszéljünk a receptről. Hogyan fordítható meg ez a trend?

 – Ez egy nagyon összetett kérdés. Az elhízás megelőzésében és kezelésében nem csak a dietetikusok, táplálkozástudományi szakemberek felelőssége nagy, hanem a szülőké, pedagógusoké, politikusoké, sőt az egész társadalomé is. Csak összefogással tudjuk ezt a trendet megállítani. A 2014-es OTÁP-felmérés szerint a magyar lakosság 65%-a túlsúlyos, illetve elhízott. Ennek a komoly összefogásnak minden szinten meg kell jelennie annak érdekében, hogy ezen a rendkívül rossz népegészségügyi adaton mihamarabb változtatni tudjunk.

 A gondolkodásunkat kell megváltoztatni?

 – Lényeges a szemléletváltoztatás is. Úgy kellene mindnyájunknak táplálkoznia, hogy az valójában az egészségünket szolgálja.

 Ez mennyire nehéz akkor, mikor a tévében chipseket, cukros üdítőket reklámoznak?

 – Cáfolhatatlan a reklám befolyásoló ereje. Ha viszont valaki tudatosan akar táplálkozni, akkor maga döntheti el, hogy olyan ételeket fogyaszt, melyek az egészséges életmód kialakításához, megőrzéséhez járulnak hozzá.

 A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakmai vezetésével 2014-ben Magyarországon elsőként Dunaharasztiban indult el a GYERE – Gyermekek Egészsége Program. Melyek ennek a programnak a főbb elemei?

 – A GYERE – Gyermekek Egészsége Program a nemzetközi EPODE projekt része, amely 2004-ben Franciaországból indult útjára. Jelenleg 29 országban működik és értelemszerűen minden országban más-más elnevezéssel. Számos helyszínen, mint hazánkban is, szakmai szervezetek irányítják a projektet. A franciák azzal a célkitűzéssel indították el, hogy a gyermekkori elhízás megelőzéséért a gyakorlat oldaláról is tegyenek meg mindent az érintettek, mégpedig úgy, hogy kisebb városokban az összefogás erejével működtessék a programot. A településeken az egészséges táplálkozásra, és a mozgás fontosságára hívják föl a gyerekek figyelmét, a cél elérése érdekében bevonva a városban mindenkit, szülőket, pedagógusokat, civil szervezeteket. Ezzel az elképzeléssel indítottuk el mi is a 20 ezres lélekszámú Dunaharasztiban, körülbelül 3500 fő, 0-18 éves korú gyermek bevonásával a projektet. Három éven keresztül oktatják kollégáim a korcsoportonként kialakított tematika alapján a gyerekeket az egészséges táplálkozásra. Hiszen másképpen kell átadni az ismereteket például a zöldség-gyümölcs fogyasztásról az óvodás korú gyerekeknek, és másként a gimnazistáknak. Mindegyik korcsoporthoz a nekik megfelelő gyakorlati foglalkozásokkal juttatjuk el az üzeneteket. Az egészséges táplálkozásokra vonatkozó információkat fejezetekre osztottuk. Így a példaként felhozott zöldség-gyümölcs fogyasztásról szóló részt két-három hónapon keresztül visszük végig az óvodákban, iskolákban és a gimnáziumban is. Nem csak a gyerekekhez szólnak az üzenetek; hanem a tanároknak segédanyagot készítünk, a szülőknek pedig információs anyagot arról, hogy mit adtunk át adott témakörön belül a gyerekek számára. A települési önkormányzat segít minket a projekt megvalósításában, például úgy is, hogy saját programjaikban is megjelenik a GYERE-projekt. A kezdeményezés elengedhetetlen része a mérés, ami igazolhatja, hogy mennyire sikerül egy ilyen hosszú távú projekt segítségével visszaszorítani a gyermekkori elhízást. A mérés metódusa: a program elején kiválasztottuk a 6-12 éves korcsoportot és 2014-ben testsúlyt, testmagasságot mértünk a dunaharaszti védőnők közreműködésével. A kapott adatokból kiderült, hogy a fenti korcsoportba tartozó 1430 gyerek 26,5%-a túlsúlyos, illetve elhízott. Ezen az arányon szeretnénk javítani. Ezt a mérést a program végén, 2017-ben az akkor 6-12 éves gyerekeknél ismételjük meg. Így megtudhatjuk, hogy a program résztvevőinek körében milyen arányban tudtuk csökkenteni a 26,5%-os mutatót. További célunk, hogy a projekt hosszú távon országos programmá váljon. Örömmel számolok be arról, hogy 2015 szeptemberében Szerencsen is elindítottuk a programot. Szerencs városában 8-9 ezren élnek, közülük 2300 gyermek. A mérések már befejeződtek, és néhány hét múlva a kutatásban részt vevő kollégáim feldolgozzák a kapott adatokat. Reméljük, hogy minél több városban el tudjuk indítani a GYERE-programot, és ennek segítségével országos szinten tudunk tenni a gyermekkori elhízás megelőzése érdekében.

 

Medveczky Attila