|
 2016.03.18.
Ezek a büntetőügyes csávók vezetik
ma Romániát
Tőlük bezzeg senki sem vont meg semmit. Ja, magyarok is vannak köztük...
Számos, büntetőügyekkel
terhelt politikai vezető a kollégák cinkosságával és
bizonyos törvényi hiányosságok kihasználásával megőrizte
tisztségét, és befolyásolja a pártjában és a Parlamentben
hozott döntéseket. Ez azért lehetséges, mert a hatályos törvények
szerint a parlamenti képviselői mandátum csak jogerős letöltendő
börtönbüntetés esetén szűnik meg, a szenátorok és a képviselők
pedig, akiktől a szabályok megváltoztatása függ, nem
igyekeztek kiterjeszteni a szankciók hatáskörét. A PSD (Szociáldemokrata
Párt – a szerk.) és a PNL (Nemzeti Liberális Párt – a
szerk.) elfogadott ugyan saját feddhetetlenségi szabályzatokat,
de ez csak papírra vetett jó szándék maradt.
A legfrissebb példa:
Liviu Dragnea szociáldemokrata vezető tegnap bejelentette, hogy
továbbra is Marian Neacşu képviselő marad a Szociáldemokrata
Párt választási kampányának koordinátora, annak ellenére,
hogy összeférhetetlenség miatt hat hónapos felfüggesztett börtönbüntetést
kapott. A PSD Neacşut meghagyta a Képviselőház állandó
bizottságának jegyzői tisztségében is, ahol olyan fontos döntésekben
vesz részt, mint amilyen a tervezetek napirendre tűzése. Liviu
Dragnea azt magyarázta, hogy ez az ítélet a képviselőt nem
tiltotta el a párttevékenységektől: „Igen, az a jelöléssel
kapcsolatos. A pártmunka nincs megtiltva.”
A PSD a büntetőügyesek bajnoka
Marian Neacşu a
Szociáldemokrata Párt azon politikusainak hosszú listáját egészíti
ki, akik annak ellenére döntési helyzetben maradtak, hogy meggyűlt
a bajuk a törvénnyel. Ennek éppen a PSD elnöke a leglátványosabb
példája, akit a népszavazási ügyben egy év felfüggesztett börtönre
ítéltek. Liviu Dragnea esetében a döntés nem jogerős, de a
Neacşuval szembeni kímélet azt sugallja, hogy a PSD vezetője
nem fog visszalépni, amennyiben büntetése felfüggesztett
jellege nem változik meg. Egy másik példa Florin Pâslaru, akit
nemrég választottak meg a képviselőházi PSD-frakció vezetőjének,
holott összeférhetetlenség miatt bűnvádi szempontból
elmarasztalták. A Microsoft-ügyben bűnvádi eljárás alatt álló
Ecaterina Andronescu (PSD) a szenátusi oktatási bizottságot
vezeti. A képviselőház ipari bizottságának Iulian Iancu (PSD)
a vezetője, aki ellen bűnvádi vizsgálat folyik egy olyan ügyben,
melyben azzal vádolják, hogy közbelépésére a Transelectrica
pénzéből fizették az emberek szállítását egy USL-s rendezvényre.
Ügybeli társa, Lucian Şova a képviselőházi közlekedésügyi
bizottság titkára. Mădălin Voicu képviselő a képviselőház
művelődési bizottságának alelnöke maradt. Vasile Gliga a képviselőház
információtechnológiai bizottságának alelnöke, holott összeférhetetlenség
miatt egy év börtönre ítélték, felfüggesztve.
Ponta bandáját meg is büntették, meg nem is
A szociáldemokraták
esetében különben már hagyománnyá vált, hogy a párton belüli
játékok fontosabbak a törvényeknél. Bár bűnvádi vizsgálat
folyik ellene törvénysértő visszaszolgáltatások miatt, Ilie
Sârbu, Victor Ponta volt kormányfő apósa egy jól fizetett számvevőszéki
állást kapott Liviu Dragneától. Magát a volt kormányfőt is
megtartották tisztségében, holott bűnvádi vizsgálat folyt
ellene, melyet csak a Colectiv-botrány kirobbanása után veszítette
el. A két ügyben is bűnvádi vizsgálat alatt álló Dan Şova
szenátor maradt a visszaélésekkel foglalkozó bizottságban. A
volt kormányfőhöz közelálló Sebastian Ghiţă, bár két büntetőügyben
is vádlott, továbbra is a PSD-frakció képviselője és két
fontos bizottságban tevékenykedik – a SRI-t (Román Hírszerző
Szolgálat – a szerk.) ellenőrzőben és a védelmiben.
A szövetségesek követik a mintát
Ugyanez a szokás
tapasztalható az UNPR-nél (Románia Haladásáért Nemzeti Szövetség
– szerk.) és az
ALDE-nél (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a
szerk.), a PSD szövetségeseinél. Gabriel Oprea továbbra is
vezeti az UNPR-t (március 3-án jelentette be a lemondását –
a szerk.), holott két ügyben folyik ellene bűnvádi nyomozás.
A szenátorok megszavazták Gabriel Oprea mentelmi jogának felfüggesztését,
de úgy tűnt, hogy ezt a döntést inkább a PSD-n belüli nézetkülönbségek
befolyásolták és nem a feddhetetlenségi kritériumok alkalmazása.
A Microsoft-ügyben vizsgált Şerban Mihăilescu (UNPR) sem lépett
vissza, továbbra is a szervezet alelnöke, az UNPR-frakció alelnöke
és a szenátusi házszabálybizottság alelnöke maradt.
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) ügyében a bűnvádi
nyomozástól a kollégák által megmentett Daniel Chiţoiu képviselő
(ALDE) a költségvetési bizottságban dolgozik a tervezeteken,
egy létfontosságú területtel kapcsolatos döntéseket hozva.
Mindezt azok után, hogy az ügyészek vádja szerint a pénzügyminiszteri
tisztségét egy olyan sürgősségi rendelet kezdeményezésére
használta fel, mellyel egy biztosítócég érdekeit akarta védeni.
Daniel Chiţoiu nemrég bejelentette, hogy vissza fog vonulni a
politikából, azt sugallva, hogy a következő választáson nem
indul újra, de befejezi a mandátumát. A diszkrétebb, szintén
ALDE-tag Varujan Vosganian, akit a Szenátus kétszer mentett meg
a bűnvádi vizsgálattól, visszavonult a gazdasági területről
és most a művelődési bizottságban tevékenykedik.
A liberálisok is engedékenynek bizonyultak a hasonló
helyzetekben, de az eltérő elvárásokkal rendelkező választók
nyomására árnyalták a hozzáállásukat. Tudor Chiuariu ma a
PNL-frakcióhoz tartozó független szenátor, holott 2014-ben
felfüggesztve három és fél év börtönre ítélték a Román
Posta-ügyben. A liberálisoknak egy évbe tellett, hogy 2015 januárjában
kizárják a pártból, Chiuariu pedig hosszú ideig a Szenátus
jogi bizottságának tagja maradt, ahol többek között a büntetőtörvénykönyv
módosításáról is tárgyalnak. A volt igazságügy-miniszter
most az emberi jogi bizottságba ment át. A liberálisok 2015 márciusában
visszavonták Corneliu Dobriţoiut a szenátusi védelmi bizottság
éléről, miután egy év felfüggesztett börtönbüntetést
kapott a tábornokoknak osztogatott házakról szóló ügyben.
Ezzel szemben Ion Ariton a közlekedésügyi bizottság titkára
maradt, holott a Bute-gála ügyben bíróság elé állították,
a Microsoft-ügyben pedig bűnvádi vizsgálat folyik ellene.
A kisebbségek
egyenlőséget akarnak
Ezeket a viselkedéseket
a nemzeti kisebbségek pártjai is átvették. Az RMDSZ képviselői
is megértőknek bizonyultak a feddhetetlenségi felügyelők vagy
az ügyészek által megvádolt kollégáik iránt. Máté András
az RMDSZ-es képviselők vezetője, holott jogerősen hat hónap
felfüggesztett börtönre ítélték összeférhetetlenség
miatt. Sőt, a jogi bizottság tagja. A kollégák által a bűnvádi
vizsgálattól kétszer megmentett Borbély László a képviselőházi
külügyi bizottság vezetője. E bizottság feladatai közé
tartozik „a kétoldalú párbeszéd más államok
parlamentjeinek hasonló bizottságaival”. Nehezen érthető,
miként láthatja el ezt a feladatát, amikor az AEÁ nagykövetsége
– igaz, sorok között – bírálta az ügyészektől történt
megmentését. Niculea Mircovici (Bolgár Szövetség) a Képviselőház
állandó bizottságának a tagja maradt, holott fél év felfüggesztett
börtönbüntetést kapott összeférhetetlenség miatt.
Lemondás – a szabályt erősítő kivétel
Florin Popescu képviselő
tegnap (március 2-án - a szerk.) úgy döntött, lemond Románia
Parlamentjéből, miután két év letöltendő börtönbüntetést
kapott. Az ítéletet 2015 decemberében mondta ki a legfelsőbb bíróság.
A döntés nem jogerős. Popescut azzal vádolják, hogy egy cég
vezetőjétől több mint 60 tonna fagyasztott csirkét kapott,
amit aztán a 2012-es választási kampányban osztogatott a választóknak.
De úgy tűnik, hogy Popescu a lemondásával a fellebbviteli esélyeit
reméli növelni, melyről már nem a legfelsőbb bíróság fog dönteni,
ugyanis Popescunak megszűnik a képviselői minősége.
Romulus Georgescu
(foter.ro)
|
