|
 2016.03.11.
A Graboplast és
a magyar gazdaság érdekei összekapcsolódnak
A nemzetközi cégek elsősorban gazdasági érdekeikhez kötődnek,
míg a magyar nemzeti vállalatok, ahogy mi is Magyarországhoz
Minden termékünkkel
piacvezetők vagyunk Magyarországon. A Graboplast exportvállalat,
s a magyar politikának is az a célja, hogy növelje a magyar
tulajdonú cégek exporttevékenységét. Tevékenységünk összhangban
áll a magyar gazdasági vezetés célrendszerével – közölte
Jancsó Péter, vezérigazgató, és kiemelte, hogy hazánk nem
lehet erős, ha gazdaságának elsöprő többsége külföldi kézben
van.
Február elején átadták a Grabo Design Padlógyárat
Tatabányán. Miniszterelnök úr az ünnepélyes avatáson úgy
fogalmazott: a Graboplast újabb lépést tett a világcéggé válás
felé. Az a céljuk, hogy ne csak a hazai igényeket elégítsék
ki?
– Igen, de ez eddig is így történt, hiszen cégünk
94%-ban exportra gyárt. Minden
100 méter
termékünkből 94-et külföldön értékesítünk. Miniszterelnök
úr idézett mondata mögött az a gondolat húzódhat, hogy mi
most is a világ több mint 80 országába szállítunk, mert kinőtte
a magyar piacot a Graboplast. Minden termékünkkel piacvezetők
vagyunk Magyarországon. A magyar padlópiac nem túlzottan nagy,
ezért kénytelenek voltunk már évekkel ezelőtt nyitni a világpiac
felé. Exportvállalat vagyunk, annak minden ismérvével. A
magyar politikának is az a célja, hogy növelje a magyar
tulajdonú cégek exporttevékenységét. Tehát mi beleilleszkedünk
a magyar gazdasági vezetés célrendszerébe.
Mennyire ért egyet azzal a kormányzati törekvéssel,
ami a nemzeti tőke megerősítésére irányul?
– Ezt a törekvést támogatom, hiszen hazánk nem lehet
erős, ha a gazdaságának elsöprő többsége külföldi kézben
van, ha a döntésekről, az esetleges továbblépésről más államok
piacai felé nem Magyarországon határoznak. A nemzetközi cégek
elsősorban gazdasági érdekeikhez kötődnek, míg a magyar
nemzeti vállalatok, profitérdekeiken túlmenően Magyarországhoz.
Milyen termékeket gyártanak az új tatbányai padlógyárban?
– Három terméket is. Az első ugyan még nem késztermék,
de a gyártási technológia során teljes mértékben a
Graboplastnál keletkezett hulladékokat dolgozza föl. Ezekből
gyártunk később készterméket. Ez tehát egy környezetvédelmi
termék. Gyártásához a PVC-ből készített termékek előállítása
során keletkezett hulladékokat, melléktermékeket használjuk föl.
A másik termékünk az irányfüggetlen homogén padló. Az ilyen
padlók legfontosabb egyedi tulajdonsága, hogy teljes
keresztmetszetükben azonos anyagúak. Ezek a padlók könnyen
variálhatóak és különleges alakú terek burkolására is
felhasználhatók. Főleg kórházakban, irodákban, esetleg iskolákban
tudják használni ezeket a termékeket. A harmadik az LVT –
Luxury Vinyl Tile – designpadló. Tehát magas minőségű,
PVC-ből készült és darabokra vágott termék. Megtévesztésig
hasonlítanak a nagyméretű parkettákhoz, de nagyon nagy mennyiségben
tartalmaznak a hátoldalukon újrahasznosított hulladékot. Így
ez is egy környezetvédelmileg is alátámasztható termék a
PVC-k között, hiszen sokkal több hulladékot használ föl,
mint amennyi a gyártása során keletkezik. Ezen termékek növekedési
üteme a világban nagyon nagy.
Hol alkalmazzák ezeket az LVT padlókat?
– Az LVT designpadlókat elsősorban kereskedelmi létesítményekben
és a vendéglátóiparban, éttermekben, hotelekben – nyugaton
már a lakásokban is – alkalmazzák. A bevásárlóközpontok
üzleteinek nagy részében ilyen típusú termékekkel találkozhatunk.
A termék számos előnyös tulajdonsága közül említhetjük a
magas kopásállóságot, a víz-, folt- hő- és vegyszerállóságot.
A gyár építéséhez a kormánytól 3 milliárd
forintos támogatást kaptak. Fel sem vetődött, hogy uniós forrásokra
pályázzanak? Továbbmenve, jobban megéri a kormányzati támogatás
elnyerése, mint az uniósé?
– Ebben a kérdésben pontosítanom kell. Amikor mi korábban
egy uniós forrást elnyertünk, akkor az a tatabányai beruházásnak
vissza nem térítendő támogatása lett volna. Amit a kormány
adott a vállalatnak, az nem csupán a tatabányai gyárra
vonatkozik, hanem a Graboplast exporttevékenységének bővítésére.
A 3 milliárdos összegből fejlesztjük a termékeinket, és
hajtjuk végre a kecskeméti beruházást is. Mi a 2007–2013-as
EU-s pályázati forrásból nyertünk, de a német gépgyártók
olyan hosszú határidőre szállítanak, hogy attól tartottunk,
hogy 2015. december 31-éig nem sikerül ezeket a gépeket átvennünk.
Sejtésünk beigazolódott. 2016. február 4-én történt a gyár
ünnepélyes átadása, tehát sajnos nem tudtuk elkészíteni a
gyárat 2015 végére. Azaz, ha maradtunk volna az uniós pályázat
mellett, akkor valószínűleg az elnyert összeg nagy részét
elveszítjük, mert nem teljesítettünk a határidőig. Így egy
egyedi kormánydöntés értelmében 3 milliárd forint vissza nem
térítendő támogatást kaptunk, ahogy említettem, ez túlmutat
a tatabányai gyár nyújtotta új lehetőségeken, és a vállalat
jelenlegi piacai mellett újabb területeken vetheti meg a lábát.
A beruházásokkal mennyi új munkahelyet teremtenek?
– A kormányzati támogatáshoz vállalásokat kellett
tennünk a forgalmunkra, és az új munkahelyek teremtésére
vonatkoztatva. Mi plusz 120 ember felvételét vállaltuk el
2020-ig. A kecskeméti beruházás befejezésével ezt már idén
megközelíthetjük, sőt négy év múlva biztos hogy több mint
120 fővel bővül a létszámunk.
Említette, hogy kecskeméti parkettagyárukban is beruházási
programot indítottak. Ott is ugyanazokat a termékeket gyártják,
mint Tatabányán?
– Nem, mert Kecskeméten a Graboplast parkettagyárat működtet.
Ott lakossági célú parkettákat gyártunk. Mérnöki vagy ipari
parkettának nevezik ezeket. Emellett sportparkettákat is gyártunk,
főleg a kosárlabda pályákhoz. Ezt azért emelem ki, mert a
Graboplast rendelkezik a FIBA, a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség
ajánlásával. A jelenlegi beruházással a kapacitást akarjuk bővíteni,
hiszen egyre nagyobb az igény a parkettapiacon, ezért olyan új
termékeket akarunk gyártani, melyek mesterségesen öregítettek,
és olyan olajjal kentek, melyek természetes anyagokból állnak
össze. A fejlett nyugati országokban egyre nagyobb az igény
arra, hogy a fát ne szintetikus anyaggal fedjék le, hanem
olajjal legyen beitatva. Hajdanában, nagyszüleink korában
ilyenek voltak a parketták, s most a régi korok reneszánszát
éljük. A fejlesztések közül kiemelkedik az új
„klikk-rendszerű” parketták gyártása. Ezek a parketták
nagyon gyorsan lerakhatók ragasztó – ami egyértelműen oldószert
is tartalmaz – használata nélkül. A parkettákat azért nem
szívesen teszik le gyermekszobákba, mert az oldószer elpárolgása
árt a levegő minőségének. A klikk-parkettákat viszont nem
kell leragasztani. Mindezek a fejlesztések lehetővé teszik a vállalat
versenyképességének és ezáltal exportbevételeinek növekedését
is.
Medveczky Attila
|
