vissza a főoldalra

 

 

 2016.10.21. 

Megvan a menetrendje a brit kilépésnek

London jövő március végéig aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét és kezdetét veszi a tárgyalássorozat az EU-tagság megszüntetéséről. A jogszabályok szerint a Brexit tárgyalásai akár 2019-is eltarthatnak.

Theresa May a kormányzó Konzervatív Párt Birminghamben összehívott kongresszusán világossá tette, hogy mi vár Nagy-Britanniára: „A Brexit Brexitet jelent, és sikert fogunk belőle kovácsolni” – ismételte meg sokszor hangoztatott, mára politikai mottójává vált kijelentését a brit kormányfő a küldöttek ovációja közepette.

 Innentől az uniós jogszabályok alapján egy legfeljebb 2 évig tartó tárgyalási folyamat veszi kezdetét, illetve ez a kétéves folyamat is még meghosszabbítható, hogy ha erről határoz az Európai Tanács. Ezután fognak megkezdődni hivatalosan a tárgyalások arról, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió milyen feltételekkel váljon el egymástól – magyarázta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

 Nagy-Britannia kivonulása az EU intézményrendszeréből londoni olvasatban mindenkire egyformán vonatkozik. Azaz, Theresa May nem engedi meg, hogy Anglia, Wales, Észak-Írország mellett Skócia kimaradjon az Brexitből.

 Pócza István, a Századvég kutatója kemény tárgyalásokra számít Brüsszel és London között is. „Minden bizonnyal komoly, hosszú és nehéz tárgyalások állnak a britek és az Európai Unió között, amiben a brit kormánynak is komoly engedményeket kell majd tennie” – mondta.

 Theresa May szerint arra kell törekedni majd, hogy a brit vállalatok a Brexit után továbbra is folytathassák tevékenységüket az Európai Unió egységes belső piacán.

 Arról azonban már nem bocsátkozott részletekbe, hogy ezt milyen megállapodás tenné lehetővé.

 Két alapvető forgatókönyv van, az ún. hard, valamint a soft Brexit.

 Úgy tűnik, Theresa May még akár a hard Brexitet is bevállalná Kovács István szerint, aki ugyanakkor hozzátette: természetesen kérdéses, hogy ez csak taktikázás-e a brit miniszterelnök részéről, vagyis nem tudni, már hangol-e a tárgyalásokra, vagy tényleg ezt választaná. Politikailag ez a döntés ugyanis azt jelentené, hogy Nagy-Britannia nem maradna az uniós belső piacnak a része – fejtette ki.

 A London-Brüsszel-vita tétje nem kicsi.

 Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint, ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az egységes uniós piachoz, akkor tartania kell magát az unión belül mozgásszabadság alapelvéhez.

 A britek éppen ezt ellenzik a népszavazásra hivatkozva.

 A piac mindenesetre már beárazta, hogy a brit kormány előbbre sorolja a bevándorlás korlátozását, mint a további akadálytalan hozzáférést az EU belső piacához. A font október 5-én 1,23 dollár alá gyengült. Ez olyan alacsony szint, amelyre 1985 óta, azaz 3 évtizede nem volt példa.

 A Brexit menetrendjét Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője szerint a német belpolitikai fejlemények is befolyásolhatják.

 A szakértő úgy vélte, külpolitikai szempontból nem lesz olyan könnyű a brit kiválás, és meg kell várni vele a német választásokat.

 Németországban ugyanis jövő szeptemberben parlamenti választásokat tartanak, és amíg Németországban nem áll föl az új kormány, és nem dől el, hogy ki lesz a következő kancellár, addig nem lehet elkezdeni a tárgyalásokat, hiszen Németország a legnagyobb gazdaság és a legnagyobb politikai erő az Európai Unión belül – hangsúlyozta a szakértő.  

Ha a Brexit bekövetkezik, az nem biztos, hogy automatikusan maga után vonja az uniós állampolgárok távozását Nagy-Britanniából – erről már a Daily Telegraph írt október 8-án.

 Értesüléseik szerint a 3,6 millió külföldi EU-polgár 80%-át nem lehetne törvényesen kitoloncolni az országból, mivel 2019-re, a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjára ennyien szerezhetnek jogot az életvitelszerű nagy-britanniai tartózkodásra.

 A jelenlegi bevándorlási szabályok alapján ugyanis a külföldi EU-állampolgárok hivatalosan is állandó nagy-britanniai lakossá válnak, ha legalább 5 évet folyamatosan és legálisan eltöltöttek az országban. Nincs első és másodosztály az Unión kívüli országok között. Erre utalt Matteo Renzi, olasz miniszterelnök a brit kilépési tárgyalásokat firtató kérdése.

 

hirado.hu