2016.10.21.
Megvan a menetrendje a brit kilépésnek
London jövő március
végéig aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét és
kezdetét veszi a tárgyalássorozat az EU-tagság megszüntetéséről.
A jogszabályok szerint a Brexit tárgyalásai akár 2019-is
eltarthatnak.
Theresa May a kormányzó
Konzervatív Párt Birminghamben összehívott kongresszusán világossá
tette, hogy mi vár Nagy-Britanniára: „A Brexit Brexitet
jelent, és sikert fogunk belőle kovácsolni” – ismételte
meg sokszor hangoztatott, mára politikai mottójává vált
kijelentését a brit kormányfő a küldöttek ovációja közepette.
Innentől az uniós jogszabályok alapján egy legfeljebb 2
évig tartó tárgyalási folyamat veszi kezdetét, illetve ez a kétéves
folyamat is még meghosszabbítható, hogy ha erről határoz az
Európai Tanács. Ezután fognak megkezdődni hivatalosan a tárgyalások
arról, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió milyen feltételekkel
váljon el egymástól – magyarázta Kovács István, az
Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
Nagy-Britannia kivonulása az EU intézményrendszeréből
londoni olvasatban mindenkire egyformán vonatkozik. Azaz, Theresa
May nem engedi meg, hogy Anglia, Wales, Észak-Írország mellett
Skócia kimaradjon az Brexitből.
Pócza István, a Századvég kutatója kemény tárgyalásokra
számít Brüsszel és London között is. „Minden bizonnyal
komoly, hosszú és nehéz tárgyalások állnak a britek és az
Európai Unió között, amiben a brit kormánynak is komoly
engedményeket kell majd tennie” – mondta.
Theresa May szerint arra kell törekedni majd, hogy a brit vállalatok
a Brexit után továbbra is folytathassák tevékenységüket az
Európai Unió egységes belső piacán.
Arról azonban már nem bocsátkozott részletekbe, hogy ezt
milyen megállapodás tenné lehetővé.
Két alapvető forgatókönyv van, az ún. hard, valamint a
soft Brexit.
Úgy tűnik, Theresa May még akár a hard Brexitet is bevállalná
Kovács István szerint, aki ugyanakkor hozzátette: természetesen
kérdéses, hogy ez csak taktikázás-e a brit miniszterelnök részéről,
vagyis nem tudni, már hangol-e a tárgyalásokra, vagy tényleg
ezt választaná. Politikailag ez a döntés ugyanis azt jelentené,
hogy Nagy-Britannia nem maradna az uniós belső piacnak a része
– fejtette ki.
A London-Brüsszel-vita tétje nem kicsi.
Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint, ha
Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az egységes
uniós piachoz, akkor tartania kell magát az unión belül mozgásszabadság
alapelvéhez.
A britek éppen ezt ellenzik a népszavazásra hivatkozva.
A piac mindenesetre már beárazta, hogy a brit kormány előbbre
sorolja a bevándorlás korlátozását, mint a további akadálytalan
hozzáférést az EU belső piacához. A font október 5-én 1,23
dollár alá gyengült. Ez olyan alacsony szint, amelyre 1985 óta,
azaz 3 évtizede nem volt példa.
A Brexit menetrendjét Deák Dániel, a Nézőpont Intézet
elemzője szerint a német belpolitikai fejlemények is befolyásolhatják.
A szakértő úgy vélte, külpolitikai szempontból nem
lesz olyan könnyű a brit kiválás, és meg kell várni vele a német
választásokat.
Németországban ugyanis jövő szeptemberben parlamenti választásokat
tartanak, és amíg Németországban nem áll föl az új kormány,
és nem dől el, hogy ki lesz a következő kancellár, addig nem
lehet elkezdeni a tárgyalásokat, hiszen Németország a
legnagyobb gazdaság és a legnagyobb politikai erő az Európai
Unión belül – hangsúlyozta a szakértő.
Ha a Brexit bekövetkezik,
az nem biztos, hogy automatikusan maga után vonja az uniós állampolgárok
távozását Nagy-Britanniából – erről már a Daily Telegraph
írt október 8-án.
Értesüléseik szerint a 3,6 millió külföldi EU-polgár
80%-át nem lehetne törvényesen kitoloncolni az országból,
mivel 2019-re, a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjára
ennyien szerezhetnek jogot az életvitelszerű nagy-britanniai
tartózkodásra.
A jelenlegi bevándorlási szabályok alapján ugyanis a külföldi
EU-állampolgárok hivatalosan is állandó nagy-britanniai lakossá
válnak, ha legalább 5 évet folyamatosan és legálisan eltöltöttek
az országban. Nincs első és másodosztály az Unión kívüli
országok között. Erre utalt Matteo Renzi, olasz miniszterelnök
a brit kilépési tárgyalásokat firtató kérdése.
hirado.hu
|