2016.10.21.
Munkaszüneti nap lesz nagypéntek
Munkaszüneti nap
lesz nagypéntek - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a
Magyarországi Református Egyházak Zsinatának emlékülésén.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából,
az áldozatok és üldözöttek emlékére rendezett eseményen a
kormányfő köszöntőjében kiemelte: a reformáció emlékéve
alkalmas pillanat arra, hogy ezzel a lépéssel a nagypéntek méltó
megünneplését segítsék.
Orbán Viktor
hangsúlyozta: a diktatúra hideg valósága felőrli az emberi méltóságot,
utána általában üresség, megcsappant életerő, önfeladás
marad.
Hozzátette ugyanakkor, Magyarországon a hőseink győztek,
mert elérték, hogy a magyar történelem legsötétebb korszakában,
a szovjet megszállás alatt - ha titokban is -, de volt mire büszkének
lennünk; elérték, hogy az utódokra nem a diktatúra negyven évnyi
nyomasztó sötétségét, az emberi gyengeséget, a meghasonlást,
hanem a kiállás, a bátorság, a hősiesség és a nagyság dicsőségét
hagyták örökül.
A miniszterelnök kifejtette: "a protestantizmus a
modern európai demokrácia és kultúra egyik alapvető építőeleme".
A "hitvalló
bátorság félévezredes hagyománya ma ismét mércét állít
Európa elé", mert ismét bátorság kell kimondani azt az
egyszerű igazságot, hogy "a modern európai kultúra, a mai
polgári berendezkedés a kereszténységnek köszönheti létét"
- mutatott rá.
Úgy vélte, ma nemcsak "a gyökereinket akarják elvágni
az európai politika színpadán, hanem ki akarják cserélni a
talajt", amelyből Európa szárba szökött, és gyakran
ennek kimondásához sincs bennünk elegendő bátorság.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, a hitbéli bátorságot a
magyar református egyház magában hordozta akkor is, amikor
"a kommunista diktatúra legsötétebb időszakában elvették
tőle nagy múltú iskoláit, amikor szellemi vezérét, tudós püspökét
száműzetésbe kényszerítették, vezetőit békepapokra cserélték,
lelkészeit pedig kegyelemkenyéren tartották". De aztán elérkezett
1956 októbere, amely bebizonyította, hogy "csak a templomok
tornyán lévő csillagok maradandóak", és ismét újjáéledt
a magyar református egyház - idézte fel.
A kormányfő kiemelte: a forradalmak "sohasem tervezőasztalok
mellett születnek", nincs receptjük, forgatókönyvük, és
néha "olyan lefojtott lelkiállapotból törnek elő,
amelyre már nem is léteznek szavak".
Mint mondta, a forradalmakhoz nincs mellékelve időzítő
szerkezet sem, "a nemzetek lelki alkatának legbelsőbb és
legmélyebb rétegeiből törnek elő, kivételes kegyelmi
pillanatok, amikor hirtelen és látszólag minden előjel nélkül"
felforr a körülöttünk lévő világ. Ezért a forradalmakat
csak leverni lehet, legyőzni sosem, "folyamatosan ott parázslanak
eltiprói talpa alatt" - fogalmazott.
Úgy látja, a forradalom bukását csak az okozhatja, ha
elveszíti céljai tisztaságát, amikor a bátor polgárok közössége
dühös és alantas tömeggé alakul át, és ekkor kell színre lépniük
"a lélek embereinek".
Orbán Viktor ezzel kapcsolatban felidézte Gulyás Lajos
református lelkész alakját, aki 1956. október 26-án, amikor a
mosonmagyaróvári sortűz után meg akarták lincselni az ÁVH-sokat
a feldühödött emberek, az életét tette kockára, hogy véget
vessen az önbíráskodásnak, mert tudta, hogy "úgy mondhat
igent a forradalomra, ha nemet mond a káoszra és gyilkolásra".
Később ezért koncepciós perbe fogták, kivégezték és
jeltelen sírba temették - emlékeztetett.
Hozzátette: emlékezünk azokra a lelkészekre is, akiket a
forradalom és az egyház megújítása melletti kiállásuk miatt
letartóztattak, börtönbe zártak, és arra is, hogy 1989-ig
kellett várni, hogy a forradalom alatt elesett teológusok emléktáblát
kaphassanak.
A miniszterelnök
hangsúlyozta: tisztelettel adózunk a reformátusok előtt, akik
részt vettek a harcokban, a sebesültek, üldözöttek mentésében,
és azok előtt, akik őrizték a forradalom és a forradalmárok
emlékét, imáikban hordozták a magyar szabadság ügyét és a
gyászolók fájdalmát. 1956 református mártírjainak, hitvallóinak
"példamutatása ma is velünk élő múlt", amely hozzátartozik
a nemzet és az egyház történetéhez - mondta.
(MTI)
|