vissza a főoldalra

 2016.10.20. 

MEGJELENT A HAVI MAGYAR FÓRUM OKTÓBERI SZÁMA!

A tartalomból:

 2016 AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC EMLÉKÉVE

Dr. Pákozdy Ferenc versei

 Indro Montanelli:1956 BUDAPEST– A Corriere della Sera kiküldött tudósítója jelenti

A Szovjetuniónak ahhoz, hogy magyarországi pozícióit visszaszerezze, elméletileg ma háborúba kellene lépnie. És ez nem a rendőrség és az állampolgárok közötti harcot jelentené - ahogyan eddig volt -, hanem két hadsereg közötti háborút. És aztán úgy irányítani az egész országot és közvetlen erőszakkal úgy megtartani pozícióikat, hogy még maguk a kommunisták között sem találnának egyetlen egy lelket sem, aki „bábként” rendelkezésükre állna. Ha folytatjuk a feltételezéseket, akkor Magyarországnak a Szovjetunió „gyarmatává” kellene válnia, mert „csatlós ország", legalább is abban az értelemben, ahogyan ezt a kifejezést eddig használtuk, nem lehet többé.

 Bihary László: 154 nap a demokrácia börtönében

(Részlet a „Sorozástól szabadulásig” c. emlékiratból)

1956-ot számos kisebb megmozdulás, apró események előzték meg, melyek kelesztő kovászai voltak a forradalomnak. Ebből az egyiket osztotta meg velünk kedves olvasónk, Bihary László, aki életének meghatározó napjait írta meg és bocsátotta szerkesztőségünk rendelkezésére.

 Dr. Diószegi György Antal: Magyar hősiesség és egyetemes szabadságüzenet 1956-ban

1956-os forradalmunk szabadságeszménye egy olyan korban mutatott föl igazi fényességet a világnak, amikor a magyarságot már évtizedek óta rettenetes tragédiák tizedelték meg (világháborúk, Trianon, kitelepítés, GULAG). A szabadságvágy az emberi jellem legmagasabb minősége, teremtő ereje: érdemes ezt néhány olyan személyiség sorsán keresztül megmutatni, akiknek életútja a fenti események forgatagában találkozott egymással.

 ELHALLGATOTT KÖNYVEK

Málnási Ödön: A magyar nemzet őszinte története

 GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN

Németh László: Széchenyi –negyedik felvonás

 REGÉNY, TÁRCA, NOVELLA

Stanczik-Starecz Ervin: Apámhoz

Harminc hónap előzetes. Kevesen dicsekedhetnek effélével. Rá a három év. Tán a megbocsátásod és a verések miatt: nem vetted észre, hogy a rókák somolyogva engedtek szabadon. – Orgonista ujjaid nem bírta a MÉH-telepek vasát. Írtad is: „ Nevem Lajos, nem vagyok Vashegyek rabja. Sorsom lapos, a hétköznap betakarja.” Hát, betakart! Mint kedvenc íródat Jan Lechont, ki New York-ban talált hont, mely belőle kiápolt gyorsan egy fekete holtat. Akkor ment az Úrhoz vagy a pokolba, mikor te cellában ültél, falnak támasztva - vérben. Most mit fizessen a muzsikás, kivel fogadtunk erre az őrületre?

 Pósa Zoltán: AZ ELMULASZTOTT TALÁLKOZÁS (IV. RÉSZLET A LILA TRICIKLITURGIA CÍMŰ REGÉNYBŐL)

A kövér intése ellenére is kapok egy-két bikacsök-döfést a hátamba, sőt, amikor hasra vágódtam, még belém is rúgott az egyik bohócegyenruhás, bár csak amúgy jelképesen, biztatásként. Tojás-kupola alakú az egész ház, enyhén rózsaszínnel futtatva. A terasz belévájt mélyedés, almazöld. Árkádjai fehéren csipkézettek. Középen áttetsző, kristályvizű mini szökőkút, pávafarkú szivárványmadár smaragd csőréből lövell a víz. Márványpad. Sárga burnuszos karcsú asszony, ébenfekete, sűrű, tömött hajfonata kicsorog a citromszín kendő alól.

 JÖHET IDÕ, HOGY EMLÉKEZNI BÁTRABB DOLOG LESZ, MINT TERVEZNI

Vass Krisztián: Nyerges András jobboldalbírálatának balfogásai 3.

Az Egyedül Vagyunk havilap első, 1938. októberi száma feleleveníti Ady Endre (1877-1919), a magyar költőklasszikus emlékét. Román barátjától, fordítójától, Octavian Gogától (1881-1938) közöl szemelvényeket. Ilyen mondatokat: „Egyénisége korunk magyar irodalmának legtisztább dicsősége.” Nyerges András azonban mindenáron be akarja bizonyítani, hogy Ady Endre a Horthy-korszak radikális jobboldalának szemében amolyan vörös posztónak számított. Ennek bizonyítására vitéz Imrédy Béla (1891-1946) politikai táborának eminensét rántja elő a cilinderből. Imigyen: „1939 januárjában Oláh György, az Egyedül Vagyunk főszerkesztője is feszengve mondta ki: Szégyen, százszor szégyen, hogy éppen Ady Endre volt annak a forradalomnak a hivatalos költője, amely Heltait, Kéri Pálokat, majd Landlereket, Kun Bélákat juttatott a főváros és az ország élére.” Először is lássuk, hogy Nyerges András általa citált szöveg pontosan így jelent-e meg? Feltételeznénk, ha idézőjelet használ, akkor szöveghűen teszi. Ám ez alkalommal sincs így. Oláh György (1902-1981) cikkének felsorolásából egy nevet kirostált az író. A jobboldali író-publicista így fogalmazott: „Szégyen, százszor szégyen, hogy éppen Ady Endre volt annak a forradalomnak a hivatalos költője, mely Heltait, Kéri Pálokat, majd Landlereket, Szamuelliket (sic!), Kun Bélákat juttatott a főváros és az ország élére.” Egy mondatban két hiba: Nyerges Andrásnál ez még az enyhébb fokozatú tévedések tartományába tartozik. A „mely-amely” elütés is lehet, de a kommunista politikus nevének elhagyása már más lapra tartozik. A balliberális literátor idézetei hemzsegnek az efféle hibáktól: hiteltelenek. Ahogy művének gondolatmenete is sántít.

 CATHEDRA PHILOSOPHICA

Dr. Kiss Lajos: Merre tart Európa?

Julien Benda bő nyolcvan éve jelentette meg tanulmányát egy leendő európai nemzetről. Elgondolására Babits Mihály reagált. Nem politikai programot látott a francia szerző írásában. Nem a jövőt megelőlegező felismerést. Benda szellemi arculata tetszett meg a magyar költőnek. Ő nem a realitás gondolkodója volt. A magas szellem híve, akár Babits. Ilyen szavakban, fogalmakban közli mondandóját: Igazság, Erkölcs, Becsület, Tisztaság stb. Ezek az emelkedett szavak el kívánnak különülni a lenti világ jelenségeitől. Ilyenek az Élet, Erő, Erőszak, Harc, Haszon stb. Egyszóval Benda eszmeköre ideális, a tiszta igazság jegyében létező. Babitsnak tetszik Benda emelkedettsége. Ezt, a francia szerző egy korábbi tanulmányát magyarázva, erős hangsúllyal közölte is. A híres dolgozat címe: Az írástudók árulása. Nem az érdek, nem a pénz, nem a harci kedv hozta ránk a 20. századi pusztító bajokat. A valódi okok voltaképpen erkölcsiek.

 KORUNK TÖRTÉNELME

Kimmel István: Az iszlám háborúja, Korán és a nők

Írásom szendvics szerkezetéhez most nem kerestem történetet, Mohamed és Jézus tetteinek összehasonlításával helyettesítem. Kezdem a felső „kenyérszelettel”, a Prológussal.

A Korán több előírása, a női nem szinte rabszolgaként kezelése is igazolja a két kultúra összeegyeztethetetlenségét. A józan gondolkodású európai ember régen rájött, hogy a multi-kultúra csak maszlag és képtelenség. Keresztényi humanitárius okból nem lehetünk érzéketlenek a nagyrészt éhség, nyomor elől menekülők iránt. De az EU elvakult vezetésének rá kell jönnie, hogy a háborús és diktatórikus övezet problémáit a helyszínen kell megoldani, a gazdaságukat segíteni és nem itt Európában letelepíteni a néptömegeket. Egyértelműen az USA erőszakos demokrácia exportja a bűnös a helyzet kialakulásáért, az iszlám tömegek Európába özönléséért, valamint hagyták megalakulni az Iszlám Államot a Szent háború eszméjével.

 Kiss István Béla: Tettetett és fizetett hülyeség

Itt van mindjárt a német kancellárasszony „őszödi beszéde”. Valóban ordít belőle, hogy mennyire nem őszinte a „megbánása”. De vajon (épp ezért vagy ezért is) hány százaléka gondolja azt komolyan még a legátmosottabb agyú német szavazópolgároknak is, hogy „Angela Merkel, a német munkaadók és az álliberális, zavaros fejű  multikulti értelmiségiek… még mindig nem értik..” Mit is? „Hogy hiába próbálják integrálni a muszlim bevándorlókat,- azok fogják integrálni a német társadalmat saját kultúrájukhoz. Még pedig annál gyorsabban, minél többen lesznek.” A multikulti értelmiség zavaros fejűsége iránt persze aligha lehetnek kétségeink, de vajon az a munkaadó, aki kijelentette, hogy „mindig ilyen kitűnő, motivált munkaerőre várt”, mint amilyen most oly nagy (több százezres) létszámban Némethonba érkezett, és amiből ötvenegynéhányan már el is tudtak helyezkedni, elhitte egy percre is, amit mondott? És vajon hányan mondják az integráció kérdéséről (nemcsak itt Magyarországon, akiknek fontos, hogy „végre a sajtó is megírja, amit gondolunk”), hanem Merkel asszony országában is: „hát nem éppen ez a cél, hogy a muszlim integrálja az európait? Nem ez van a transzatlanti forgatókönyvben? Merkel asszony ne tudná, amikor még mi is tudjuk”?

 IRODALOM, KULTÚRA

Kimmel István: Budapesten 100. éve játsszák a Csárdáskirálynőt

1914 tavaszán két szövegkönyvíró azzal az ötlettel kereste fel Kálmánt, hogy írnának egy történetet egy pesti orfeum énekesnőjéről, akibe belészeret egy trónörökös. Kálmán Imrét foglalkoztatta ez, és amikor három hét múlva megkapta a szövegkönyvet visszavonult egy kis üdülőhelyre komponálni. Közben ősszel kitört az első világháború és emiatt nem volt képes dolgozni: „Nem tudok zenét szerezni akkor mikor … a frontokon öli egymást a világ”. Lehár Ferenc biztatására egy év múlva folytatta a munkát Bad Ischlben egy bérelt villában, ahol be tudta fejezni művét. Az eredeti címe Éljen a szerelem, ezt változtatták Csárdáskirálynőre, de egy régi plakátra tévesen Csárdáskirályné-t írtak. Az első bemutató Bécsben 1915. november 17. a Johann Strauss Színházban, ahol 533 estén át játszották. Az első világháború ellenére azonnal bemutatták svéd, lengyel, orosz, olasz színházakban.

 Kiss István Béla: Katartikus búcsú

Égető lesz és marad Csoóri Sándor hiánya is. Lehet, hogy azokról mondhatjuk el ezt a leginkább, s ez aligha véletlen, akik úgy érzik, mint Illyés Gyula is (leánya megemlékezéséből kiderült, hogy ebben is egyek voltak), hogy „a világ jobbítására fordított harcuk nem volt eléggé sikeres”. Mert soha nem romlik, nem kopik bennük az a morális és intellektuális mérce, amely az eszményhez méri a valóságot.

 TANULMÁNY

Dr. Sebestény Sándor: Reformkori ellenzéki fellegvár: Bars vármegye

A vármegye múltja minden magyar számára emlékezetes: a honfoglalás idején Árpád fejedelem Huba fővezér parancsnoksága alatt, Zuárdot és Kadusát küldte Nógrád és Nyitra területének elfoglalására. A csapatok a Duna egyetlen baloldali mellékfolyóját, az Ipolyt átlépvén, eljutottak a Garam és Zsitva partjáig, itt azonban a morvai szlávok kemény ellenállásába ütköztek. Erre Árpád fejedelem Bors kapitány vezénylete alatt több hadtestnyi erősítést küldött a Garam völgy biztosítására, melynek felső részét akkor még sűrű erdő, az un. Zólyomi erdő alkotta. A vitézek Bors vezér parancsnoksága alatt Zólyom várából indultak ki, s komoly hadisikereket értek el.

 VERSBEN ÉLŐ HAZA

Tarjáni Imre: Csordabőgés

Keresse a Havi Magyar Fórumot az újságosoknál!

Vagy fizessen rá elő!

Információ: info @magyarforum.hu

Most érdemes előfizetni!

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy amint tavaly októberben főszerkesztőnk cikkében jelezte: „Anyagi gondjaink továbbra is égetőek. Így nem tehetünk mást, mint hogy megemeljük az újság árát. A Magyar Fórum évtizede, vagy talán még régebben változatlan áron jut az olvasóhoz. Most kénytelenek vagyunk a 247 forintos árat felvinni 350 forintra. Tudjuk, hogy sokak számára ez a 100 forint is nagy teher, mégis azt kérjük, hogy tartsanak ki mellettünk és támogassák továbbra is lapunkat azzal, hogy hétről hétre megvásárolják, vagy időszakosan előfizetik.” Most érdemes előfizetni. Az előfizetési díjak változatlanok. A 2015-ös évi árak. A Heti Magyar Fórum előfizetési díja egy évre: 12.844 Ft ., fél évre: 6422 Ft . A Havi Magyar Fórum előfizetési díja egy évre: 5880 Ft . Számlatulajdonos: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány, számlaszám: 11712004-20341426-00000000. Előfizetéssel kapcsolatos információ: info@magyarforum.hu; +36-1-781-3236. Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

 Amennyiben csekken fizet elő, kérjük, igényelje telefonon, vagy e-mailben a csekket, amit elküldünk önnek, és kérjük, olvashatóan töltse ki a feladóvevényt.

KÜLFÖLDI olvasóinkhoz!

 Szeretnénk szíves figyelmükbe ajánlani a nemzeti szellem, a keresztény erkölcsiség fórumát. A Havi Magyar Fórum előfizetési díja egy évre 200 USD, a Magyar Fórum hetilap előfizetési díja egy évre 200 USD. Az előfizetés forintban és devizában történhet. Mivel számlavezető bankunk USA-dolláros csekket nem vált be, ezért kérjük, főleg tengeren túli előfizetőinket, hogy vagy más valutában, pl. kanadai dollárban, vagy, ami a legjobb, átutalással küldjék a pénzt a megadott számlaszámra.

Számlaszám:

 11712004-20341426-00000000

 Számlatulajdonos:

 A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

 Számlavezető:

 OTP Bank Zrt.

 SWIFT (BIC) kód:

 OTP V-HU-HB

 IBAN-szám:  

HU36117120042034142600000000