2016.10.21.
Elengedhetetlenül szükséges az alaptörvény
módosítása
Az a kormány célja,
hogy meggyőzze a parlamenti frakciókat arról: az alaptörvény
módosítása elengedhetetlenül szükséges, hogy az ország határait
megvédjék - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető
miniszter a 65. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel
tartott közösen. A kvótareferendummal kapcsolatban Lázár János
hangsúlyozta, a kormány célja, hogy a választópolgárok döntése
az alaptörvény része legyen. Emlékeztetett: a kormányfő által
benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat vitája hétfőn
kezdődik a parlamentben, zárószavazása pedig november első
vagy második hetében lehet.
A miniszter a jövő
heti európai tanácsi (ET-) ülésről azt mondta, Magyarország
politikai célkitűzése, hogy megakadályozza a kötelező kvótát,
vagyis hogy lekerüljön az európai politikai napirendről ez az
ügy. Kifejtette: azt akarják elérni a miniszteri tanácsokban,
az Európai Bizottsággal (EB) folytatott párbeszédben és az
ET-ülésen, hogy az EB adja fel a kvótával kapcsolatos elképzeléseit.
Lázár János azt mondta, támogatják azt a német törekvést,
amely például Törökországgal, az afrikai államokkal kötött
megállapodásokkal kívánja a bevándorlást fékezni, de
Magyarország szerint ezzel együtt nem lehet lemondani a határok
védelméről. Megjegyezte, nevetségesen kevésnek tartják a határ
védelme érdekében meghozott uniós döntéseket.
A miniszter azt mondta, várakozásaik szerint az ET vezetői
a jövő héten "visszaveszik a korábbi döntési
jogaikat", megerősítik korábbi álláspontjukat: csak önkéntes
lehet a kvóta. Kitért arra, hogy csütörtök este Bécsben az
ET-ülés előkészítése végett találkozik Thomas Drozda osztrák
miniszterrel.
Alaptalan a félelem az uniós pénzek felfüggesztésétől
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint
nincs alapja annak a félelemnek, ami az uniós források felfüggesztéséről
szól. Megjegyezte ugyanakkor, hogy politikai döntést mindig
lehet hozni, az azonban nem a kormány, hanem a magyar emberek
megbüntetése lenne. Elmondta azt is, hogy jövő szerdán Brüsszelbe
megy a helyzet tisztázása érdekében.
A tárcavezető kifejtette, hogy Magyarország ebben az EU-s
ciklusban 8900 milliárd forintot kap, a keret 65-70 százalékát
már meghirdették, és még idén szeretnék a teljes forrást
hozzáférhetővé tenni. Hozzátette: Magyarország az első a
visegrádi négyek között, és a hatodik helyen áll az Európai
Unióban a pénzügyi kötelezettségvállalások területén.
Mint részletezte, eddig 272 pályázati felhívást tettek
közzé, és 6391 milliárd forint az elérhető forrás, ami a
teljes keret 71 százaléka.
A Kelenföldi pályaudvar közelében épülhet az új
budapesti kórház
A kormány döntött arról, hogy a Kelenföldi pályaudvar
közelében építi meg a dél-budai egészségügyi centrumot -
jelentette be Lázár János.
A miniszter elmondta, a tervek szerint ez egy több mint
ezer ágyas új egészségügyi intézmény lesz, amelyet mindenképpen
az M1/M7-es autópálya közelében lévő területen szeretnének
megépíteni úgy, hogy a metró- és az autóbuszos csatlakozás
is elérhető legyen. Jelezte, a beruházás tervezői munkájának
előkészítésével a kormány Noll Tamás építészt kívánja
megbízni.
Mint mondta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) két
területet vizsgál, megkezdődtek a tulajdonosokkal a tárgyalások
is, a beruházáshoz egy 8-10 hektáros terület kell. Több mint
100 ezer négyzetméteres épületről van szó, amely a kormány
legjelentősebb egészségügyi beruházása lesz Budapesten - közölte.
Lázár János szólt arról is, a miniszterelnök kérésére
az Emmi sürgősen és soron kívül rendezi azon fiatal
szakorvosok helyzetét, akik a szeptemberi béremelés után
kevesebb fizetést kapnak, mint a béremelés előtt.
Kitért arra is, hogy a kormány döntése értelmében a székesfehérvári
kórház 170 millió, a Zala megyei kórház egy beruházása
befejezéséhez 2,5 milliárd forint többlettámogatást kap.
Beszámolt arról is, hogy a Semmelweis Egyetem kezdeményezésére
új gyermekgyógyászati központ létesül, továbbá fejlesztések
lesznek a gyógyszerészeti karon és a fogászati klinikán is.
Lázár János beszélt arról is, hogy felül kell vizsgálni
a gimnáziumi rendszert, az átalakítást annak a célnak kell alárendelni,
hogy a diákok bejussanak az egyetemre. Megkerülhetetlennek
tartotta a kötelező felvételi bevezetését, de jelezte, az átalakítás
csak az új Nemzeti alaptanterv bevezetése után lehetséges.
Többletforrást kap a Belügyminisztérium a déli határ védelmére
A kormány 29,4 milliárd forint többletforrást ítélt
meg a Belügyminisztériumnak a szerb-magyar határszakasz védelmére
- közölte Lázár János.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy
az illegális bevándorlás kezelése az elmúlt másfél évben több
mint 100 milliárd forintba került a déli határon.
A tárcavezető kitért arra, Magyarország kész segíteni
Ukrajnának, mert Kárpátalján és számos más térségben a kötelező
védőoltások anyagi források hiányában elmaradnak.
A miniszter elmondta, a kormány jóváhagyta, hogy
Esztergom bekötése az M1-es autópályába 90 milliárd forintos
költséggel a nyugati nyomvonalon - Zsámbéktól nyugatra, a
településeket elkerülve - valósulhat meg. Hozzátette: a Széchenyi
Tőkealap-kezelő program folytatódik, 60-70 milliárd forint
forrást helyeznek ki.
A tárcavezető tájékoztatása szerint a közigazgatás
korszerűsítésre a következő 3 évben 250 milliárd forintot
fordítanak, s a bürokráciacsökkentés jegyében további 45
jogszabály módosítását kezdeményezik.
Lázár János azt is tudatta, hogy a 300 négyzetmétert
nem meghaladó lakásbővítéseket a továbbiakban nem kell engedélyeztetni,
csak bejelenteni. Emellett döntöttek arról, hogy évente 1,5
milliárd forintot fordítanak 200 népi műemlék - malmok, tanyák
- felújítására, megmentésére; 2 milliárd forintot fordítanak
első világháborús emlékművek felújítására; a Nemzeti Táncszínház
pedig a 3,3 milliárd forinton felül további 680 millió
forintot kap a Millenárison épülő új intézményéhez.
Egy lap sorsát az előfizetők határozzák meg
A Népszabadság kiadásának felfüggesztéséről kérdésre
válaszolva Lázár János elmondta, az üggyel a kormány nem
foglalkozott, mert sem a lap, sem annak kiadója nem fordult a
kabinethez segítségért. Furcsa is lenne, ha a kormánynak
kellene megmentenie a Népszabadságot - közölte.
Felvetették neki, hogy a lap megszüntetésének nem gazdasági,
hanem politikai okai lehettek. Azt felelte: a kiadót kell megkérdezni
az okokról. 2010-ben és 2014-ben "a Népszabadság áldásos
tevékenysége mellett kaptunk kétharmadot, miért lenne érdekünk
a megszüntetése?" - kérdezte.
A miniszter szerint ebben az ügyben nem ügydöntő a kormány
vagy egy párt akarata, egy lap sorsát az előfizetők, a vásárlói
határozzák meg. Ha a Népszabadság szellemiségére van igény,
akkor lesz folytatás - fogalmazott, megjegyezve: ilyen helyzetben
az azért elvárható, hogy méltányosan bánjanak a munkavállalókkal.
(MTI; kormany.hu)
|