|
 2016.10.21.
A legfontosabb
feladat a külső határok megfelelő védelme
Nem fogadjuk vissza azokat a migránsokat, akik nem Magyarországon
léptek be az EU területére
Takács Szabolcs
konzultált Samuli Virtanen finn európai uniós ügyekért felelős
államtitkárral. A megbeszélésen a felek áttekintették az Európai
Unió jelenlegi helyzetét és kihívásait. A Miniszterelnökség
európai uniós ügyekért felelős államtitkára kijelentette,
hogy a hazánk ellen kezdeményezett eljárás bár kényelmetlen
ügy, de nem mérgesíti el a finn–magyar kapcsolatokat.
A pozsonyi uniós csúcs előtt egy nappal Dánia, Svédország,
Finnország és Norvégia eljárást kezdeményezett
Magyarország ellen, mert nem akarunk befogadni tőlük migránsokat.
Rákérdezett finn kollégájára, hogy egyáltalán ismeri-e a
magyarországi helyzetet?
– Természetesen felvetődött ez a kérdés, és többek
között ezért is kezdeményeztük a magyarországi találkozót.
Finnország a skandináv országok csoportjához tartozik, mint
ahogy mi a V4-ekhez. Természetesen azt az országcsoportot is
jellemzi a csoportdinamika, és a szolidaritás. Főleg Svédország
kritikus velünk szemben ebben az ügyben. Finnország – mely
kevésbé hangosan fogalmazza meg kritikáit – szintén érintett
a migrációs válságban. Abban egyetértettünk a finn államtitkár
úrral, hogy az nem ismétlődhet meg, ami tavaly megtörtént;
hogy másfél millió illegális bevándorló érkezik meg Európába,
átvonulnak a határokon, és ezután a tagállamok közti együttműködésekben
okoznak zavarokat. Szintén közös álláspontunk, hogy az illegális
bevándorlást meg kell állítani, és ezért a legfontosabb
feladat a külső határok megfelelő védelme. A kérdésében
említett levél egy meglévő problémából keletkezett; a több
százezer migráns helyzete megoldatlan, és a tagállamok egymást
hibáztatják. Finn részről – a belügyminiszter, aki a migrációval
foglalkozó miniszter is – tehát aláírták azt a levelet,
amit a többi északi ország kormányzati tényezői. Arról tájékoztattam
államtitkár urat, hogy Magyarország teljes körűen betartja a
dublini és a schengeni szabályokat. Ezek a szabályok kimondják:
az a tagállam felelős az illegálisan Európába beérkező migráns
visszavételében, aki első belépési pontként őt beengedte.
Akikről beszélünk, nem Magyarországon lépték át az Európai
Unió, illetve a schengeni térség határait. Tehát mi csak
azokat fogadjuk vissza, akik bizonyítottan Magyarországon léptek
be első belépési pontként. Más kérdés, hogy hazánk volt az
első tagállam, amely regisztrálta őket, hiszen mi betartjuk a
szabályokat – de ez nem jelenti azt, hogy nálunk léptek be
elsőként. Logikus, hogy a migránsok legalább egy uniós tagállamon
keresztül átmentek, ahol viszont elmulasztották a regisztrációjukat.
Magyarországot nem lehet azért büntetni, mert betartja az uniós
jogot, inkább azt kell megvizsgálni, ki az, aki ezt szelektíven
alkalmazza. Ez a magyar kormány álláspontja, amiből az következik,
ha valaki egy nyugat-balkáni országból származik, és valóban
Magyarországon lép be elsőként, azzal foglalkoznunk kell. A
finnek esetében viszont nem erről van szó.
Megértette ezt finn kollégája?
– Természetesen tudomásul vette az általam
elmondottakat. A tárgyalásunk amúgy sem kedvezőtlen légkörben
folyt – sőt ellenkezőleg. Egyértelmű, hogy nekik a saját állampolgáraik
felé kell elszámolniuk a kérdésekkel. Az ominózus levelet az
Európai Bizottságnak írták, s az EB-t kérték fel arra, hogy
lépjen fel Magyarországgal szemben.
Ez az eljárás mennyiben mérgesíti el a finn–magyar
kapcsolatokat?
– Nem hiszem, hogy ez az eljárás – ami azért persze
eléggé kényelmetlen ügy – elmérgesítené a két ország
kapcsolatát. Számos egyéb területen együttműködünk, s azt
se felejtsük el, hogy amikor tavaly szeptember 22-én a Bel- és
Igazságügyi Tanács döntött a kötelező elosztási kvótákról,
azt Finnország nem szavazta meg, hanem tartózkodott.
A megbeszélésen a migrációs válság mellett számos
további témát tekintettek át. Finnországot mennyire érinti
az orosz szankció?
– Finnországot főleg a szankcióval szembeni orosz
ellenlépések érintik. Ugyanúgy nem vesznek át tőlük mezőgazdasági
termékeket, mint tőlünk. Mivel szomszédosak Oroszországgal,
az EU és az orosz kapcsolatok alakulását kiemelt figyelemmel kísérik.
Ezzel együtt Finnország, ahogy Magyarország is tagja annak az
uniónak, mely megszavazta az Oroszországgal szembeni szankciókat.
Nem törik meg az EU egységét, fontosnak tartják a közös uniós
fellépést, ezzel együtt őket is negatívan érintik a szankció
következményei.
Mi a finnek véleménye a brit népszavazás várható
hatásairól?
– A Brexittel kapcsolatban hasonló a finn álláspont a
magyaréhoz. Szoros szálak kötik őket Nagy-Britanniához, sok
finn állampolgár él a szigetországban, és számos brit
Finnországban. Tehát a gazdaságin kívül, komoly társadalmi
kapcsolat alakult ki a két állam között. Magyarország számára
is jelentősek a brit kereskedelmi kapcsolatok. A kilépést követően
ők lesznek a legnagyobb unión kívüli kereskedelmi partnerünk.
A magyar kormány arra törekszik, hogy a Brexit, azaz
Nagy-Britannia uniós kilépése miatt ne sérüljenek a
magyar–brit kapcsolatok. A finnek sem érdekeltek abban, hogy a
britek minél hamarább kezdjék meg a kilépési tárgyalásokat,
amelyeken Magyarország arra fog törekedni, hogy a Nagy-Britannia
és az EU közötti befektetési, kereskedelmi és gazdasági
kapcsolatok minél akadálymentesebbek legyenek a jövőben is. A
finnek is úgy látják, hogy a britek az Európai Unióból kilépnek,
de Európából nem.
Mennyiben értenek egyet az EU többéves pénzügyi
keretének felülvizsgálatával?
– A finnek a nettó befizetők, mi pedig a kedvezményezettek
csoportjába tartozunk, ezért ebben a kérdésben eltérő álláspontot
képviselünk. A magyar kormány szerint azokat az uniós támogatásokat,
amelyek a kevésbé fejlett országok felzárkózását segítik,
így például a kohéziós politikát, nem szabad megszüntetni.
Hiszen az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió,
melyet ez a politika szolgál, éppen azt hivatott elérni, hogy
minél inkább egymáshoz közeledjenek a gazdasági-fejlettségi
szintek. Ez hosszabb távon megakadályozná a kelet-európai
munkaerő nagyobb volumenű beáramlását a fejlettebb országokba
– a britek többek között ezért is döntöttek a kilépés
mellett. Kérdés, hogy a nettó befizetők milyen álláspontra
jutnak, és kialakul-e a konszenzus. Ez nagyban függ attól, hogy
a nettó haszonélvező tagállamok mennyiben tudják igazolni,
hogy összeurópai érdek a kohéziós támogatások fenntartása.
Abban egyetértünk a finnekkel, hogy vannak olyan EU-s kihívások,
melyekre forrásokat kell találni – ilyen a migrációs válság
kezelése. Azt kértem a finn államtitkártól, hogy bár értjük
a szempontjaikat, de válasszák külön a kohéziós politikától
a külső határvédelemre fordított összegeket. A kohéziós
politikát – főleg a migrációs álláspontok területén –
ne olyan eszköznek tekintsék, mellyel jutalmazni és fegyelmezni
lehet. A kohéziós politika és a strukturális alapokból
finanszírozott pénzek nem könyöradományok, hanem a kevésbé
fejlett uniós tagállamok gazdasági versenyképességét szolgálják.
Nyitottak vagyunk egy átfogó, teljes körű egyeztetésre az EU
2020 utáni költségvetéséről, de a két kérdést kezeljük külön.
Azt kell megvizsgálni, hogy a pénzügyi forrásokat hogyan
tudjuk úgy allokálni, hogy egyik politika sikere se kerüljön
veszélybe.
Jövőre ünnepli Finnország függetlenségének századik
évfordulóját. Magyarország – akár a hivatalos álláspont
szerinti nyelvrokonság miatt is – részt vesz az ünnepi
programokon?
– Természetesen Finnország és Magyarország között erős
kapocs a finnugor nyelvrokonság, attól függetlenül, hogy ebben
a kérdésben tudományos viták zajlanak. Politikailag kedvezőnek
tartjuk, hogy az utóbbi századokban erőteljes szimpátia
alakult ki a két nép között – éppen a sokak szerint valós
nyelvrokonság miatt. Októberben közösen emlékezünk meg
Helsinkiben az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójáról,
és biztos vagyok benne, hogy magyar részről megfelelő szinten
veszünk részt azokon a rendezvényeken, melyeken a 100 éves
finn államiságot ünneplik.
Medveczky Attila
|
