2016.11.11.
A liberálbal halálba szereti a hatalomért
ácsingózó Jobbikot
Hiába, a nép, az
istenadta nép ilyen. Kis hazugságot hosszú ideig elvisel, a
nagyon nagyot is beveszi, rövid ideig, de a hosszú időn keresztül
tartó olyan orbitális félrevezetést, mellyel a Jobbik „örvendeztette
meg” szavazóit, bünteti. Először talán örült a jobbikos
szavazó, amikor felbukkant Kálmán Olgánál Vona Gábor. Amikor
már reklámfilmet forgattak róla és valamennyi nemzetellenes
orgánum és szerkesztő a Jobbikot idézte, sőt promotálta hónapokon
keresztül, elkezdett gyanakodni. Amilyen
ütemben vedlette lefelé nemzeti álcáját a liberálisok által
kikövetelt és magyarázhatatlan elhatárolódásaival a jobbikos
szóvivő, és a párt elnöke, olyan ütemben nőtt a jobbikos
szavazók passzivitása. Egy új felmérés szerint mára a párt
jelentős számú szavazóját veszítette el.
Ennek
ellenére abban bízik Vona és a neki diktáló(k), hogy a
szavazó kiábrándulása hosszan tartó folyamat, azonkívül már
az is tiszta haszon lesz, ha a parlamenti háló addig kitart
alattuk is, mint az SZDSZ alatt, mely 20 százalék fölött végzett
90-ben. Nem elfelejtendő különbség, hogy az SZDSZ maga előtt
tolta a szegénység ellen tenni akaró Solt Ottiliát. Valóban
negyed századig tartott míg ez a gyalázatos hazaáruló banda,
Kis János, Tölgyessy, Demszky, Magyar Bálint, Fodor, Kuncze Kóka
elnökletével kitocsikolta magát a közéletből. Azonban azzal
nem számol Vona, hogy ma azért gyorsabban áramlik az információ,
az internet közönsége már önállóbb véleményalkotó.
A
nemzeti érzelmű szavazó a Kádár–Aczél-kori sajtóból úgy
tájékozódott, hogy a sorok között olvasott. A rendszerváltáskori
SZDSZ hazugságainak is sokan bedőltek, de miután az SZDSZ összefeküdt
a korábban tele pofával szidott kommunistákkal, az általuk tálalt
„információkat”, igaz, zsigerből vetette el, de elvetette.
Gyurcsány
hazudozással, tolvajlással telt uralkodásának végére döntött
úgy a nép, hogy ezután, ha egyáltalán elmegy választani,
akkor azt választja, akit „ezek” a liberálbolsevikok bántanak.
Ennek a szavazói döntésnek köszönhetően is eshetett drámaian
vissza a Jobbik támogatottsága. Ez tűnik ki a napokban nyilvánosságra
került Publicus intézet egyik kutatásából, mely szerint a párt
korábbi követői passzivitásba menekültek. Mivel a Jobbik a
radikális jobboldali szavazóbázisát csúnyán megvezette, éppen
visszafele is elsülhet az, hogy mindennapos szereplőjévé váltak
a mocskolódó, egyoldalú liberális sajtónak (Index, ATV,
Simicska Lajos újságja, a Magyar Nemzet, Népszava, Hír Tv
stb.).
Októberben a
Fiumei úti temető 21-es parcellájánál egy kisebb csoport
koszorúzott, kifelé jövet elegyedtem szóba egyikükkel. Tele
volt panasszal, pedig ő, mint mondta, nem egy közönséges párttag,
nem az anyagiak miatt panaszkodik, hanem a szervezetektől
szerzett információ birtokában aggódik, mert nagy az elégedetlenség.
Mindenki arról beszél, hogy bezzeg a pártot irányítókat és
kiválasztottjaikat nem érdekli, hogy a cukisodás eddig is inkább
katasztrófával, mint sikerrel járt.
A vezetők a mezei
tag véleményére tesznek, felül mindenre telik, lent semmire,
azt mondják, minden pénzt megér az, hogy végre teret nyertek a
liberális médiában. Nem kell törődni az olyan mérésekkel,
melyek szerint elveszítették a radikális szavazóik és elkötelezett
aktivistáik egy részét. Nem kár értük. A kár az, mondja
beszélgetőpartnerem, hogy a nemzeti érzelmű és radikális
szavazók a legtöbbet, a Jobbikba vetett hitüket veszítették
el.
czyla
|