vissza a főoldalra

 2016.03.25. 

Nyúlik a kürtőskalácsvita

Várhatóan jogi útra terelődik a kürtőskalács uniós oltalom alá helyezése kapcsán a román és a magyar hatóságok között kirobbant vita. Székelyföldi illetékesek történelemferdítésnek tartják és határozottan elutasítják, hogy a bukaresti agrártárca román termékként, földrajzi árujelzős védelemben részesítené a rendkívül népszerű dorongos süteményt – adja hírül Rostás Szabolcs a kronika.ro-n.

Megdöbbenéssel fogadták a Székelyföldön a román mezőgazdasági miniszter bejelentését, miszerint a bukaresti tárca földrajzi eredetvédelemben részesítené az Európai Unióban a kürtőskalácsot. Ráadásul Achim Irimescu tárcavezető arra hivatkozva vonná román termékként földrajzi árujelzős oltalom alá a székely–magyar süteményt, hogy annak receptjét először „egy román nemzetiségű, magyar állampolgárságú erdélyi asszony" tette közzé a 18. században.

 „Ez nyilvánvaló történelemferdítési kísérlet, amely hatalmas tájékozatlanságra is vall. A román agrárminiszter egyértelműen politikai síkra terel egy gazdasági, szakmai kérdést" – fogalmazott a Krónikának szerdán Albert Zoltán, a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület (NKSZ) ügyvivője. A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület (KMTE) munkatársa emlékeztetett, hogy a cukormázas édesség első receptje Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária 1784-es keltezésű erdélyi szakácskönyvében bukkan föl. Vagyis a grófné semmiképpen sem tekinthető románnak, arról nem beszélve, hogy akkor Románia még nem létezett.

 Amúgy a kürtőskalács eredetéről a KMTE és a Kovászna megyei önkormányzat vezetői már tavaly novemberben tájékoztatták Irimescut, miután a miniszter bejelentette, hogy hagyományos különleges termékként jegyeztetné be az EU-ban az édességet. A székelyföldi illetékesek felhívták a figyelmét, hogy a kürtőskalács Magyarország területéről származik, ma is a magyar kultúrához kötődik, és nincs helye a hagyományos székely termék eredete újrakitalálásának.

 Albert Zoltán elutasította a kezdeményezést, hogy a cukormázas édesség földrajzi árujelzős védelemben részesüljön, ebben az esetben ugyanis csak azt a terméket nevezhetnék kürtőskalácsnak, amelyet az EU által jóváhagyott okiratban meghatározott területen állítanak elő. Vagyis a területvédettség azt jelentené, hogy például Bukarestben vagy Magyarországon nem süthetnének kürtőskalácsot. „Ez fölösleges akadályt jelentene, ezzel öngólt rúgnánk. Mi azt támogatjuk, hogy előállítási receptúráját betartva mindenki készíthessen kürtőskalácsot, amelyet mi a Székelyföld idegenforgalmi nagyköveteként igyekszünk felhasználni" – jelentette ki a kronika.ro-nak az NKSZ ügyvivője.

 Aki amúgy visszásnak nevezte, hogy Románia úgy akarja oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termékként levédetni a kürtőst, hogy közben az igazságszolgáltatás tiltja a Székelyföld idegenforgalmi célpontként történő népszerűsítését. Albert kérdésünkre megerősítette: a román hatóságok várhatóan óvást terjesztenek be az ellen, ha Magyarország hagyományos különleges termékként kívánja bejegyeztetni az EU-ban a süteményt, szerinte azonban az uniós szaktestületek a megfelelő bizonyítékok alapján fogják eldönteni, kinek van igaza a kérdésben.

 Ezt a folyamatot tavaly decemberben, a kürtőskalács hungarikummá nyilvánítását követően indította el a budapesti Földművelésügyi Minisztérium (FM), megkezdve az egyeztetést a magyar és erdélyi szakmai szervezetekkel azzal a céllal, hogy mielőbb és minél nagyobb szakmai konszenzussal elkészüljön a magyar–székely édességre vonatkozó kérelem. Az NKSZ ügyvivőjétől megtudtuk, a szervezet a kürtőskalácssütőkkel közösen már szinte teljesen összeállította a levédéshez szükséges dokumentációt, amelyet egy vitás kérdés tisztázása után továbbítanak a magyar agrártárcának.

 Egyébként az FM tavaly novemberben a Krónika megkeresésére leszögezte: a kürtőskalács egyszerre székely, erdélyi és magyar sütemény, ezenkívül Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegygyel rendelkező termék, mely hagyományos előállítási módjában egyedülálló, múltbéli történetét és a mai fogyasztói ízlést tekintve kiemelkedő jelentőségű. A tárca emlékeztetett, hogy 2015. január 29-én a Hungarikum Bizottság döntött a Magyar Értéktárba történő felvételéről, és a kürtőskalács kiemelkedő nemzeti érték lett.

 A minisztérium kifejtette, az EU által jegyzett oltalom, a hagyományos különleges termék nem földrajzi árujelző, ezáltal nem köthető sem országhoz, sem egy adott néphez. Az oltalom a bejegyzett elnevezésre vonatkozik, és az ilyen elnevezéssel forgalmazott terméket a termékleírásban foglalt receptúra szerint kell előállítani.

 „A magyar identitás része a székely kürtőskalács, mely székely, erdélyi és magyar érték, és a mienk" – szögezte le Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a magyar köztelevízióban azzal kapcsolatban, hogy a bukaresti hatóságok román termékként jegyeztetnék be az egyik legismertebb magyar édességet – írja a kronika.ro.

erdely.ma