vissza a főoldalra

 2016.10.21. 

Pályázati dömping

Érdemi előrelépésre lehet számítani az elbírálásokban

A 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Programban mintegy 1300 milliárd forint keret áll rendelkezésre, ebből több mint 940 milliárd forintnyit már meghirdetett a Miniszterelnökség. „Október 16. után lehet előleget kifizetni, amennyiben azt az adott tagállam vállalja. Magyarország vállalja ennek az ódiumát, és mi akarunk a gazdák számára előleget kifizetni. Ez az év végiéig megtörténik” – szögezte le Kis Miklós Zsolt. A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint a MOSZ azért bírálja a vidékfejlesztést, mert a támogatások jelentős részéhez korlátozottabban férnek hozzá, mint eddig, hiszen ezeket a pénzeket elsősorban a kis- és középvállalkozások számára biztosítja a kormány.

 Mielőtt a konkrét pályázatokra rátérnénk; néhány héttel ezelőtt a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) közleményt jelentetett meg, melyben azt írják, hogy „bár a források rendelkezésre állnak és Magyarországnak 2015. augusztus 10-e óta elfogadott Vidékfejlesztési Programja van, 2016-ban nem lesz kifizetés.” Mi erről a véleménye?

 – Abszolúte nem értek egyet ezzel az állítással. Célunk, hogy megtörténjenek a kifizetések, ezért dolgozunk. Sőt már voltak kifizetések, bár főleg még az előző időszak determinációjából. Ezen nem kell meglepődni, hiszen a vidékfejlesztési pénzek két nagy típusát különböztethetjük meg. Az egyik, ami hektár, illetve állatlétszám alapon igényelhető. Ez 2014-ben, 2015-ben és idén is folyamatos volt, és a kifizetések ennek megfelelően működnek. Azt is tudni kell, hogy október 16. előtt egyetlenegy uniós tagállam sem fizethet ki támogatásokat.

 Ezt nem tudják a MOSZ-osok?

 – Persze, hogy tudják! Október 16. után lehet előleget kifizetni, amennyiben azt az adott tagállam vállalja. Magyarország vállalja ennek az ódiumát, és akarunk a gazdák számára előleget kifizetni. Ez az év végiéig megtörténik. A másik típusú támogatás a beruházásokra vonatkozik. Azokhoz ki kell írni, el kell bírálni a pályázatokat, s miután a számlák is beérkeznek, akkor – az ellenőrzések után – fizetjük ki az összegeket.

A MOSZ-t elsősorban az idegesíti, hogy a támogatások jelentős részéhez korlátozottabban férnek hozzá, mint eddig, mert ezeket a pénzeket nem a nagyüzemeknek, hanem elsősorban a kis- és középvállalkozások számára biztosítjuk. Ezt a frusztráltságot megértem, de nem szándékozom ezen az elven módosítani, ahogy a kormány sem. Most megpróbálnak pressziót gyakorolni, de azt tudni kell, hogy alig egy éve fogadták el a Vidékfejlesztési Programot, s az első számú prioritásunk az volt, hogy lehetőleg minden beruházási jellegű pályázati felhívást 2016 végéig meghirdessünk. Nem azt a metódust követtük, mint korábban, hogy kiírunk egy olyan pályázati rendszert, amiben 100 milliárd forintot a nagy beruházásokra lehet fordítani, azt gyorsan elköltjük, s a maradék pénzből hirdetünk meg a többiek számára támogatásokat. Mi azt a logikát követtük, hogy minden felhívás először jelenjen meg, és utána lehet az érdemi döntéshozatalban is eredményeket felmutatni, illetve kifizetéseket eszközölni. Az igaz, hogy azt az ambiciózus számot, melyet meghatározott magának a Miniszterelnökség, ami 280 milliárd forintos kifizetést jelent, valószínűleg nem tudjuk tartani, de ennek elég sok az oka…

 Egyet mondana?

 – Nekünk elsősorban a pályázati felhívásokra kell koncentrálnunk, és időközben ki kellett építeni az intézményrendszert, főleg az informatika területén. Rugalmas rendszert dolgoztunk ki. Úgy terveztük, lesznek majd hiánypótlások. De arra nem gondoltunk, hogy tömeges hiánypótlásokat kell eszközölni, szinte a pályázatok 95%-ánál. Amíg a hiánypótlás tart, nem lehet támogatói döntéseket hozni, és megkezdeni a pályázat értékelését. Egyértelmű, hogy a kifizetések feltétele a döntés. A döntéseket pedig csak akkor tudjuk meghozni, ha jó, tökéletes, hibátlan dokumentumú pályázatok érkeznek be. Mivel nem ez történt, meg kell várnunk, míg az egyes pályázók hiánytalan dokumentációkat juttatnak el hozzánk, és csak utána kezdődhet meg a tartalmi értékelés.

 Igaz, hogy nyárig számos esetben olyan cégek próbáltak meg több százmilliós vagy akár milliárdos nagyságrendű támogatást elnyerni, amelyek árbevétele a nullához közelít?

 – Valóban vannak olyan vállalkozások, akik megpróbálnak ilyen nagy mértékű, hirtelen fejlesztéseket eszközölni, de az üzleti terv értékelésekor ezeket a pályázatokat górcső alá vesszük, és semmilyen elrugaszkodott ötletet nem támogatunk.

 2016 végéig milyen pályázatokat hirdetnek meg, s mekkora keretösszeggel?

 – Elég hosszú a lista, hiszen több mint 200 milliárd forintot szeretnénk még idén meghirdetni. A Miniszterelnökség már megjelentette az új, 40 milliárd forint keretösszegű agrár-környezetgazdálkodási pályázatot. Októberben megjelenik a kertészeti gépbeszerzést segítő pályázati felhívásunk, amelyre elsősorban kertészek jelentkezését várjuk. Erre 18 milliárd forintot biztosítottunk. A nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházásokra 36 milliárd forintos pályázati felhívásunk jelenik meg 2016-ban. Az önkormányzatok számára külterületi, helyi közutak fejlesztésére több mint 18 milliárd forintos felhívást teszünk közzé. Szintén az önkormányzatoknak a helyi termékek értékesítését szolgáló piacok és a közétkeztetés fejlesztésére több mint 12 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A fiatal gazdák induló támogatására 38 milliárd forint keretet szánunk. A hosszú távon működő termelői csoportok, szervezetek létrehozását 26 milliárd forint értékű pályázattal támogatjuk. Tehát eléggé szerteágazó és sokrétű az a felhíváscsomag, amit meghirdetünk az idei évben, s amiben nyilván a mezőgazdasági vállalkozások és az önkormányzatok is megtalálják a maguk lehetőségeit. Tanyavillamosításra például 8 milliárd forintos kerettel hirdetünk meg pályázatot, csoportos szaktanácsadásra pedig 14 milliárdot. Ez is mutatja a „széles repertoárt”.

 Ugyanolyan túljelentkezésre számít, mint például az állattartó telepek korszerűsítése esetében?

 – Eddigi felhívásaink alapján úgy vélem, hogy várhatóan minden egyes ősszel meghirdetett pályázati felhívásunkra legalább két-háromszoros lesz a túligénylés, ami azt jelenti, hogy jól mértük fel a pályázók igényeit. Tehát olyan pályázatokat hirdetünk meg, melyekre valós az igény, és nem pedig a pénz motiválja a vállalkozásokat a fejlesztések irányába.

 Honnan lehet tudni, hogy mely pályázatokra van valós igény?

 – Még a Vidékfejlesztési Program elkészítése során olyan társadalmi egyeztetéseket folytattunk, melyek segítségével meghatároztuk azokat a legfontosabb irányelveket és intézkedéseket, melyek most már pályázat formájában is láthatók. Természetesen lényeges a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe, hiszen minden egyes mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelő tagja ennek a köztestületnek. Az igényfelmérés a kamarában már korábban megtörtént, de nyilván az összes releváns szakmai érdekképviselet – mint ahogy a Vidékfejlesztési Program megalkotásakor, úgy közvetlenül az egyes pályázati csomagok meghirdetése előtt is – a munkacsoportok keretén belül elmondhatja az igényeit, véleményét, és mi ennek megfelelően hirdetjük meg az összes pályázati felhívást.

Említette már az előleget. A támogatói döntés esetén mekkora előleget vehetnek föl a gazdák?

 – A beruházási típusú pályázatok esetében minden egyes támogatás 50%-át, igénylés esetében, előlegként megfinanszírozzuk. Azt viszont nem árt tudni, hogy a Vidékfejlesztési Programra más EU-s jogszabályok vonatkoznak, mint a többi operatív programra. Ezért e beruházások előlegtámogatásaihoz a pályázónak biztosítékot kell letétbe helyeznie. Ennek a legoptimálisabb esete a bankgarancia, vagy azzal egyenértékű olyan fedezet, amelyet az uniós jogszabályok szerint is el tud fogadni a kifizető ügynökség. Sokat egyeztettünk az ingatlanfedezetről, de az nem lehetséges, mert nem egyenértékű a bankgaranciával.

 Többen panaszkodnak az értékelések lassúságára. Rendelkezésre áll már a megfelelő informatikai bázis?

 – Az elmúlt hónapokban fejlesztettük az informatikai bázist, így a pályázatok értékelését felgyorsítjuk. Ennek köszönhetően a következő fél év során sikerül feldolgoznunk a hátralékokat. Tehát létrejött az értékelő rendszer, rendelkezésre áll az informatikai háttér, ezért érdemi előrelépésre lehet számítani az elbírálásokban. Ehhez az is szükséges, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal – közreműködő szervként – a hiánypótlásokat minél hamarabb kezelje, és zárja is le. A döntések meggyorsításában a pályázónak is nagy szerepe van; minél kevesebb dokumentumot kell pótolnia, annál nagyobb az esélye annak, hogy hamarabb elbírálják pályázatát.

Medveczky Attila