|
 2016.03.25.
Átalakul a hulladékgazdálkodás
Életbe lép a szennyező fizet elve
Az átalakítással
nem emelkedik a szemétszállítás díja, sőt a szelektív
hulladékgyűjtési rendszer terjedésével akár mérséklődhet
is, miközben emelkedik a szolgáltatás színvonala – közölte
Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára,
s hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok önrendelkezési joga
továbbra is megmarad a közszolgáltatásban.
Mi lesz az április 1-jétől működő Nemzeti Hulladékgazdálkodási
Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. feladata?
– A már bejegyzett társaság – ahogy a neve is mutatja
– a szakmai koordinálásért, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
meglétéért felel. A települési önkormányzatok által kiválasztott
közszolgáltatókkal továbbra is megmarad a közszolgáltatási
szerződés, amelyben a cég is érdekelt félként fog
szerepelni. A közszolgáltatók pedig ugyanúgy látják el a
feladatukat a lakosság felé, mint eddig. A legfontosabb változás,
hogy a részvénytársaság számláz, és a begyűjtött pénzekből
finanszírozza a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási
rendszert. Magyarországon ma jellemzően ahány terület, annyiféleképpen
szolgáltatnak, tehát a szolgáltatások színvonala eltérő. Célunk,
hogy az arra alkalmas hulladékokat minél nagyobb mértékben
felhasználhassuk, s ehhez egységesen szabályozott országos
rendszer szükséges. Mindez nem érinti a lakosságot: a hulladékot
továbbra is elviszik, nem emelkedik a szemétszállítás díja.
A hulladékban lévő hasznos anyagokat viszont nagyobb arányban
tudjuk visszanyerni, s így jóval kevesebb szemét kerül a lerakókba,
kevesebb hulladékot „ásunk a föld alá”.
Elegendőek a szolgáltatásokhoz szükséges
vagyonelemek?
– Az említett koordináló szervezet felméri az országban
található, a feladatok ellátásához szükséges összes
vagyonelemet. Felméri, hogy a különböző szolgáltatók mennyi
kukásautóval rendelkeznek, mennyi válogatómű üzemel, mekkora
a lerakó kapacitás, mennyi kuka van kihelyezve a lakossághoz.
Ahol hiányt tapasztalnak, a fejlesztési forrás keretéből pályázat
útján lehet majd fejleszteni. Mindenképpen megvizsgáljuk a
rendszert. Az a tapasztalatunk, hogy vannak olyan térségek, ahol
túlzott kapacitások vannak, például egy kis területen belül
három válogatómű működik, s van olyan része az országnak,
ahol egyetlenegy sem. Az indokolatlan különbségek kiegyensúlyozására
törekszünk, hogy a szolgáltatási színvonal az egész országban
közel egyforma legyen.
Tavaly a szocialisták azt hangoztatták, hogy az „elmúlt
években a hulladékgazdálkodás jól működő rendszerét is
teljesen felszámolta az Orbán-kormány. Ha a kormány nem akar nápolyi
körülményeket teremteni az ország egész területén, akkor előbb
egyeztet az önkormányzatokkal, majd benyújt egy új hulladékgazdálkodási
törvényt, amely újra fenntarthatóvá teszi a hulladékgazdálkodást
Magyarországon.” Valóban ennyire kritikus a helyzet?
– Szó sincs róla! A hulladékgazdálkodás területén működő
közszolgáltatók egyharmadánál jeleznek pénzügyi problémákat,
a többi zavartalanul és jól működik. Az ilyen jellegű, általánosító
kritikák szakmaiatlanok. Számos településen tökéletesen működik
a szolgáltatás, míg másutt időnként előfordulhatnak
fennakadások. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az EU eddigi
hulladékgazdálkodási irányelvei teljesen megváltoznak. Eddig
50%-os arányban írták elő a kötelező hulladék-újrahasznosítást;
például a PET palackok felét újra kellett hasznosítani. Az új
irányelvek szerint a következő évekre már 65-75% közötti újrahasznosítási
arányt várnak el. Az anyagot ezért folyamatosan körforgásban
kell tartanunk. Erre a mostani rendszer alkalmatlan, ezért is szükségesek
a változtatások. A lakosságnak is az a célja, hogy minél
kevesebb szeméttel terhelje a környezetét, s a hulladékgazdálkodás
pénzügyileg stabilabban működjön.
Veszteséges volt eddig a hulladékgazdálkodás
rendszere?
– Nem volt veszteséges; ha megnézzük a közvetlen bevételeket
és a költségeket, akkor kijelenthetjük, hogy a szolgáltatások
80%-a stabilan, gazdaságosan működött. Két probléma merült
föl. Az egyik a települések típusából ered. Egy városban
sokkal könnyebb gyűjteni, mert egy helyen nagyon sokan veszik igénybe
a szolgáltatásokat. Tehát kevesebb ideig kell közlekednie a
kukásautónak, gyorsan összegyűjtik a hulladékmennyiséget, és
azt kis távolságra szállítják el. A kis lélekszámú
falvakban viszont sokkal tovább tart ez a folyamat, így
nagyobbak a fajlagos költségek. Arra törekszünk, hogy azokra a
helyekre, ahol magasabbak a működtetés költségei, forrást
biztosítunk, így elérhető, hogy minden egyes település
egyforma szolgáltatást kapjon. Ha már a költségeket említettük,
azok a szelektív hulladékgyűjtéssel csökkenthetők. Szakértők
szerint a lerakóba bekerült hulladékból kinyerhető
hasznosanyag-tartalom értéke 40 milliárd forint. Ez tetemes összeg,
főleg ahhoz képest, hogy a hulladékkal foglalkozó közszolgáltatók
bevallott vesztesége ennek mindössze harmada, körülbelül 13
milliárd forint. Tehát gazdaságilag is hatalmas lehetőség van
a hulladékban.
Lehet-e kötelezni az önkormányzatokat, hogy intézkedjenek:
a településeken szelektíven szállítsák el a szemetet?
– Ezt a kötelezettséget már előírja a hulladékgazdálkodásról
szóló törvény, s készül egy olyan miniszteri rendelet, mely
kimondottan a hulladék-közszolgáltatás alapvető minőségi és
rendszerbeli előírásait tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy már
szelektíven gyűjtik a hulladékot, akár a szelektívgyűjtő-
szigeteken, akár az uniós forrásból megvalósuló házhoz menő
kukás szelektív rendszerben. A tervek szerint az eddigi térfogat
alapú gyűjtést idővel átalakítjuk a „szennyező fizet
elv” alapján tömegalapúvá. Tehát, akinek kevesebb a lerakóba
menő mért hulladéka, kevesebbet fizet. A háztartások így
anyagilag is érdekeltté válnak a hulladék szelektív gyűjtésében.
Az önkormányzatok önrendelkezési joga továbbra is
megmarad a szemétszállításban?
– Természetesen. Az önkormányzat választja ki a közszolgáltatót.
A vagyon az önkormányzatnál vagy annak társulásainál van,
azt ő állítja a hulladékszolgáltatás rendelkezésére.
2015 őszén jelentették be, hogy hulladékégetők építésével
számol a kormány új stratégiája. Milyen elemeket tartalmaz a
hulladékégetési stratégia?
– Valamennyi felmerülő megoldási rendszert
feldolgoztuk, és gazdasági szempontból számokkal alátámasztottuk.
Problémát jelent a szennyvíztisztítóból kikerülő szennyvíziszap,
az égethető, de anyagában már nem újrahasznosítható hulladéktömeg,
s az is, hogy a különböző távfűtőrendszerekben miként
tudunk minél olcsóbb távhőt előállítani. Tehát nagyon sok
elemet kell megvizsgálni. A kormány hamarosan megtárgyalja a
hulladékégetési stratégiát, a döntést követően tájékoztatjuk
a sajtót és a közvéleményt.
Medveczky Attila
|
