|
 2016.03.25.
A digitalizáció a versenyképesség előfeltétele
Az infrastruktúra tekintetében az EU élvonalába tartozunk
Miként hasznosítható
a digitalizálás Magyarország külgazdaságában? Miként függ
ez össze a gazdaság versenyképességével? – kérdeztük dr.
Pana Petra helyettes államtitkárt, aki részt vett a február
25-én Berlinben megrendezett Digitális Gazdaság kerekasztalon.
A helyettes államtitkár közölte: ahhoz, hogy a versenyképességünket
és külgazdaságunk pozícióit a negyedik ipari forradalomnak
nevezett időszakban fönntartsuk, számunkra is elengedhetetlen,
hogy a digitalizációs folyamatok részesei legyünk.
Milyen céllal rendezték meg Berlinben a Digitális
Gazdaság kerekasztalt?
– A cél, hogy állandó digitális párbeszédet, együttműködést
és ennek intézményes keretét alakítsuk ki a két ország
illetékes szervei között. Berlini nagykövetünk felvetését
azért támogattuk, mert a digitalizációs folyamat sikere létkérdés
az európai országok fejlődése, versenyképessége szempontjából.
Tehát Magyarország versenyképességének megőrzése és
fejlesztése miatt érdekeltek vagyunk abban, hogy aktívan részt
vegyünk ezekben a folyamatokban. Azért alakult német–magyar
kerekasztal ezen a területen belül, mert a német vállalatok
első számú partnereink a kereskedelemben és a befektetésben.
A németek meghirdettek egy programot a digitalizációra, az
Industry 4.0-t, mi pedig Magyarországon 2014-ben hirdettük meg a
Digitális Nemzeti Fejlesztési Programot. A rendezvényen ezeknek
a programoknak a célkitűzéseit, eddigi eredményeit tekintettük
át annak érdekében, hogy megtaláljuk az esetleges kapcsolódási
pontokat, a két állam gazdasági szereplőinek megerősítése céljából.
A digitalizálás miként hasznosítható
Magyarország külgazdaságában?
– Az infokommunikációs technológiák alkalmazása már
mindannyiunk életének szerves részévé vált. Akár passzívan,
akár aktívan, de azok befolyásolják életünket. A legegyszerűbb
példák: a televízió és a rádió. Komolyabb példák már a
digitális tartalomszolgáltatás, az állam működése során a
digitális eljárások bevezetése a gazdaságban, a termelésben
az automatizált gyártósorok működtetése, s a legújabb innovációs
megoldások alkalmazása. Ezek felgyorsítják a folyamatokat,
fokozzák a termelékenységet, folyamatos fejlesztés alatt állnak
mindazon kívül, hogy megkönnyítik mindennapi munkánkat. A
kereskedelemben is egyre nagyobb részben járul hozzá a
digitalizáció a fejlesztéshez – gondoljunk az
e-kereskedelemre. Külgazdasági szempontból ezeket a potenciálokat
ki kell használni. A nemzetközi szereplők között a digitalizáció
útján gyorsabbá, hatékonyabbá válnak mind a termelési, mind
a szolgáltatási, mind a pénzügyi, mind a szállítási
folyamatok. Ahhoz, hogy a már korábban említett versenyképességünket,
és külgazdaságunk pozícióit ebben a negyedik ipari
forradalomnak nevezett időszakban fenntartsuk, számunkra is
elengedhetetlen, hogy ezeknek a folyamatoknak a részesei legyünk.
A konkrét digitális termékek, szolgáltatások és a szektorra
jellemző tudás és tapasztalat is exportcikké válhat. Olyan kész
csomagokról beszélhetünk, melyeket akár a nálunk fejlettebb,
akár az elmaradottabb országok felé kínálhatunk. A magyar
informatikai újítások közül sok tett szert nemzetközi
ismertségre, de fő cél a külgazdaságot illetően, a kis- és
közepes vállalkozások helyzetbe hozása, a startup cégek
terjeszkedésének támogatása. Ezt szolgálja a már említett
Digitális Nemzeti Fejlesztési Program, melyet 2015 végétől
Digitális Jólét Programnak nevezünk a kormányzaton belül. A
programon belül négy stratégia megalkotásáról döntött a
kormány, melyből most csak kettőt említek: a július végéig
elkészülő Digitális Startup Stratégiát és a Digitális
Export Stratégiát. Ezek a stratégiák tartalmazzák, hogy mit
tehet az állam a kkv-k, és a startupok külpiacra segítésében.
Hol állunk az uniós mezőnyben digitalizációs eredményeinkkel?
– Eredményeinket több szempontból is vizsgálhatjuk. Az
infrastruktúra tekintetében nagyon jó helyen állunk, az EU élvonalába
tartozunk, hiszen hazánk széles sávú internettel való
lefedettsége szinte vetekszik a németországi szinttel. Célkitűzésünk,
hogy az EU-átlagot megelőzően, nem 2020-ra, hanem 2018 végéig
elérjük, hogy minden háztartáshoz, minden vállalkozáshoz
eljusson a nagy sebességű internet. Az úgynevezett elektronikus
állam kiépítésére rátérve meg kell említeni az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényt, amely
megteremti a közigazgatási reform jogszabályi hátterét. A törvény
értelmében a vállalkozásokat érintő valamennyi eljárás
digitalizálásra kerül, tehát elektronikus úton lehet majd
azokat intézni. 2020-ig a lakosság számára is elektronikusan
intézhetővé válik a különböző eljárások nagy része.
Eredményként könyvelhetjük el az elektronikus azonosítás terén
az új személyigazolványt és az üzleti szférában az
e-kereskedelem térnyerését. A hazai cégek e-kereskedelemének
éves forgalma 2014-ben 273 milliárd forint volt, s ebből a
teljes kiskereskedelmi szektor 3,7%-ban részesült. 2014-ben
2013-hoz képest 26%-ban növekedett az e-kereskedelem, mintegy
6000 webáruház működik Magyarországon, s egyre több vállalkozás
ismeri föl, vagy jön rá arra, hogy fejlődéséhez
elengedhetetlen a webes jelenlét.
Németországon kívül más tagállamokkal is terveznek
bilaterális digitális együttműködéseket?
– Mivel Németországgal a legerősebb a gazdasági összefonódásunk,
ezért ebben a relációban kezdtük el ezt a gondolkodást. Ilyen
jellegű együttműködést további országokkal is köthetünk,
de konkrét programokat hasonló koncepciókkal még nem terveztünk.
Először Németországra szeretnénk koncentrálni, hiszen a
februári kerekasztal nyitórendezvény volt, amit tovább szeretnénk
folytatni, és kiszélesíteni az államigazgatás és az üzleti
élet további szerepelőivel.
Medveczky Attila
|
