vissza a főoldalra

 2016.11.21. 

MEGJELENT A HAVI MAGYAR FÓRUM NOVEMBERI SZÁMA!

A tartalomból:

Mától kezdve lövünk

Obersovszky Gyuláék kiáltványban december 4-re, Nőtüntetést szerveztek a Hősök terére. Anyák, feleségek – harminc ezren, négyes sorokban – kezükben virággal, karjukon gyerekkel vonultak, hogy a virágokat elhelyezzék az ismeretlen katona sírjára, és kitűzzék a forradalom nemzetiszínű lyukas zászlaját. A néma tüntetést, melyen csak asszonyok vettek részt, a szovjet karhatalom oszlatta fel. Másnap a Szabadság téren az USA Nagykövetségnél, valamint a Brit Nagykövetség előtt újabb tüntetésre került sor, amelynek a karhatalom beavatkozása vetett véget. 1956. december 4-5-ét követően már nyíltan támadt a hatalom. Provokációkra és megtorlásokra került sor. Közismertté vált Marosán hírhedt kijelentése: ”Mától kezdve lövünk”. Átalakították az igazságszolgáltatást, és megteremtették a megtorlás törvényes kereteit. December 5-én kormányhatározattal elrendelték a forradalmi bizottságok és más hasonló elnevezésű szervek megszüntetését. Este 200 értelmiségi és munkástanács-tagot tartóztattak le.

 Csurka István: Ascher Café

– 5 éve történt –

Ha pályázaton nem nyerjük el Dörner Györggyel és Pozsgai Zsolttal a magyar drámának, egy magyar szellemi műhelynek az Új Színházat és nem támad a fővárosi döntés ellen eszement hajsza, ennyire világosan talán sohasem látom át, miben élünk. Egy gyehenna nyílt meg előttem, amelynek létezéséről tudtam, írtam is – ezért neveztek ki antiszemitának – de azt, hogy ennyire szervezett, ennyire gátlástalan és ennyire fajilag meghatározott, azt sokszor még magamnak sem hittem el. Mert nem gondoltam, hogy egy hisztériát az értelmetlenségig lehet fokozni, sőt az önpusztításig és a teljes lelepleződésig.

 Csurka István: Vasárnapi jegyzetek

Taposómalom

Időnként, amikor már úgy érzem, hogy végképp elhagyott a nyelvi egyensúlyérzékem, s minden összezavarodik előttem: amikor már csak a kásás töltelékszavak és a semmit érő „ás-és”-ek és az élettelen fogalom-pótlékok tolulnak a nyelvemre; amikor a fülem zúg már a sok erőszakolt, hazug mondat-moszkitótól; amikor gondolat már ki sem képes bújni az agyamra rakódott sok-sok nyelvszemét alól – előveszem Arany Jánost és elolvasom a Bolond Istókot, vagy valamelyik „orjás” töredékét. Ez az én nyelvi gőzfürdőm. Arany úgy mossa ki belőlem a minden nap nyelt piszkos szórendeket,„feltétel-rendszereket”, birtok-viszonyra halmozott birtokviszonyokat, suk-süköket, rámtukmált idegenszerűségeket, germanizmusokat, anglicizmusokat, gondatlan fordítások russzicizmusait, szándékos, pökhendi nyelvrombolásokat – mailag szólva: „szándékos nyelvleépítéseket”, – az angolt utánzó dalnokok (nem mester-dalnokok) áj, máj, vájjait, pimaszul magyartalan hangsúlyait, mint a forró gőz zsibbadt tagjaimból a másnaposságot.

 2016 AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC EMLÉKÉVE

Indro Montanelli:1956 BUDAPEST– A Corriere della Sera kiküldött tudósítója jelenti

Az egész nép felkelése

1956. Bécs, október 29., éjszaka

A péntekről szombatra virradó éjjel Pozsonyból állítólag a magyar határra érkezett egy lengyel diplomata, Gomulka megbízottja. Erről számolt be erre felhatalmazott személyeknek két magyar hazafi, akiket a Győri Forradalmi Bizottság azzal bízott meg, hogy az illetőt kísérjék el Budapestre. A varsói üzenetközvetítő nem árulta el kísérőinek, hogy milyen céljai vannak küldetésének. Csak annyit mondott, hogy Kormányának nem sikerült a budapesti Nagykövetséggel felvennie a kapcsolatot, és ezért küldték őt ide; állítsa helyre a kapcsolatokat. Talán igazat beszélt, legalábbis részben. Az viszont tény, hogy mihelyt bejutott a fővárosba, a diplomata egyáltalán nem törődött a Lengyel Nagykövetséggel, oda el se ment. Ehelyett állandóan azt kérte, hogy vezessék a felkelők főhadiszállására. Ezt viszont nem sikerült megtalálni, mert maguk a kísérők sem tudták, hol van, és akárkit is szólítottak meg az utcán, senki nem tudott hírt adni róla.

 Körömi Ferenc és dr. Pákozdy Ferenc versei

 Nagy Béláné Éva: Emlékezés Fejér György Jánosra

(1940-2016)

Fejér György János több évtizede lakott a VI. kerületben, szerette megszokott környezetét, ismerték, de nem mindenki tudta, hogy kitűnő képességű költő. 1990-től – 55 évesen – jelentek meg írásai, versei, heti és havi lapokban. 2000-től a Havi Magyar Fórumban – 12 részben közölték az Idegenvezetés a Terror Háza Múzeumban című művét. Első írás, ami könyv alakjában megjelent a Terror Háza Múzeumról. Nemzetőr – amit 1956-ban Tollas Tibor alapított Münchenben. A költő szerkesztője volt az Igazunk ‘56 című havilapnak. Kezdetben segítőtársa Rőczey János, Zászlós Levente és a korán elhunyt költő, Fodor András. Fejér György János 1940. június 4-én, Trianon 20. évfordulóján született. Több alkalommal nyilatkozott, írta és mondta, hogy „Nagyszüleim székely, sváb, tót és magyar erényekkel éltek.”

 Dr. Szomolányi István: Az én 1956-om

Október 23-a

A Klinikák felől hangos jelszavakat skandáló fiatalok tömege érkezett az útkereszteződéshez. „Éljen a Lengyel-Magyar barátság és Poznán, Kossuth-címert és szabad sajtót akarunk, Le a vörös csillaggal, Le a Sztálin-szoborral, Oroszok menjetek haza, Szabadságot akarunk” - kiabálták a fiatalok. Befordulva a József körútra, a Rákóczi út felé mentek tovább, arra, ahol a Nemzeti Színház és a „Szabad Nép” újság székháza volt. Néhány emberrel én is csatlakoztam a tüntető fiatalokhoz, együtt meneteltünk tovább a jelszavaikat kiabálva a Blaha Lujza téri sajtóközponthoz. Valamilyen az 1848-as forradalomra emlékeztető hangulatot éreztünk, a szabadság szele simogatott bennünket. Rövid idő alatt a kis tüntető csoport hatalmas tömeggé duzzadt. Sokan a Rökk Szilárd utcába a Corvin áruház mellé - ahol az újság nyomdája volt - kerültünk. A tüntetők között ismerős srácokat fedeztem fel.

 Birkás József fotói-1956

 JÖHET IDŐ, HOGY EMLÉKEZNI BÁTRABB DOLOG LESZ, MINT TERVEZNI

Vass Krisztián: Szabó Dezső – Egyedül Vagyunk, 1944 –

Magyarország, 1944. augusztus 25-e. A király nélküli királyság a tengelyhatalmak oldalán küzd a második világháború keleti arcvonalán. A hitlerista Nagynémet Birodalom szövetséges haderejének bevonulása óta a Sztójay Döme vezette jobboldali kormány van hatalmon. Még négy napig. Ekkor, két nappal a román kiugrást követően közölt interjút Szabó Dezsővel az Egyedül Vagyunk. A germánellenességéről ismertíró megszólalt, méghozzá a németbarát imrédysta folyóirat hasábjain. A szakirodalom nem szentelt kellő figyelmet a Horthy-rendszer alkonyán lejegyzett beszélgetésre.

 REGÉNY, TÁRCA, NOVELLA

Pósa Zoltán : Az elmulasztott találkozás (VI.) – Részlet Pósa Zoltán LILA TRICIKLITURGIA című regényéből –

Higanyszürke ég sajtolódik a töltés mögé, priccsen nyugszik a hátam, fölpattanó szemhéjamra szinte hályogleplet borít. becsuknám legszívesebben, inkább tűnne vissza a ház, a töltés, melynek alsó peremét látom alacsony ágyamról. Világosbarna asztal, rajta nyitott, vastag jegyzettömb. Könyv alakú, úgynevezett könyvmodell, üres papírok kemény borítóba kötve, oldalszáma megegyezik egy azóta már bizonyára elkészült kötetével...

 Stanczik –Starecz Ervin: Indiánkő litánia c. verse

 Dr. Kiss Lajos: Európa, európai nemzetek

 KORUNK TÖRTÉNELME

Kiss István Béla: Kinek, kiknek (lenne) jó a társadalmi amnézia, és miért?

Milyen időtartamra terjed ki a politikai emlékezet? Spiró György hivatkozott egyszer az ATV-ben egy olyan felmérésre, amely szerint rendkívül rövid, a nyugati országokban hat hónap, keleten három. Muszáj ezt elhinni?

 IRODALOMTÖRTÉNET

Batsányi János latin nyelvű epigrammája –a magyarok kiontott véréről

AD MANES ROMANORUM

A lírai kisszerkezet, bravúros retorikai remeklés arról, hogy a magyarok véráldozata még a hajdanvolt rómaiakénál is szebb példa. Ne feledjük, Albert Camus hivatkozott 1957-ben a magyarok kiontott vérére, hogy az a szabadságra és a humanizmusra tanította Európát. Mondhatjuk, nemzetközi kiáltványnak számított e kisesszéje akkor valamennyi ország számára. Batsányi azáltal, hogy latin nyelven írta meg a XVIII. század végén hazája, a Magyarföld sírfeliratát, már hasonlót cselekedett, mint a XX. századi francia költő. (Jajkiáltás-féle volt, mint amilyen Kosztolányié is Európa országaihoz.)

 TANULMÁNY

Dr. Diószegi György Antal

Tamási Áron emlékezete: Ábel, a székely őskép és Csíksomlyó

A magyar művelődéstörténet legjelentősebb székely írói közé tartozik Tamási Áron, aki 50 esztendővel ezelőtt hunyt el. Egyetemes értékrendet felmutató irodalmi hőse, a székely Ábel békés lelkületű és rendíthetetlenül vállalt erkölcsi értékvilágából fakadó életerős alakjában örökre újjászületik minden magyar nemzedékben Tamási Áron múltat, jelent és jövőt összeszövő léleküzenete.

 Dr. Sebestény Sándor ny. országgyűlési szakfőtanácsos, főisk. docens, egyet. tud. kutató

Reformkori ellenzéki fellegvár: Bars vármegye III. rész

Családi emlékek

A Sebestény család fennmaradt első okleveles említése 1555-ből származik: a királyi adománylevélben Nemeskürtön (Nyitra vármegyében) élő, római katolikus vallású birtokos családként kerül említésre. Sebestény György, István és Erzsébet 1685-ben az ősi nemesség megerősítése mellett új címerlevelet is nyertek érdemeikért, melyet még ugyanabban az évben a Nyitra vármegyei Pöstyénben tartott megye gyűlésen kihirdettek. A család az idők folyamán fokozatosan széttelepült, kerültek közülük Komárom, Bars, Pozsony, Gömör, Fejér, Nógrád, Heves és Békés vármegyékbe is.

Keresse a Havi Magyar Fórumot az újságosoknál!

Vagy fizessen rá elő!

Információ: info @magyarforum.hu

Most érdemes előfizetni!

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy amint tavaly októberben főszerkesztőnk cikkében jelezte: „Anyagi gondjaink továbbra is égetőek. Így nem tehetünk mást, mint hogy megemeljük az újság árát. A Magyar Fórum évtizede, vagy talán még régebben változatlan áron jut az olvasóhoz. Most kénytelenek vagyunk a 247 forintos árat felvinni 350 forintra. Tudjuk, hogy sokak számára ez a 100 forint is nagy teher, mégis azt kérjük, hogy tartsanak ki mellettünk és támogassák továbbra is lapunkat azzal, hogy hétről hétre megvásárolják, vagy időszakosan előfizetik.” Most érdemes előfizetni. Az előfizetési díjak változatlanok. A 2015-ös évi árak. A Heti Magyar Fórum előfizetési díja egy évre: 12.844 Ft ., fél évre: 6422 Ft . A Havi Magyar Fórum előfizetési díja egy évre: 5880 Ft . Számlatulajdonos: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány, számlaszám: 11712004-20341426-00000000. Előfizetéssel kapcsolatos információ: info@magyarforum.hu; +36-1-781-3236. Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

 Amennyiben csekken fizet elő, kérjük, igényelje telefonon, vagy e-mailben a csekket, amit elküldünk önnek, és kérjük, olvashatóan töltse ki a feladóvevényt.

KÜLFÖLDI olvasóinkhoz!  

Szeretnénk szíves figyelmükbe ajánlani a nemzeti szellem, a keresztény erkölcsiség fórumát. A Havi Magyar Fórum előfizetési díja egy évre 200 USD, a Magyar Fórum hetilap előfizetési díja egy évre 200 USD. Az előfizetés forintban és devizában történhet. Mivel számlavezető bankunk USA-dolláros csekket nem vált be, ezért kérjük, főleg tengeren túli előfizetőinket, hogy vagy más valutában, pl. kanadai dollárban, vagy, ami a legjobb, átutalással küldjék a pénzt a megadott számlaszámra.

 Számlaszám:

 11712004-20341426-00000000

 Számlatulajdonos:

 A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

 Számlavezető:

 OTP Bank Zrt.

 SWIFT (BIC) kód:

 OTP V-HU-HB

 IBAN-szám:

 HU36117120042034142600000000