|
 2016.03.18.
Gazdasági
alap a kisvállalkozók megsegítésére
Kecskemétre egyáltalán nem jellemző, hogy a kultúra
mostohagyerek lenne
Orbán Viktor
miniszterelnök február 9-én Kecskeméten, a Modern városok
program részeként megállapodást írt alá Szemereyné Pataki
Klaudia polgármesterrel, amelynek egyik pontja szerint, a kormány
25 milliárd forint összegű támogatást nyújt egy gazdaságfejlesztési
alap működtetésére. Kik és milyen módon igényelhetnek
hitelt az alapból? Hogyan kapcsolódik össze a gazdaságfejlesztési
alap az újonnan létesülő ipari kutató központtal? Mit jelent
a város számára az 52-es főút négysávosítása? Mikor lesz
kész az egyetemi campus? – kérdeztük Szemereyné Pataki
Klaudiától, Kecskemét polgármesteréről.
A 2017-től működő gazdasági alapot úgy kell elképzelni,
mint egy különleges hitelezési formát?
– Úgy fogalmaznék, hogy Magyarországon szokatlan
hitelezési formáról van szó. Nyugat-Európában sokkal
ismertebbek az ehhez hasonló alternatív befektetési alapok.
Miben segíti ez az alap a kecskeméti vállalkozókat?
– A banki, legfeljebb, 5 éves futamidővel ellentétben
az alapból történő hitelezés 10-15 évre is szólhat, a kamat
pedig minimális, lényegében csak annyi, amennyiből az alapot
kezelő, nonprofit gazdasági társaság működése finanszírozható.
Így a vállalkozásoknak elegendő idejük lesz arra, hogy eredményt
érjenek el, és a profitból fizessék vissza a hitelt. A vállalkozások
így tudják majd hatékonyabban finanszírozni például kutatási
és fejlesztési tevékenységüket.
Ez a huszonötmilliárd forintos támogatás azt jelenti,
hogy ekkora a keretösszeg, amelyből kölcsönözhetnek a helyi
üzleti alapú vállalkozásoknak?
– Igen, erről van szó.
Esetünkben mindegy, hogy nagy- vagy kisvállalkozásról
van szó?
– Nem. Az alap kifejezetten a kkv szektornak nyújtana segítséget,
mert ők azok, akik kevésbé jutnak hitelhez, ugyanakkor a város
és az ország gazdasága szempontjából is fontos, hogy versenyképességben
felzárkózzanak, akár külföldön is piacképes termékeket
hozzanak létre, illetve beszállítóvá váljanak.
Az éppen induló vállalkozásokat is tudják támogatni?
– Az alap egy kisebb részéből az induló vállalkozásoknak
nyújtunk majd hitelt. Nyilvánvalóan ez esetben még körültekintőbben
kell elvégezni a kockázatelemzést.
A profitból már vissza tudják fizetni a vállalkozók
az alaptól kihelyezett pénzt?
– Igen, erre számítunk, ezért hosszabb a futamidő.
Mi történik akkor, ha ez valami ok miatt, egyeseknél mégsem
sikerül? Tehát fontos-e a kockázatelemzés?
– Természetesen elsődleges a kockázatelemzés, és a
hitelezési feltételeket nagyon körültekintően kell
kidolgoznia a létrehozandó gazdasági társaságnak ahhoz, hogy
az alap vagyona biztonságban legyen.
2017-ig milyen feladatokat kell elvégeznie az önkormányzatnak,
hogy az alap addig működhessen?
– Létre kell hoznunk az alapkezelő gazdasági társaságot
úgy, hogy az az elkövetkezendő hónapokban megfelelő pénzügyi
szakértelemmel, tapasztalattal és profi hozzáállással tudja
kidolgozni a pénzkihelyezés feltételeit.
Hogyan kapcsolódik össze a gazdaságfejlesztési alap
az újonnan létesülő ipari kutató központtal?
– A cél az, hogy a gazdaságfejlesztési alappal összhangban
működjön, lehetőséget adva a kis- és közepes vállalkozásoknak
például a saját termék kifejlesztéséhez, az üzlet, a piac,
a meglévő termékek, a szolgáltatások fejlesztéséhez.
Tudjuk, hogy a katonai repülőteret polgári célra is
lehet majd hasznosítani. Elképzelhető, hogy a jövőben a repülőtéren
lévő szolgáltatásokat biztosító vállalkozások beindításához
is adnak hitelt a vállalkozásoknak?
– Ezt többször említettem már példaként. A Modern Városok
Program keretében érkező forrásból a külön kifutópálya épül
meg, a kapcsolódó szolgáltatásokat viszont üzleti alapon kell
létrehozni és működtetni.
Miniszterelnök úrral pedig arról is megállapodtak,
hogy az 52-es bekötőút négysávosra bővül. Ezáltal jobban
és gyorsabban megközelíthető a város?
– Az 52-es főút négysávosítása rendkívül fontos számunkra,
hiszen a város vonzáskörzetében lévő számos jelentősebb
településről ez az út vezet a városba, de az autópályán érkezők
java része is ezen az útvonalon keresztül közelíti meg a belvárost.
Kecskeméten belül pedig az 52-es mellett helyezkedik el több
kiterjedt városrész, az épülő egyetemi campus, a főiskola műszaki
kara, a sport és rekreációs fejlesztések előtt álló
Rudolf-laktanya, valamint a Homokbánya városrész, ahol jelentős
bérlakás és oktatási jellegű fejlesztéseket tervezünk.
Régi tervük az úgynevezett intermodális vasúti csomópont
megépítése. Ez most már valósággá válik?
– Valósággá válik,
csak más formában. A Modern Városok Program keretében került
a megállapodásba a meglévő vasúti pályaudvar felújítása,
korszerűsítése, hozzá kapcsolódóan P+R parkolók építése.
A vasúttechnikai fejlesztésekkel és a szomszédos autóbusz pályaudvarral
együtt megvalósul az intermodalitás összes feltétele. A MÁV
kérte a várostól az Intermodális Csomópont terveit, elképzelhető,
hogy annak több eleme beépül majd az új koncepció szerinti
megvalósításba. Az ICS kialakításában innentől kezdve a MÁV-é
a főszerep, természetesen együttműködésben a várossal.
Sokan azt hangoztatják, hogy a kultúra mostohagyerek.
Kulturális és oktatási fejezete is van a miniszterelnök úrral
kötött megállapodásnak?
– Kecskemétre egyáltalán nem jellemző, hogy a kultúra
mostohagyerek lenne, az elmúlt években közel kétmilliárd
forintot költöttünk kulturális intézmények felújítására,
létrehozására. A most megkötött megállapodásnak is jelentős
kulturális tartalma van. Fejlődhet a Kodály Intézet, egyebek között
250 fő befogadására alkalmas koncertterem épül hozzá,
tantermekkel, stúdiókkal bővül, a beruházás értéke mintegy
3 milliárd forint lesz.
A város az elmúlt tíz évben milyen jelentős
sikereket ért el?
– 2006-ban egy olyan komplex elképzeléssel láttunk neki
a munkának, amely minden területet felölelt. A gazdaságfejlesztéssel
kezdtük, például a helyi iparűzési adót 2 százalékról
fokozatosan 1,6 százalékra csökkentettük. Ennek köszönhetően
– bármilyen hihetetlen – megdupláztuk az éves helyi adóbevételt,
amely tavaly már elérte a 10 milliárd forintot. Rendkívüli módon
megnőtt a befektetők érdeklődése Kecskemét iránt, több
ezerrel nőtt az itt működő vállalkozások száma. Kecskeméten
indult be először a duális képzés a szakképzésben és a
felsőoktatásban egyaránt. Elértük, hogy 2016. július 1-jétől
a főiskola egyetemként működjön tovább. Épül az egyetemi
campus. Létrejött 8000 új munkahely. A közlekedésfejlesztésben
a legnagyobb eredmény, hogy végre szinte teljes egészében megépült
az északi elkerülő, amire harminc évig vártunk. Tízmilliárdos
beruházás keretében bővült a kórház. Óvodákat építettünk,
bővítettünk, iskolákat fejlesztettünk. Támogatás nélkül
építettünk új fürdőkomplexumot, világszínvonalú
versenyuszodával. Felsorolni is nehéz volna mindazt, amit elértünk
az elmúlt tíz évben.
Az eddigi sikerek, és a jövőre működő gazdaságfejlesztési
alap hozzájárul ahhoz, hogy a városban még inkább csökkenjen
a munkanélküliségi ráta?
– A kecskeméti munkanélküliségi ráta elég alacsony,
erre már azt mondják, hogy szinte megvalósult a teljes
foglalkoztatottság. Azt ugyanis tudni kell, hogy folyamatosan van
egy réteg, amely semmilyen formában nem aktivizálható a
munkaerőpiac által. Arra koncentrálunk, hogy folyamatosan
legyen elegendő megfelelően képzett munkaerő.
Ilyen sok sikertörténettel bővelkedő városra az a
jellemző, hogy a munkahelyteremtés miatt egyre jobban fokozódik
a beköltözők száma?
– Megfigyelhető ez a tendencia, és minden erőnkkel azon
vagyunk, hogy erre felkészültek legyünk. A lakosság számának
növekedése ugyanis megköveteli, hogy legyen ehhez megfelelő
infrastruktúra – utak, bérlakások, iskolai, óvodai férőhelyek,
kikapcsolódási lehetőségek stb. – és elegendő mennyiségű
és minőségű szolgáltatás.
Medveczky Attila
|
