2016.03.25.

Zsille Gábor: Közös harc

Ezúttal Krakkóból jelentkezem. A magyarországi négynapos hosszú hétvégén, nemzeti ünnepünk idején Dél-Lengyelországot valósággal ellepték a magyarok. Két nappal március 15. előtt Zakopanéban jártam, és a híres sétálóutcán jóformán csak magyarok nézelődtek. Az étteremben, ahol vacsoráztam, körülöttem magyarok ültek, és a cukrászdában, ahová krémesezni mentem, szintén. Meg is állapítottam, hogy Lengyelországban több magyar szót hallani, mint Budapesten… És ez a keserű tréfa nem is rugaszkodik el túlságosan a valóságtól: Pesten, példának okáért a hetedik kerületben orosz, kínai, angol és különféle balkáni nyelveken beszélő járókelőkkel találkozunk, a magyar anyanyelvűek már-már kisebbségben vannak. Hanem most térjünk vissza Krakkóba – március 15-én itt is lépten-nyomon magyarokba botlani. Ez most roppant szerencsés, ugyanis számítógépem bármiféle előzmény nélkül tönkrement, és ezt a cikkemet egy kedves honfitársunk gépéről küldhettem el a szerkesztőségbe. Ha ő nem segített volna, Önök most nem olvashatnák e soraimat.

Piros betűs nemzeti ünnepünkről a lengyel focidrukkerek sem feledkeztek meg. A másodosztályú labdarúgó bajnokság egyik rangadóján, a GKS Belchatów és a Chrobry Glogów összecsapásán a Belchatów szurkolói egy teljes lelátót betakaró transzparenst feszítettek ki, amelyre lengyelül és magyarul is felírták: „Két nemzet, közös harc”. Természetesen az 1848–49-es szabadságharcra utaltak, amelynek viharában egy lengyel légió is részt vett, Wysocki tábornok vezetésével. És olyan hős tábornokok siettek a magyar ügy megsegítésére, mint (magyarosan írva) Dembinszky Henrik, főként pedig Bem apó. Ez a belchatówi transzparens persze nem előzmények nélküli: megszokhattuk már, hogy a lengyel szurkolók időről időre üzennek Magyarországnak. Ha valamelyik sportág lengyel csapata vagy válogatottja magyar ellenféllel találkozik, a drukkerek mindig kedveskednek valamilyen lelátói molinóval vagy élőképpel. Arra is volt már példa, hogy nemzeti ünnepünkön kapunk efféle ajándékot tőlük. Olykor pedig a magyar szurkolótábor is előrukkol egy-egy szép lengyelbarát gesztussal. A nemrégiben Budapesten megvívott lengyel–magyar olimpiai jégkorong-selejtező mérkőzés előtt a két ország drukkerei együtt hangoltak a stadion körül és a lelátón. Amikor pedig a Veszprém férfi kézilabdacsapata a lengyel Wisla Plock ellen vívott Bajnokok Ligája csatát, a veszprémi tábor élőképpel fogadta az ellenfelet: a lelátón a közönség egy része fehér, másik része pedig piros papírlapokat tartott a magasba, így jelenítve meg a lengyel zászlót. (Persze a lelátó másik részén ugyanezzel a módszerrel egy magyar zászlót is alkottak.) Ami a lengyel ajándék lehetséges viszonzását illeti: május 3-a az alkotmány piros betűs ünnepe Lengyelországban. Igazán méltó lenne, ha május első napjaiban valamelyik magyarországi sporteseményen a szurkolók egy lengyel nyelvű transzparenssel üzennének Belchatówba vagy éppen Varsóba.

Ha már a két nemzet közös harcánál tartunk, történelmi fegyverbarátságunk és összetartásunk egy újabb apró fejezettel gazdagodott. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság a múlt héten ülésezett. Fő napirendi pontként az Európa Tanács Lengyelországra vonatkozó határozatát is tárgyalták, amely kimondja, hogy a lengyel kormány „aláássa a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot”, továbbá „a lengyel jogszabályváltozások korlátozzák az alkotmánybíróság hatékonyságát.” Nos, e veretes megállapításokról tárgyalt a Velencei Bizottság, amelynek egy magyar tagja is van, Varga Zs. András, aki egyszersmind a magyar Alkotmánybíróság tagja is. A bizottság megerősítette az Európa Tanács Lengyelországot elítélő állásfoglalását – egyedül a magyar alkotmányjogász szavazott nemmel, vagyis támogatta a lengyel álláspontot. Varga az MTI-nek az ülés másnapján, múlt szombaton azt nyilatkozta: azért szavazott a lengyelek mellett, mert az Európa Tanács határozatát egyoldalúnak, elfogultnak tartja. Véleménye szerint a kialakult helyzetet hatékonyan orvosolhatná a lengyel köztársasági elnök, de a Velencei Bizottság ezt a lehetőséget nem vette kellőképpen figyelembe. A lengyel alkotmánybíróságnak tizenöt tagja van, és az országgyűlési választások előtt a Polgári Platform képviselői úgy módosították a szabályokat, hogy azokat a tagokat is megválasztották a testületbe, akiknek már lejárt a mandátumuk, valamint azokat is, akiknek a választások után járt volna le. Azonban a Polgári Platform a választásokon kibukott a hatalomból. A Jog és Igazságosság többségével megalakult új parlament viszont kimondta, hogy nem fogadja el az alkotmánybírák választásának eredményét, és új tagválasztást tartanak. Így öt új tagot választottak, akiknek az eskütételét a köztársasági elnök elfogadta. Ám az Alkotmánybíróság közülük csak kettőnek engedte meg, hogy elkezdje munkáját a testületben. Varga Zs. András az ellenszavazatával arra kívánt rámutatni: a helyzet megoldása a köztársasági elnök révén lehetséges, és nem úgy, hogy az Alkotmánybíróság önkényes határozatokat hoz a saját összetételéről.

Érdekes hír, hogy Federico Lombardi vatikáni szóvivő múlt szombaton bejelentette: Ferenc pápa július 27. és 31. között Lengyelországba látogat, és részt vesz Krakkóban a katolikus Ifjúsági Világtalálkozón. Az összejövetelnek várhatóan két és fél millió résztvevője lesz, központi témájának az irgalmasságot jelölték ki. Lengyel napjai során az egyházfő felkeresi az auschwitz–birkenaui haláltábort és a legnépszerűbb lengyel zarándokközpontot, a czestochowai Jasna Górát, a pálosok híres kolostorát. Az elutazása előtti napon pedig a wieliczkai sóbánya mellett található Brzegiben részt vesz egy szabadtéri virrasztáson.

Egészen friss, március 14-én nyilvánosságra került hír, hogy a lengyel nemzetvédelmi miniszter, Antoni Macierewicz szerint a migrációs válságot Oroszország is gerjeszti, ráadásul a 2010 áprilisában bekövetkezett szmolenszki szerencsétlenségért Moszkva tehető felelőssé. A migránshelyzettel kapcsolatban más politikusok is rámutattak már Putyin szerepére. Andrzej Duda lengyel államfő március elején kifejtette, hogy Oroszország erőteljesen bekapcsolódott a szíriai polgárháborúba, és ezzel megnehezíti az európai helyzetet. A NATO európai erőinek főparancsnoka, Philip Breedlove tábornok is arról beszélt nemrégiben: az európai menekültválságot jelentős részben az okozza, hogy az orosz hadsereg rendszeresen bombáz szíriai településeket, létesítményeket. Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov persze rögtön alaptalannak minősítette a lengyel miniszter szavait.