2016.10.21.
Az ’56-os forradalomra emlékezett a
Zsinat
„1956-ban egy
pillanatra fölnyílt a történelem és önmagán túlra,
nagyobbra mutatott" – mondta Bogárdi Szabó István
dunamelléki református püspök a Magyarországi Református
Egyház (MRE) Zsinatának október 14-i ünnepi ülésén, amelyen
megemlékeztek a hatvan évvel ezelőtti forradalom és az azt követő
megtorlás hőseiről, áldozatairól és üldözötteiről.
„Adósok vagyunk megkövetni a forradalom után magukra
hagyottakat, de adósok vagyunk hálával és igaz reménnyel emlékezni
is. Ez pedig nem a kényszerek fogságába vetett közösség adósága,
hanem szabad elkötelezettség, hisz Isten megnyitotta az igazi élet
titkát, hogy abban szabad, hálás, elkötelezett gyermekeiként
éljünk" – jelentette ki az MRE Zsinatának lelkészi elnöke
a Dunamelléki Református Egyházkerület székházában tartott
ülésen.
„A látható
egyház hivatalos szintje alatt, búvópatakként élt egy másik
eklézsia, amely tudás-, bizalmi és hitből fakadó szolidaritási
háló is volt" – mondta Földváryné Kiss Réka történész,
a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, aki a református
egyház '50-es évekbeli meghurcoltatásáról és a református
keresztyén emberek, közösségek helytállásáról tartott előadást.
Erdős Kristóf történész Gulyás Lajosról, a forradalom
tisztaságáért az életét kockáztató, majd később mártírhalált
halt dunántúli református lelkipásztorról emlékezett meg, Dávid
Gyula kolozsvári irodalomtörténész pedig az '56-os budapesti
forradalom romániai következményeit ismertette.
A Zsinat ünnepi nyilatkozatot fogadott el, amelyben köszönetét
fejezi ki „a forradalom bátor résztvevőinek azért az áldozatvállalásért,
amit a későbbi nemzedékekért is megtettek". A nyilatkozat
emellett tisztelettel adózik „a megtorlás közvetlen és közvetett
áldozatainak, köztük meghurcolt lelkészeinknek,
presbitereinknek, teológiai hallgatóknak, gyülekezeti tagoknak,
akiket bebörtönöztek, hivatásuktól eltiltottak, családjukkal
együtt háttérbe szorítottak és évtizedekig félelemben
tartottak" Magyarországon és a határon túli magyarlakta
területeken.
A memorandum,
amelyet a Zsinat elnöksége ünnepélyesen átadott Gulyás Lajos
mártír lelkipásztor családjának, egyben kifejezi az egyház
azon szándékát is, hogy az emlékév legyen alkalma a hálaadásnak,
a múlt megbecsülésének és a megbékélésnek: „Kívánjuk,
hogy 1956 emléke vezesse igazabb egységre nemzetünket, s hogy
annak értékeit közösen tudjuk megőrizni és továbbadni."
Végül az MRE legfőbb döntéshozó testülete arra kéri a
református gyülekezeteket, oktatási és szeretetszolgálati intézményeket,
hogy támogassák és teremtsék meg a méltó emlékezés
alkalmait.
Az ünnepi ülést Zán Fábián Sándor kárpátaljai
református püspök áhítata nyitotta meg, köszöntőt mondott
Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint „1956 bebizonyította,
hogy csak a templomok tornyán lévő csillagok maradandóak",
valamint Regéczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtétel
Bizottság elnöke, Gulácsy Lajos nyugalmazott kárpátaljai
református püspök és Balog Zoltán, az emberi erőforrások
minisztere. Az ülés végén a zsinati tagok és a meghívott
vendégek a budapesti forradalom teológus áldozatainak kopjafái
előtt tisztelegtek a székház kertjében, majd úrvacsorás
istentiszteletre vonultak át a Kálvin téri református
templomba, ahol Fekete Károly tiszántúli református püspök,
a Zsinat lelkészi alelnöke hirdetett igét.
(MRE Kommunikációs
Szolgálat, fotó: Dimény András)
|