vissza a főoldalra

 

 

 2016.03.25. 

Märle Tamás: A Balkán

A mohamedán inváziótól Magyarország képtelen egyedül megvédeni magát és Európát, ha csak nem fog össze a balkáni országokkal. Tudta ezt jól Hunyadi János is, aki korában az elsők között észlelte a török veszélyt, és az ország védelmét kiválóan szervezte meg.

Az óriásira növekedett Hunyadi-birtokok rendet jelentettek a rendetlenségben, a főúri ligákra oszló magyar nemességben, a polgárháborús viszonyok közepette Hunyadi János minden erejét és pénzét a török elleni küzdelemre fordította. Felismerte, hogy a balkáni államokat az ország szövetségi rendszerébe kell vonni, ami igen csak hozzájárult sikereihez, és az életében már kijutó világhírnévhez. Érdemes kicsit megnézni, hogy hadjáratait hova vezette a törökverő hadvezér és kikkel kötött szövetséget.

1441-ben Szerbiában futamította meg a szendrői béget, 1442-ben Gyulafehérvárnál és a Kárpátokban mért csapást a törökre. Nevezetes „hosszú téli hadjárata” során egészen Szófiáig hatolt az Oszmán Birodalomban, a következő nyáron vezetett bulgáriai hadjáratban – amely az ifjú Ulászló király meggondolatlansága miatt vereséggel zárult Várnánál – a pápa pénzén toborzott zsoldosokon kívül lengyelek, a havasalföldi vajda, a bosnyák király és albán felkelők is csatlakoztak hadaihoz. Nem mellesleg az ígért velencei és burgundi segítség elmaradt. 1447-es hadjárata végén magyar párti vajdát állított Havasalföld élére, 1448 őszén pedig szintén albán felkelőkkel küzdött meg a törökkel Rigómezőnél. Igaz, utóbbi alkalommal vereséget szenvedett.

1453-ban II. Hódító Mehmed elfoglalta az addig bevehetetlennek hitt Bizáncot. Már ebben az évben elkezdtek előkészíteni egy törökellenes háborút a pápa buzdítására, ám az uralkodók, mintha Brüsszelben tanácskoztak volna rendszeresen: három év telt el. A szultán hadai Nándorfehérvár alá értek, de a hetvenéves itáliai ferences szerzetesen, Kapisztrán Jánoson kívül nem érkezett segítség Nyugat-Európából.

Az ország kulcsát, a kereszténység védőbástyáját magyarok és szerbek védték Szilágyi Mihály, valamint Geszti János vezetésével. A vár felmentésére érkezett Hunyadi János jól képzett lovagjaival, valamint Kapisztrán magyar parasztokból toborzott kereszteseivel. A győzelem jelentősége óriási volt, a török 65 évig nem vezetett hasonló méretű hadjáratot hazánk ellen.

Eltelt 550 év, a szereplők nevei megváltoztak, geopolitikai helyzetünk viszont nem. Ahogy Európa országainak hozzáállása sem.