2016.09.02.

Zsille Gábor: A közös hős

A mögöttünk hagyott hét eseményei közül kétségtelenül Kozák Danuta három olimpiai aranyérme a legörömtelibb. Magyar–lengyel vonatkozásban megkerülhetetlen téma ez – de hát ki is akarná megkerülni? A nem kimondottan sportbarát olvasók számára összefoglalom a lényeget: Kozák Danuta immár ötszörös olimpiai bajnok magyar kajakozó, múlt heti győzelmei révén a legtöbb olimpiai aranyérmet nyert magyar női kajakos. Rióban a kajak egyes 500 méteres versenyszámában elért győzelmével az első magyar kajakozó lett, aki négy aranyérmet nyert az olimpiai játékokon, valamint Magyarország ötszázadik érmét szerezte az újkori olimpiák történetében. Budapesten született 1987-ben, lengyel–magyar vegyesházasságból. Édesapja, Kozák úr a lengyelországi Olsztyn városban ismerkedett meg Danuta lengyel édesanyjával, amikor ösztöndíjasként ott tanult.

A lengyel anya lelkiismeretesen gondoskodott a hazafias öntudat továbbadásáról. A Danuta nevet a Nobel-díjas lengyel író, Henryk Sienkiewicz Kereszteslovagok című regényéből választotta: a főszereplő Danuta hercegnő. Másik gyermekének, Danuta bátyjának pedig a Jurand nevet adta, szintén Sienkiewicz regénye alapján. A mi Danutánk húszéves koráig Kozák Danusia néven szerepelt, ugyanis ez a Danuta név közkedvelt lengyel becéző formája – olyan, mintha magyarul azt mondanánk: Danutácska. Édesanyja szerepéről a bajnoknő nemrégiben e szavakkal vallott egy interjúban: „Anyukám találta ki, hogy kajakozzak: kellett valami, ahol levezethetem a fölösleges energiámat. Fölhívta az MTK-t, én viszont végül a mellette lévő KSI-be mentem – apukám ott kenuzott ifjúkorában, és lusta is voltam elsétálni az MTK-ig.” Kétségtelen, hogy Danuta profi sportolóként kevés szabadidővel rendelkezik, mindazonáltal amint teheti, Lengyelország felé veszi az útját. Testvére, Jurand ugyanis ott él, lengyel lányt vett feleségül, s mivel házasságukból már gyermek is született, Danuta a nagynéni szerepét tölti be a családban.

E történetben különösen szép, hogy Lengyelországban nem feledkeznek meg arról, hogy Danuta ereiben lengyel vér is csörgedez. A riói három aranyéremről két lengyel világhálós sportlap, a przegladsportowy.pl és az eurosport.pl is nagy terjedelemben, rendkívül elismerően cikkezett. Mi több, büszkén. A tudósításban kiemelik: Danuta egymaga több aranyérmet szerzett, mint a teljes lengyel olimpiai csapat. Ugyanis Lengyelország két aranyéremmel zárta a riói játékokat, Danuta viszont háromszor lépett a dobogó legfelső fokára. Ráadásul a lengyeleknek kajak-kenuban mindössze egy ezüst- és egy bronzérem jutott.

Jegyezzük meg: a lengyel sajtó négy évvel ezelőtt, a londoni ötkarikás játékok idején is hangosan ünnepelte Danutát, és akkor is kiemelték, hogy félig lengyel sportolóról van szó. Danuta Londonban két aranyérmet nyert – pontosan annyit, mint akkor a teljes lengyel nemzeti különítmény. (Atlétikában és súlyemelésben.) A 2012-es olimpián a lengyeleknek kajak-kenuban egyetlen bronzérem jött össze, és az összesített éremtáblázat huszonhatodik helyén végeztek. Most, Rióban egy hellyel előrébb, a huszonötödiken kötöttek ki – Magyarország viszont a pompás tizenkettedik helyen zárt, köszönhetően döntő mértékben Kozák Danutának és Hosszú Katinkának, akik összesen hat aranyéremhez segítették hazánkat. Nagyon érdekes, hogy az eurosport.pl négy évvel ezelőtt felsorolta a londoni olimpián nem lengyel színekben versenyzett, de lengyel felmenőkkel büszkélkedő és érmet nyerő sportolókat. Eszerint Bartosz Piasecki vívó Norvégiának, Robert Grabarz magasugró Németországnak és Filip Adamski evezős szintén Németországnak szerzett érmet. Érdekes lenne megtudni, a riói olimpián hogyan alakult az idegen színekben indult lengyelek sorsa – remélhetőleg készül majd ilyen kimutatás.

A visegrádi országok, a V4-ek legutóbbi tanácskozásának zárónyilatkozata szerint a térség négy államának továbbra is megmaradt a józan esze, és közösen elutasítják a Brüsszel által szorgalmazott kötelező betelepítési kvótát. Ezt jó tudni. Ismeretes, hogy Szlovákia és Magyarország tavaly pert indított a kvóták ügyében az Európai Bíróságon. Azóta csatlakozott hozzájuk Lengyelország is, amely idén márciusban kezdeményezte a bírósági eljárást, Csehország pedig nemrégiben felvetette a jogi fellépés lehetőségét. Ám a per a vártnál jóval lassabban halad. Az egész ügy azért kezdődött, mert az Európai Unió Tanácsának bel- és igazságügyi formációja tavaly szeptember 22-én elfogadta, hogy az unió más tagállamaiba kell áthelyezni nagyjából 120 ezer olyan migránst, akik eredetileg Olaszországban és Görögországban nyújtották be menedékkérelmüket. A magyar kormány szerint a kvótaterv tartalmi és formai okok miatt sem érvényes, így kötelező sem lehet a tagállamokra nézve, ezért a kabinet december elején megtámadta a határozatot a luxembourgi bíróság előtt. Később ugyanígy tett Szlovákia is, most pedig a cseh kormány is bejelentette, hogy a nemzetközi bírósághoz fordul. A Beata Szydlo vezette új lengyel kormány március közepén csatlakozott az eljáráshoz, fellépésével Magyarország és Szlovákia érveit erősítve. Völner Pál államtitkár minderről úgy nyilatkozott: „Ha a luxembourgi testület elfogadná a magyar, azaz a visegrádi álláspontot, akkor a migránsok elosztásához a tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség, és nem lenne elegendő a többség szava. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy ezentúl az unió valamennyi tagállamát vétójog illetné meg a migránskérdésben, ami az EU jövője szempontjából sem volna mellékes.”

Sporttal kezdtem ezt a cikket, sporttal is fejezem be. A riói olimpián férfi diszkoszvetésben második lengyel Piotr Malachowski bejelentette: elárverezi ezüstérmét, hogy segítsen egy súlyosan beteg kisgyermeknek. Az atléta a bevételből a ritka rákbetegségben szenvedő hároméves kisfiút, Olek Szymanskit kívánja támogatni. „Én az aranyéremért harcoltam, de ez a harc fontosabb” – írja egy közösségi oldalon a harminchárom esztendős sportember. A korábban világbajnoki aranyérmet is nyert diszkoszvető hozzátette: egy csodálatosan értékes fiatalember” gyógyulásához szeretne hozzájárulni, ugyanis a fiú egyetlen esélye az életben maradásra egy New York-i terápia. Múlt pénteken a legmagasabb ajánlat hatezer dollár (kb. 1,6 millió forint) volt az éremért. Korábban egy lengyel alapítvány közölte, hogy a 126 ezer dolláros (kb. 35 millió forint) orvosi kezelés egyharmadát kifizeti. Hát igen, nem véletlen, hogy a Szolidaritás Mozgalom lengyel földön bontott zászlót… Remélhetőleg minél magasabb áron lel gazdára az ezüstérem a nemes ügy szolgálatában.