|
 2016.10.14.
Csurka István:
A Jobbik-röptetés
A Jobbik-veszély
lekicsinylése: altatás. A Fidesz jelenlegi fő ellenfele a
Jobbik. A csorda gyűlöli őket, a csorda gyűlöletét minden
oldalról szítják, és a szavazatrablás hangneme a
Fidesz-ellenesség. A szegény faluvégi szavazótábor, meg a lakótelepi
munkanélküli is vevő erre a „zsidesz” hangvételre. A félértelmiségit,
a sikerhajhászt pedig, aki pozícióra számít a Jobbik révén,
(…) olcsón meg lehet kapni acsarkodásra. Egyre éhesebbek tehát.
A csorda minden eleme összegyűlt már, csak vonulni kell a
kitaposott járásokon és ordítani. Minél nagyobb a Jobbik, annál
megszállhatóbb.
Pontosan
tudják, hogy az MSZP lejátszott, színházi nyelven szólva. Már
tulajdonképpen nem is kell. Új proletárpárt kell, új elégedetlen
ember kell, új gátlástalanság, új csordaszellem. Az SZDSZ-t
sem akarják feltámasztani, éppen csak egy kis melegedőt
akarnak összehozni nekik a „Lehet más a politiká”-ban. Most
(…) zűrzavarra és a zavarkeltésre alkalmas, éhes proletárokra
van szükség, egy új, ütőképes proletárpártra. Nem cél már
az MSZP hatalomban tartása. Az MSZP-t nem temetik el, de a sorsára
hagyják, mint Gorbacsov hagyta a népi demokráciákat a
nyolcvanas években. Nekik most csak a csordaszellem pártjára
van szükségük a most uralkodó zűrzavar meghosszabbításához.
A cél az, hogy az új proletárpárt legalább erős második
legyen a választásokon és ne csak a Fidesz esetleges egyedüli
kétharmados többségét, hanem esetleg más nemzeti pártokkal
együtt elérhető kétharmados alkotmánymódosító többségét
is akadályozza meg, és végül magát az egyszerű, tisztességes
kormányalakítást és kormányzást is. Nem az MSZP uralmát
akarja meghosszabbítani, fütyöl az MSZP-re, hanem a magyar
kiszolgáltatottságot. A megszállás zavartalanságához, olcsóságához
önmaga tehetetlenségébe fojtott nép kell.
A
proletárnak, a csordaszellemű embernek csak indulata, haragja és
végtelen önzése van, és legjobban azt gyűlöli, aki
szellemileg felette áll, és akitől származik, aki végiggondolta
azt, amit ő voltaképpen nem is ért. A proletár a gyűlölet
embere, az egyenlőség bajnoka, nem az egyenlő teljesítmény
jogán, hanem jakobinus módra, és ha az egyenlőséget elérte,
akkor ő azonnal egyenlőbb akar lenni.
Rendőrségi,
titkosszolgálati támogatásokat a régi Jobbik is kapott, de
mozgósításukra csak akkor került sor, amikor a szomszédos
proletárpártban a Gyurcsány-féle proletár kísérlet
megfeneklett. Az elliberálisodott szocialista pártban ez törvényszerű
volt. Gyurcsány Ferenc 2004-es hatalomátvétele tipikus proletárpuccs
volt, elrendelt fejlemény. A volt sportminiszterből több ezer
cigány pártba való beléptetésével, fejpénzekkel és az elnökség
javaslata ellenére lett pártelnök és miniszterelnök. Gondos
Moszad-kiválasztás után. Gyurcsány egyszerű KISZ-milliárdos
volt, azaz volt mit féltenie. Benősült Apró Antal volt KGB-s
családjába. Minden olyan összeköttetés, információ a birtokába
került, amit ez a család felhalmozott; sógora, ifjú Apró
Antal magas állású nemzetbiztonsági tiszt. Neki magának még
legendája sem volt, amikor megnyerte a pártban a választást. Mégis
azonnal csend lett. A vetélytársak azonnal beálltak mögé a
sorba. 2009-re virradóra az MSZP-ben a proletár kísérletek
rendre megbuknak, mert összeegyeztethetetlenek a Világbank és
az IMF népnyúzó, zsugorító, mindent elvonó, népirtó intézkedésével.
Ez pedig azt jelenti, (…) hogy ezután egy ideig csak jobbról
lehet proletárokat színre hozni, röptetni. Igen ám, de proletárt
toborozni, megszervezni – és most nem személyes proletár
mivoltot, hanem szellemiséget értünk a proletárságban –
csak valami ellen, valamilyen erő megnyilvánulás, valamilyen
verekedés közegében lehet. A proletár soha sincs önmaga, csak
valami ellen, valamilyen rá irányuló megvetés, ellenőrzés
ellenében tud létrejönni és gyűlölni. Alacsonyrendűségét
vagy valamilyen kiválósággal szemben, vagy valamilyen
eltaposhatóság ellenében kell kiegyenlítenie.(…) Az egész
Jobbik-röptetés, -felemelés annyira pontosan ki van dolgozva,
mint egy Boeing felszállása. A Jobbik (…) minden nap szerepel
a hírekben, az egész társadalom egy folyamatos és hullámzó,
hol alábbhagyó, hol felgerjedő Jobbik-agymosásnak van alávetve,
(…) melyben mély, vak, sűrű Fidesz-ellenesség és Fidesz-gyűlölet
dívik. Merthogy a széf 2010-ben a Fideszhez kerül – gondolják
ők. A Jobbik képlékeny és nincs értelmisége, nincs sem közigazgatásban,
sem államvezetésben, sem parlamentben alkalmazható szakembergárdája,
nincsenek a vezetői között olyanok, akik valahol, valamiben elértek
valamit, akik valamilyen munkát végeztek, valamit megtanultak.
Vona Gábor a történelemtanári végzettségével a Multialarm
üzletkötője, s nyilván nem abból él, hogy üzleteket köt a
cég számára, hanem mint fizetett forradalmárt ez a cég fizeti
és teszi lehetővé számára a politikai munkát, amelyet százszázalékosan
a titkosszolgálat és azon keresztül a Moszad irányít. (…) A
proletárpárt neki arra kell, hogy megakadályozza vele a magyar
kibontakozást. A kibontakozás megakadályozásához mindig
valamilyen proletárpártra van szükség. Ha a baloldali proletárpárt
ma lehetetlen, csinálnak jobboldalit. Ha nemzetközi proletár
internacionálé nem lehetséges, barkácsolnak nemzetit, magyart,
majdnem ősmagyart. Mi a terv, mit kell tenniök? Most betölteni
a helyet, minél nagyobbá válni, minden mást kiirtani, ami nem
proletár és nem Jobbik. Alaposan felszítani főleg a
Fidesz-ellenességet. Megteremteni a Fidesz-gyűlöletet. Ha így
elég nagyra felfúvódik a proletárpárt, akkor meg tudja akadályozni
a kétharmados nemzeti többséget, illetve el tudja érni, hogy
az csak vele lehessen meg. A proletárpárt igazi munkája csak a
választások után kezdődik. Ha Orbán nem veszi be őket a koalícióba,
akkor feljogosítva érzik magukat, hogy minden proletár szenvedélyükkel
ellene forduljanak. Ehhez az a sajtó, amely most felfuttatja őket,
megadja a teljes támogatását. A Jobbik azonnali igazságtételt
fog követelni, benne Fidesz-akasztásokat is. (…) Minden kifogás
tárgyává lesz téve. A Jobbik mindenbe beleköt és ez a belekötés,
minél nagyobbra sikerül felfejleszteni, annál hatásosabb lesz.
A társadalom rövid úton felheccelhető a választáson győztesek
ellen. A kereszténydemokratákat az oroszlánok közé vetik. A
proletárpárt célja hathatósan közreműködni a nemzeti
kibontakozás, a magyar megmaradás megakadályozásában. Nem az
a cél, hogy a Jobbikot hatalomba segítsék, különösen nem az,
hogy az MSZP hatalmát meghosszabbítsák, hanem az, hogy a
kibontakozást megakadályozzák. Ne legyen rend. (…) Az ország
maradjon a szégyenpadon, a teljes kiszolgáltatottságban. Ezt a
szándékot a mai Jobbik tagsága nem ismeri. A történelem
egyetlen proletárpártjának tagsága, tömegei sem ismerték
fel, mire használják őket vezetőik. A csorda sem tudja, miért
megy arra, amerre megy. A nyáj a kolomp után ballag. Ez azonban
nem menti fel az egyént, ha beállt a csordába. Egyszer majd
felelni kell érte, ha ugyan lesz még magyarság, amely felelősségre
vonjon.
Az
irányítótoronynak vannak természetesen a Jobbiktól független,
fontos, az egész országra szóló tevékenységei is. Ezek az áthúzódó
ügyek, amelyre a kibontakozás megakadályozásának idején számítani
lehet. A legfontosabb a nyomor és a kiszolgáltatottság. A
felperzselt föld taktikája. Ha pénz semmire nincs, (…) és
esetleg az összeomlás bekövetkezik, a proletárpárt azonnal
barikádokat épít. És ezek a barikádok figyelmeztetik a bűnös
magyar népet és vezető pártját a politikai korrektségre. Ha
bekövetkezik az összeomlás, minden elszámolás lehetetlen. Az
off-shore cégeket sem kéri számon senki. De nem hozzák vissza
azonnal az MSZP-t, hanem a betelepítést fogják felgyorsítani.
Csak vergődjék a magyarság a maga teremtette káoszban,
nyomorban, és élvezze a saját hatalmát. Proletárkorszak következik,
több mint 133 napos. Erre kell a proletárpárt. Akik az ügyét
intézik, profik. Tudják, hogy ma csak az létezik, ami a képernyőn
és a rádióban megjelenik és amit az újságok alátámasztanak.
Ilyen világban élünk.
Egy
kis csoport, egy titkos erőközpont úgy táncoltatja a magyar társadalmat,
ahogy akarja, úgy kanyarít le egy-egy karéjt a magyar kenyérből,
ahogy akarja, pontosan úgy tolja fel a választások legalább második
polcára a Jobbikot, ahogy neki tetszik, mert előzetesen megbénította
az egész államszervezetet, a pártokat és a sajtójukat is. A mérget
nem most adták be, hanem már a rendszerváltáskor, azóta
legfeljebb csak az adagokat növelik.
Csak
olyan kritika hangzik el a Jobbik ellen, amely annak előnyére válik.
Az ellenérdekű pártok, köztük a Fidesz is a saját sajtójával
– vagy a saját állítólagos sajtójával – hallgat, félrenéz
és csak és kizárólag az MSZP ellen küzd (…), holott már régen
a Jobbik ellen kellene küzdenie, mert az jelenti ránézve a fő
veszélyt.
A
megszálló hatalom eszköztárába azonban az altatás is
beletartozik, nem csupán a kényszerítés. Az MSZP szétesett, végét
járja, az SZDSZ nem fog feltámadni a választásokig, utódpártocskái
sem fogják az eredményt megváltoztatni. (…) A Jobbik-veszély
lekicsinylése: altatás. A Fidesz jelenlegi fő ellenfele a
Jobbik. A csorda gyűlöli őket, a csorda gyűlöletét minden
oldalról szítják, és a szavazatrablás hangneme a
Fidesz-ellenesség. A szegény faluvégi szavazótábor, meg a lakótelepi
munkanélküli is vevő erre a „zsidesz” hangvételre. A félértelmiségit,
a sikerhajhászt pedig, aki pozícióra számít a Jobbik révén,
(…) olcsón meg lehet kapni acsarkodásra. Egyre éhesebbek tehát.
A csorda minden eleme összegyűlt már, csak vonulni kell a
kitaposott járásokon és ordítani. Minél nagyobb a Jobbik, annál
megszállhatóbb.
MSZP?
Ki emlékszik rá? Miért nem köt koalíciót a Fidesz a
Jobbikkal, teszik majd fel a kérdést? Talán bizony antiszemita
a Fidesz, sok neki a zsidó a Jobbikban? Minden lehetséges, ha átszakadt
a gát.
2009.
október 18. vasárnap
Kincsem
rádió
|
