|
 2016.10.19.
MEGJELENT
a MAGYAR FÓRUM XXVIII. évfolyamának 42. száma!
A tartalomból:
Märle Tamás:
MAGYAR TESTVÉR
Egy nemzeti ünnep,
ha pusztán tisztelgés, főhajtás lenne a hősök előtt, úgy
nem sokat érne. Ahogy távolodunk az eseménytől, úgy veszne
egyre inkább a múlt ködébe, mi is történt 1848-ban vagy éppen
1956-ban. Igazi értelmet akkor nyer az ünnep, ha minél jobban
megismerjük hőseink tetteit, és életüket példaként állítjuk
magunk és a jövő nemzedékei elé. Ez a cél vezetett minket,
amikor az emlékév kapcsán meghirdettük mozgalmunkat márciusban:
1956 hősei a mi hőseink! Legyünk mindannyian büszkék rájuk!
Hála Istennek olyan sokan csatlakoztak felhívásunkhoz, hogy
’56-os rovatunkba egész évben színvonalas anyagok érkeztek
– és érkeznek a mai napig –, így a rovat kitart egészen az
év végéig. Ezért döntöttünk úgy, hogy ezt a rengeteg értékes
egyéni élményt és megközelítést egy kötetbe foglaljuk, és
így tárjuk a nagyobb nyilvánosság elé. Érdekfeszítő
visszaemlékezéseknek most sem vagyunk híján, első ünnepi számunkban
a szabadságharcosok közül olyan személyek álltak rendelkezésünkre,
akik bár tevékeny részesei voltak a forradalmi eseményeknek, a
közvélemény előtt eddig mégsem kaptak igazán figyelmet. Egy
magas beosztású katona, egy biciklis futár és egy fotós, Hámori
Vilmos, akinek egyik fényképét címlapunkon is láthatják.
Ezenkívül hasábjainkon találnak egy eddig kevéssé ismert
2001-es interjút Pongrátz Gergellyel, néhány verset, valamint
egy cikket egy történelemtanár kollégától, talán a
legfontosabbról. Hogyan juttassuk el a fiatalokhoz ’56 üzenetét?
Hogyan érjük el, hogy azt a szellemiséget magukénak érezzék?
A forradalom tisztaságától kezdve a vidékiek odaadásáig számtalan
eseményét lehetne kiemelni a szabadságharc napjainak. 2016 őszén
két részletet ragadnék meg. Az egyik az emberek tettvágya, a másik
pedig az összetartás.
Csorja Gergely: KÓKA KÖPI AZ OLAJAT
Van az az érdekes
jelenség, hogy a sikeres menedzserek, akik természetesen kizárólag
saját tehetségüknek, kitartásuknak, tudásuknak köszönhetik
előmenetelüket és gazdagságukat, eljutnak oda, hogy állami
vezetők akarnak lenni. Amikor a különböző állami, illetve
EU-stendereken, monopolizált szolgáltatások privatizációján,
állami hálózatok átvételén, ágazatokat tönkretevő multik
kiszolgálásán összeharácsoltak megfelelő mennyiségű pénzt,
akkor rájönnek, hogy inkább a forrást, az állam egy részét
kéne megszerezni. Mert ugye olyankor nem nekik csurgatnak a nagy
bödönből, hanem ők csurgatnak másoknak. Micsoda különbség!
Csurka István: ÖRÖK ELLENSÉGEKET SZEREZTEM EKKOR
Az én legnagyobb
bűnöm az volt, s ezért minősültem hangadónak, mert 1956 őszén
a főiskola gyűlésén Simon Zsuzsa és Redőné leváltását követeltem
alkalmatlanság címén. Töröljék el a marxizmus, a párttörténet
és a felesleges politikai tárgyak oktatását és helyette tanítsanak
szakmát, a színész és rendező tanárok tartsák meg az órákat.
Ezt a gyűlést, amelyet megkésve, szeptember 27-én az összes főiskola
és egyetem közül, azt hiszem, utolsóként tartottunk meg,
kicsit szégyenkezve, hogy a Színművészeti lemarad a szegedi
egyetem, a Műegyetem és a bölcsészet mögött, lázas, lelkes
előkészítő tanácskozások, összeesküvések sora előzte
meg.
Volker Beck zöld. Őt a muszlimok tömeges érkezése
egyáltalán nem tölti el aggodalommal.
Ő polkorrekt. Azt
mondja nem szabad általánosítani. Ami pedig a n-tv riporterének
integrációra vonatkozó kérdésére adott válaszát illeti, az
a lazaságra hívta fel a figyelmet. Legyenek lazák a németek,
és ha olyan kerületekbe, esetleg városokba veti őket a sors,
ahol nem beszélnének németül egy kukkot sem a bevándorlók,
azt ajánlja, tanuljanak meg arabul. Ez szerinte a leghatásosabb
módja az integrációnak. Volker Beck szerint ezt a kérdést más
országok sokkal lazábban kezelik, példaként említve az Egyesült
Államokban található Chinatownt, ahol a migrációs hátterű közösségek
nyelve a meghatározó. Ez Beck szerint okozhat kellemetlenségeket,
de ha valakinek fontos a probléma leküzdése, tanulja meg az összes
kisebbség nyelvét.
Növekedett az önkéntesek száma
Ezen a területen
az Európai Unióban élen járunk
Az iskolai közösségi
szolgálat bevezetésének köszönhetően szignifikánsan nőtt a
fiatal felnőttek körében az elmúlt öt évben az önkéntesség
vállalása– közölte lapunkkal Dr. Latorcai Csaba. A
Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős
helyettes államtitkárát arról is kérdeztük, miként válhat
az önkéntesség kultúrája egyre népszerűbbé; s mi lehet
ebben az állam feladata.
DISZKRÉT FIGYELMEZTETÉS
Kedves Kóka, maga
aztán kussolhatott vóna
Az ország legutáltabb
embereinek díjkiosztóján még ma is előkelő helyezést
szerezne Kóka János. Ő volt már, ahogy mondani szokták,
minden, csak akasztott ember nem. Bankárkörökben régóta beszélik,
hogy most éppen egy véletlenül veszteséges cégének
megfinanszíroztatásával vett palira valakiket, mondják profi módon
hiteti el, hogy minden kenyérre jó. Az igazság az, hogy kihúzta
nálam nagyon a gyufát, azzal, hogy a tisztességes
vagyongyarapodásáról kezdett eszmefuttatásba.
Cél az egységes közbringarendszer
Lényeges, hogy
megmutassuk az ifjú nemzedéknek, olyan nagyszerű országban élünk,
ahol fantasztikus helyek, lehetőségek, élmények várják őket
Gyermekeink többsége
virtuális világban él, fontos, hogy visszahozzuk őket a valóságba.
A valódi, barátokkal megosztott élményekkel – kirándulással,
sportolással – érhetjük el, hogy erősebben kötődjenek társaikhoz
és az országhoz – szögezte le megkeresésünkre Révész Máriusz,
kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos.
Paks II. megkapta a környezetvédelmi engedélyt
A magyar atomerőmű
nem csak gazdaságossági, környezetvédelmi, de klímavédelmi
szempontból is megvalósítható és szükséges beruházás
A Baranya Megyei
Kormányhivatal kiadta a Paks II Projekt környezetvédelmi engedélyét.
Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű bővítésének kormánybiztosa:
a környezetvédelmi hatóság engedélyének megszerzése
igazolja, hogy a projekt teljesíti az Európai Unió és
Magyarország környezetvédelmi és természetvédelmi előírásait.
Aszódi Attilától megtudtuk, hogy a létesítési engedély
birtokában kezdődik majd meg a konkrét építkezés.
SIM-kártyák és a terroristák
Nem a vásárlás,
hanem a nyomon követés oldaláról kell megközelíteni a problémát
Az Országgyűlés
nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke szerint a
szolgáltatóknak előtérbe kellene helyezniük a biztonságot,
és fel kellett volna figyelnie arra, hogy egy magánszemély kétszázezer
SIM-kártyát vásárolt. Németh Szilárd leszögezte: biztonsági
rés van a rendszeren, amit minél hamarább meg kell szüntetni.
A MAGYAR SZABADSÁGÉRT 1956-2016
A múlt ismerete a
jövő záloga
Hogyan jutott el a
magyar katona a forradalomig?
A forradalom előtt
a Magyar Néphadsereg főhadnagya voltam. Kik is voltunk mi?
Janicsárok? Nem. Bár mindent megtettek, hogy azok legyünk. Több
száz kilométerre elszakította bennünket családunktól.
Tisztavatásom előtt rám kérdez a parancsnok: – Hová akarsz
kerülni? Pest nem megy. – Délvidéki vagyok, őrnagy bajtárs,
Bajára szeretnék kerülni. – Rendben van! Két hét múlva
landoltam Gyöngyösön. Minden évben áthelyeztek bennünket.
Alig ismerkedtem meg a szőke Zsófival, már Egerbe kerültem, és
ott a barna Erzsi még ma sem tudja, hová tűnt el oly hirtelen
egy ígéretes randevú előtt az a ragyás képű hadnagy. A
laktanyákra ugyan ki volt írva, hogy „A néppel a népért”,
de szinte semmi emberi kapcsolatunk nem volt környezetünkkel.
Verpelétről futballozni jártunk ki egy bajtársammal Recskre,
de nekünk ott senki sem mondta, hogy a pályától két kilométerre
mi van.
Az én
fegyverem a fényképezőgép volt
Az első
pillanatoktól a néma tüntetésig
Sokakat megszégyenítő
frissességgel nyitott ajtót budai lakásában Hámori Vilmos,
aki születése óta, egészen pontosan 1923. január 20-a óta él
egy Margit körút feletti kis utcában. Szenvedélyes fotós, aki
a forradalom idején készült képeit három albumba rendezte. A
fényképek mellett izgalmasabbnál izgalmasabb történeteket
osztott meg velünk.
A mi ’56-unk
Szerkesztőségünk
felhívásához örömmel csatlakozott Ecsődi László, aki
amellett, hogy megírta visszaemlékezését a forradalom napjairól,
elküldte két évvel ezelőtt elhunyt bátyjának, Ecsődi Gábornak
1957-ben, az ENSZ-ben elmondott beszédét, amelyet jövő heti számunkban
közlünk.
Cságoly Kristóf
történelemtanár: Az iskolai műsorokról
Többségében ez
a kép jut eszébe mindenkinek, és ez a kép jelenik meg mindenki
előtt, ha iskolai keretek között megtartott nemzeti ünnepre
gondol. S ezzel a képpel, jelenettel nincs semmi baj. Mert a
vers, a mondanivaló időtálló, sőt talán örök érvényű.
Gond inkább a befogadással van. Vajon egy alsós, vagy tizenéves
gyerek számára jelent-e bármit is, az ily módon megörökített
nemzeti ünnep? Megragad-e valami, átmegy-e a lényeg? Nehéz megítélni.
Szakolczay Lajos: Két szobrász, két nemzedék
Szervátiusz Jenő
és Szervátiusz Tibor tárlata a Műcsarnokban
Az egyetemes és a
magyar művészetben nem ritka, ha a gyermek az apja tehetségét
örökölte. Szervátiusz Jenő, az apa, és Szervátiusz Tibor, a
fiú – szoros kapcsolatuk is jelzi – ugyanannak a fának a
hajtása. Eme fa neve: Erdély. Különös vidék a maga erőteljes
lombozatával. Karaktere még akkor is fölismerhető, ha a szomszéd
küldötte, a román Brancusi leginkább Párizsban lett az aki:
világnagyság.
Jancsó Badacs Károly: ŰRKALAND EGY ÁLMOS REGGELEN
A pozsonyi Széplak
utca ezen órára Galileivé átavanzsált embere is lencsékkel
dolgozik, akár az az eredeti talján. Ahogy nála, úgy kortársamnál
is becsülnöm kell a felfedezőt. Nem fogom az inkvizítorok
bigott tüzének fényével oszlatni az általa készített felvétel
homályát. S erre azt mondja – „Tudományosabb vizsgálatot
igényel, mint amit nyújtana a fényképszerkesztő számítógépes
programok világa.” Tettem egy kísérletet s kíméletes
vagyok, de úgy érzem hiába. Egyáltalán valaha megértem? Próbálom.
Világ életében jó festményt hajszol, keresi a nagy halat.
Kisebb felfedezéseiben próbálja fellelni a nagy lehetőségeket.
Egy ideje már. Ex librisben világhírű műkincset keres. Teszi
ezt eddig rajzban, festményben, grafikában, ma bajkonuri szakértőt
meghazudtoló asztrofizikában. S ebben jártas véleményt alkot.
Digitális fényképfelvevőjének elhibázott ábrája lenne e műkincskalandor
sorsának végzetes gyűjtői ábrándja?
Kovács Attila: Nagypéntek
Az biztos, hogy a
Nagypéntek jelentőségének állami szintre emelésével a
kalitka képzeletbeli ajtaját résnyire megnyitottuk. Ha lehet
egy javaslatot tenni, van még egy ünnep, amelynek munkaszüneti
nappá nyilvánítását szintén meg kellene valósítani. Ez
pedig Nagyboldogasszony ünnepe, augusztus 15-e. A legenda szerint
Szent István király 1038-ban ezen a napon ajánlotta Szűz Mária
oltalmába hazánkat. Ha valahol, hát Mária országában illene
hivatalosan, az állam által is elismerten megünnepelnünk égi
édesanyánkat, vagy ahogyan Pio atya nevezte: nagy hatalmú őrangyalunkat.
Már csak azért is, mert jól érzékelhető, hogy olyan idők jönnek,
amikor ismét nagy szükségünk lesz az oltalmára.
Állítsunk közösen
emléket 1956 hőseinek!
A Magyar Fórum
heti és havi számaiban, internetes megjelenésein, valamint egy
önálló kötettel kíván emléket állítani a magyar szabadságharcosoknak.
Csatlakozzanak mozgalmunkhoz és segítsenek nekünk!
Várjuk szerkesztőségünkbe
fényképeik
mozgóképeik
rajzaik
hanganyagaik
visszaemlékezéseik
ritkaságaik
kiadatlan könyveik
cikkeik
bármilyen
1956-hoz kapcsolódó emlékük, relikviájuk eredetijét vagy másolatát.
Segítségüket előre is köszönjük!
1956@magyarforum.hu
1092 Budapest, Ráday
u. 32. III. emelet 3.
Aki anyagi támogatással
szeretne hozzájárulni mozgalmunkhoz, annak támogatását az alábbi
számlaszámra várjuk: 11712004-20341426-00000000; A Művelt, Tájékozott
Emberért Alapítvány. 1956 hősei a mi hőseink! Legyünk
mindannyian büszkék rájuk!
Keresse a heti Magyar Fórumot október 20-ától az újságárusoknál.
Most érdemes előfizetni!
Felhívjuk szíves
figyelmüket, hogy amint októberben főszerkesztőnk cikkében
jelezte: „Anyagi gondjaink továbbra is égetőek. Így nem
tehetünk mást, mint hogy megemeljük az újság árát. A Magyar
Fórum évtizede, vagy talán még régebben változatlan áron
jut az olvasóhoz. Most kénytelenek vagyunk a 247 forintos árat
felvinni 350 forintra. Tudjuk, hogy sokak számára ez a 100
forint is nagy teher, mégis azt kérjük, hogy tartsanak ki
mellettünk és támogassák továbbra is lapunkat azzal, hogy hétről
hétre megvásárolják, vagy időszakosan előfizetik.” Most érdemes
előfizetni. Az előfizetési díjak változatlanok. A 2015-ös évi
árak. A Heti Magyar Fórum előfizetési díja egy évre: 12.844
Ft ., fél évre: 6422 Ft . A Havi Magyar Fórum előfizetési díja
egy évre: 5880 Ft . Számlatulajdonos: A Művelt, Tájékozott
Emberért Alapítvány, számlaszám: 11712004-20341426-00000000.
Előfizetéssel kapcsolatos információ: info@magyarforum.hu;
+36-1-781-3236. Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.
Amennyiben csekken fizet elő, kérjük, igényelje
telefonon, vagy e-mailben a csekket, amit elküldünk önnek, és
kérjük, olvashatóan töltse ki a feladóvevényt.
KÜLFÖLDI olvasóinkhoz!
Szeretnénk szíves figyelmükbe ajánlani a nemzeti
szellem, a keresztény erkölcsiség fórumát. A Havi Magyar Fórum
előfizetési díja egy évre 200 USD, a Magyar Fórum hetilap előfizetési
díja egy évre 200 USD. Az előfizetés forintban és devizában
történhet. Mivel számlavezető bankunk USA-dolláros csekket
nem vált be, ezért kérjük, főleg tengeren túli előfizetőinket,
hogy vagy más valutában, pl. kanadai dollárban, vagy, ami a
legjobb, átutalással küldjék a pénzt a megadott számlaszámra.
Számlaszám:
11712004-20341426-00000000
Számlatulajdonos:
A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány
Számlavezető:
OTP Bank Zrt.
SWIFT (BIC) kód:
OTP V-HU-HB
IBAN-szám:
HU36117120042034142600000000
Kérjük, ne
felejtse el megadni – olvashatóan –az előfizetés időtartamát,
illetve pontos nevét és címét!
|
