|
 2016.03.18.
Ne az erdésztől
féltsük az erdőt
Tervezzük az erdőgazdálkodók és az igazgatás bürokratikus
terheinek csökkentését
Az erdőgazdálkodásról
szóló törvény módosítása várhatón még az idén – a
tavaszi, esetleg a nyári ülésszakon – az Országgyűlés elé
kerülhet, és megszülethet a magyar erdőgazdálkodást szabályozó
új jogszabály. Dr. Bitay Márton államtitkár megkeresésünkre
kifejtette: ha nem termelnénk az erdőkből, ha nem újítanánk
fel folyamatosan erdeinket, akkor a mai kor elvárásainak egyáltalán
nem megfelelő elvadult területek jönnének létre. Ezért sem
kell félni a gazdasági funkciótól.
Miért szükséges módosítani a 2009-es erdőgazdálkodásról
szóló törvényt? Nem megfelelő a jelenleg hatályos jogszabály
– A 2009-es törvény
átgondolt, alapos jogszabály, de sok mindenben változtatásra
szorul. Az elmúlt két évtizedben sok olyan változás történt
– például megváltoztak a tulajdonosi, a klimatikus viszonyok,
az erdőkkel kapcsolatos elvárások – amelyeket a hatályos törvény
nem kezel megfelelően. Főleg ezek indokolják az erdőgazdálkodásról
szóló törvény felülvizsgálatát. Emellett fölvetődtek a
magánerdő – gazdálkodók, erdőtulajdonosok – problémái,
igényei, és az állami erdőgazdálkodók kérdései. A szakma
2012 óta dolgozik a törvény megújításán. A minisztérium az
Országos Erdészeti Egyesület és a többi szakmai civil
szervezet együttműködésével ekkor kezdte el a most véglegesítendő
törvénytervezet szövegezését.
Említette a magánerdő-gazdálkodókat. Ma 170 ezer
hektár magánerdőt nem gondoznak. A törvénymódosítás kötelezheti
a tulajdonosakat, hogy gondozzák erdeiket?
– Nem arról van szó, hogy a tulajdonosok nem szeretnék
gondozni erdeiket, hanem, hogy a jogszabályi háttér nem adott
ahhoz, hogy megfelelő gazdálkodást tudjanak végrehajtani
ezeken a területeken. A jogszabályt nem azért kell módosítani,
hogy bárkit is rákényszerítsünk a gazdálkodásra, hanem hogy
olyan feltételeket teremtsünk, melyeknek a tulajdonosok meg
tudnak felelni, és így hozzá tudnak kezdeni a gazdálkodáshoz.
A kormány 2010 óta hangoztatja a bürokrácia csökkentését.
A módosított jogszabály kevésbé lesz bürokratikus?
– Ennél a jogszabály-módosításnál is próbálunk az
egyszerűsítésre törekedni. Az új törvénynek azt kell
kifejeznie, érzékeltetnie, hogy az erdőt nem az erdészektől
kell megvédeni. Épp ellenkezőleg, hiszen ők tudják felelősen
ápolni, gondozni erdeinket. Jelenleg a rendszer túlkorlátozott.
Határozott célunk tehát az erdőgazdálkodók és az igazgatás
bürokratikus terheinek csökkentése. Magyarország erdős területei
jelentősen növekedtek az utóbbi években, tehát a trend kedvező,
s ezt kell folytatni úgy, hogy figyelembe vesszük azokat a környezeti
változásokat, melyek miatt mindenképpen szükséges a törvény
módosítása.
Lehet-e egyáltalán egyensúlyt teremteni a gazdasági
és a természetvédelmi érdekek között?
– Természetesen lehet, ezért fontos, hogy megtaláljuk
azt a reális, ésszerű természetvédelmi vonalat, amelyet ebben
a kérdésben követni kell. Megvizsgáljuk a módosítások során,
hogy melyek azok a szabályok, amelyek beváltak, amelyeknek pozitívak
az eredményei. Például nőtt-e az erdők természetessége,
vagy az erdőborítottság, illetve javult-e az erdőállományok
minősége. Emellett azt is górcső alá vesszük, hogy melyek
azok az alkalmazott szabályok, melyek nem hoztak pozitív változást.
Azokat ki kell iktatni a rendszerből. Azt is tudomásul kell
venni, hogy az erdőnek van gazdasági funkciója is, amelyből származó
bevétel teremti meg a közjóléti funkciókat, és a természetvédelmi
feladatok ellátásának biztosítását. A kilátók, a kiránduló
útvonalak, az útjelző táblák mind a gazdasági eredményekből
épülnek meg, kerülnek a helyükre. Nem szabad felelőtlen döntéseket
hozni, hiszen a gazdasági eredmény a fa használatából teremtődik
meg, de a fa használata szükséges, mert ha nem termelnénk az
erdőkből, ha nem újítanánk föl folyamatosan erdeinket, akkor
a mai kor elvárásainak egyáltalán nem megfelelő elvadult területek
jönnének létre. Ezért sem kell félni a gazdasági funkciótól.
Ha időben termelünk az erdőből, azáltal az erdő megújulásához
járulunk hozzá.
Ha már a közjóléti funkciót említette; elképzelhető,
hogy a módosítás eredményként olcsóbb lesz a tűzifa?
– A módosítás kapcsán ez nem valószínű. Azt végig
lehet gondolni, hogy milyen intézkedéseket lehet hozni annak érdekében,
hogy olcsóbban hozzá lehessen jutni a tűzifához. Viszont
figyelembe kell venni az erdőtulajdonosok érdekeit. Akinek magánerdeje
van, és fát termel, nem érdekelt abban, hogy olcsó legyen a tűzifa.
Ezért inkább azt kell megvizsgálni, hogy a lakossági tűzifa
árára rakódó áfa mértékét tudjuk-e csökkenteni. Az is egyértelmű,
ha valaki méteres hasábokban veszi meg a fát, és aztán
hasogatja fel, az olcsóbb, mint ha kalodás fát vásárolna.
Hogyan érhető el, hogy minél nagyobb profitot
termeljenek az állami erdőgazdálkodások?
– Meg kell határozni a tulajdonosi elvárást. Ha azt
szeretnénk, hogy az erdőgazdálkodások minél nagyobb profitot
termeljenek, és ez a legfontosabb szempont, akkor nagyon sok döntést
meg lehetne hozni ennek érdekében. Inkább arra kell figyelni,
hogy a lehetőségekhez képest a legtöbb profitot érjük el úgy,
hogy közben erősítsük a közjóléti funkciókat. Még több
ökoturisztikai központ, erdei iskola, kilátó építése,
kisvasutak fejlesztése a cél, hogy ezek által közelebb hozzuk
az emberekhez ezt a csodálatos természeti értéket. Ehhez kell
igazítani a gazdasági funkciót, s úgy kell művelnünk az erdőt,
hogy az évszázadok múlva is megmaradjon.
Medveczky Attila
|
