|
 2016.03.18.
Minőségi
ellátás javítása a kórházban
Alacsony az egészségügyben dolgozók társadalmi presztízse
Február közepén
négy, a legmodernebb technikával működő mobil röntgengéppel
gyarapodott a kistarcsai Flór Ferenc Kórház eszközparkja,
emellett korszerűsítették az intézmény nővérszállását
is. Dr. Trombitás Zoltán, a kórház főigazgatója közölte
szerkesztőségünkkel, hogy a fővárosban és környékén főleg
a nővérek, a szakdolgozók hiánya, vidéken pedig inkább az
orvoshiány jelent gondot.
„Közös érdek, hogy minél kevesebb időt kelljen a kórházban
tölteni” – jelentette ki az átadón Balog Zoltán, az emberi
erőforrások minisztere. Ezekkel a röntgengépekkel ez elérhető?
– Természetesen minden modern technikai eszköz által elérhető,
hogy a betegek minél kevesebb időt töltsenek a kórházban.
Hiszen ezekkel az eszközökkel jobb diagnosztizálási, gyorsabb
és magasabb minőségi diagnózis nyújtására, illetve ellátásra
nyílik lehetőség. Ez elősegítheti mindazt, amit miniszter úr
megfogalmazott, mert ha minél kevesebben foglalják el az ágyakat,
az a betegek, az orvosok, és a gazdaság érdeke is.
Kérem, avasson be minket, hogy a mobil röntgengépek
miben különböznek a hagyományostól, a megszokottól? Azoktól,
amelyekkel például egy lábtörés alkalmával találkozhatnak a
betegek?
– Nálunk négy mobil röntgengép beszerzésére volt
lehetőség, összesen közel 170 millió forint értékben. Ha
valaki – ahogy említette – eltöri a lábát, akkor a radiológiára
küldik, ahol az oda telepített röntgengépekkel vizsgálnak. Előfordul,
hogy nem nyílik arra lehetőség, hogy a beteg a radiológiára
menjen, illetve olyan beavatkozásokról is lehet szó, amit ott
nem lehet megtenni. Például az intenzív osztályról a
betegeket nem igazán lehet betolni a röntgenbe, hiszen az ellátásuk
annyira eszközigényes, illetve nem szállíthatók ezek a
betegek, ezért speciális, modern röntgengép szükséges. Esetünkben
a beteghez viszik a röntgengépet, és ott az ágyán röntgenezik
meg. Emellett két műtőben szolgáló röntgengépet kaptunk.
Ezek által műtéti beavatkozás közben nyílik arra lehetőség,
hogy az orvosok azonnal képet kapjanak különböző lényeges
dolgokról. A negyedik mobil gép – melynek működését
alkalmazás közben megtekintette a miniszter úr – nem műtét
jellegű beavatkozások során alkalmazható. Például a
gasztroenterológián, amikor úgynevezett ERCP beavatkozás történik
– ez azt jelenti, hogy szájon át lehet kivenni a betegből
epeköveket. A beavatkozás közben az orvos két információból
lát bele a beteg testébe. A gasztroszkópon keresztül, amiben
van egy mini kamera. De ez nem elegendő. A mobil röntgengép segítségével
egy másik monitoron keresztül látja a készülék adatait, és
ennek alapján tudja elvégezni a szükséges beavatkozást. Ami
nagyon kedvez a betegnek is, mert nem kell megoperálni, hanem 10
perces beavatkozással meg lehet szabadítani az epevezetékben lévő
epeköveitől.
Ezenkívül milyen fejlesztéseket tudtak megvalósítani
a közelmúltban?
– Sajnálatos, s ezt miniszter úr beszédében mondta, és
én is utaltam rá, hogy a közép-magyarországi régió fejlett
térségnek számít az EU-ban, s Pest megye is ide tartozik
2020-ig. Akkor a megye le lesz választva Budapestről, és támogathatóvá
válik. Ebből fakadóan sajnos mi az uniós pályázatok döntő
többségéből eleve ki voltunk zárva, mivel a központi régióban
vagyunk, hiába szorult volna rá ezekre a kórház. Néhány pályázatnál
azonban, azok speciális okai miatt, nem volt ilyen kizárás.
Nemrég energetikailag korszerűsítettük a nővérszállót,
amit szintén átadott miniszter úr a négy röntgengép mellett.
Ez egy 130 millió forintot meghaladó beruházás volt. Kicseréltük
a nővérszállók nyílászáróit, a tető, illetve a homlokzat
szigetelését. Energiaköltségünk ezáltal harmadával csökkent,
és lényegesen javult a lakók komfortérzete. A másik EU-s pályázat
43 millió forint értékű beruházás volt, ami által
napelemeket telepítettünk a kórház udvarán. A napelemekkel az
áramfogyasztásunk egy részét ki tudjuk váltani.
Több kórházvezető panaszkodik lapunknak, hogy bár
egyre több modern gépet kapnak, de nagy kérdés, hogy ki fogja
majd azokat kezelni. Önök is orvos-, illetve szakápoló-hiánnyal
küzdenek?
– Az egész magyar egészségügy óriási szakemberhiánnyal
küzd. A fővárosban és környékén főleg a nővérek, a
szakdolgozók hiánya jelenti a gondot, vidéken pedig inkább az
orvoshiány.
Miért alakult ki ez így?
– Az orvosok korábban négy egyetemen végeztek;
Budapesten, Szegeden, Debrecenben és Pécsett. A végzettek pedig
szerettek nagyobb városban elhelyezkedni, ahol több lehetőség
közül választhattak. Már évtizedekkel ezelőtt is nehéz volt
a kisebb városok kórházainak elérniük a szükséges orvoslétszámot.
Ez a trend ma is megfigyelhető. Az a tény, hogy sokan külföldön
vállalnak munkát, illetve, hogy csökkent az orvosképzés, még
inkább hozzájárultak az orvoshiányhoz. A kisvárosokban
kevesebb a munkalehetőség, mint a nagyvárosokban, így e településeken
a nővérek nem igazán tudnak más intézetbe elmenni. A Flór
Ferenc Kórházban minden orvosi állás betöltött, viszont az
orvosok eloszlása két szempontból is érdekes. Vannak bizonyos
szakmák, ahol kritikussá válhat az orvoshiány. Például a
radiológusoknál, az aneszteziológusoknál, a kórboncnokoknál.
Rezidensekből, fiatal szakorvosokból nálunk nincs hiány, ahogy
a tapasztalt, idős kollégákból sincs, de a középkorosztály
tagjaiból már igen erősen. Ahogyan a fővárosban, kórházunkban
is a leginkább a szakdolgozók hiánya érződik. Ezen a területen
számos betöltetlen állásunk van.
Előfordul, hogy civil szervezetek, intézmények is támogatják
a kórházat?
– Volt erre is példa. Kórházunknak, és az egyes osztályoknak
is vannak alapítványai, s előfordul, hogy ezekbe különböző
támogatások befolynak magánszemélyektől és főleg egészségügyben
tevékenykedő cégektől. Sajnos összköltségvetésünkhöz képest
ez jelentéktelen összeg.
Mit tapasztal, mennyire megbecsültek társadalmilag a kórház
dolgozói?
– Egyre alacsonyabb az egészségügyben dolgozók társadalmi
presztízse. Néhány évtizeddel ezelőtt, ha megkérdezték,
hogy melyik a legmegbecsültebb állás, akkor a többség az
orvost említette. Óriási a feszültség sokszor a betegellátásban,
kevesebb orvos dolgozik és közben nőtt az orvos–beteg találkozások
száma. Ebből fakadóan nő a várakozási idő, ami hozzájárul
a presztízscsökkenéshez.
Medveczky Attila
|
