vissza a főoldalra

 2016.09.02. 

Szent Márton emlékezete szülőföldjén

A fiatalok számára élményszerűbbé tettük a kiállítást különböző látványelemekkel

A Szent Márton Emlékévhez kapcsolódóan olyan tárlatot szerettünk volna létrehozni, amely bemutatja, hogy az itt élők számára mindig is fontos volt, hogy a szent emlékét megőrizzék, ápolják – mondta lapunknak adott interjújában Melega Miklós a Vas Megyei Levéltár igazgatója.

 Augusztus 15-én nyílt meg a Szent Márton emlékezete szülőföldjén című kiállítás a Vas Megyei Levéltárban. Az egyik netes felületen Szent Márton tisztelete szülőföldjén tárlatról írnak. Melyik a helyes?

 –Az „emlékezete”. A tárlatnak volt egy korábbi munkacíme, melyben a „tisztelete” szócska szerepelt, s lehet, hogy néhány sajtótermék ezt vette át.

 Milyen célból rendezték meg ezt a kiállítást?

 –Az alapgondolat onnan származott, hogy 2016-ot országos szinten Szent Márton-emlékévnek nyilvánították, de mindezt természetesen a szent kultikus központjaiban, Szombathelyen és Pannonhalmán tekintik inkább fontosnak. Kormányzati támogatás is érkezett az emlékév rendezésére. Szándékunk az volt, hogy itt Szombathelyen, s tágabb értelemben Vas megyében, ahol a legerősebb az Ő tisztelete, ahol kiemelt figyelemre méltatják, közgyűjteményként mi is csatlakozzunk az emlékévhez, s olyan programot valósítunk meg, ami egyedi, amit csak mi tudunk megcsinálni. Az eddigiekben már nagyon sok programot szerveztek az emlékévhez kapcsolódóan; kulturálist, gasztronómiakat; a múzeumok főleg régészeti, római kori kiállításokat rendeztek, a könyvtárak pedig elsősorban könyvészeti anyagból merítve, régi ősnyomtatványokkal léptek a nyilvánosság elé. Intézményünk, az írott forrásokra építve olyan speciális területet fed le, amit csak egy levéltár tud nyújtani.

 Bizonyára hosszú kutatómunka előzte meg a tárlat megnyitását?

 –Természetesen, kutatócsoportot hoztunk létre, s az volt a feladatunk a kiállítás előkészítésekor, hogy a kora-középkorig visszamenőleg minden Szent Mártonhoz kapcsolódó iratot, említést összegyűjtsünk levéltárunk gyűjteményéből, ami igazolja azt, hogy az itt élő emberek mindig is tudták, sőt fontosnak tartották, hogy a szent Savariában született. Érdekesség, ami a kutatás során kiderült, hogy az 1400-as években, mikor először találunk szombathelyi plébános által kiadott oklevelet, akkor azt úgy keltezték: „Szombathelyen, Szent Mártonnál.” Hasonló formulát használták, amit a pápák, akik „Rómában, Szent Péter székénél” sorral zárták okleveleiket. Tehát eleink már a XV. században is hangsúlyozni kívánták, hogy a születési helynek hatalmas a jelentősége.

 Ezen kívül mi látható a kiállításon?

 –15 tablót állítottunk össze 15 különböző témakörben egészen a római időktől a mostani Szent Márton-évhez kapcsolódó 21. századi utalásokig, ami nagyon széles időintervallum. A tablókból megtudhatjuk, hogy akik itt éltek, vagy látogatóként itt jártak, mit tudtak Szent Mártonról, és mit tartottak fontosnak megemlíteni a városról. Az volt a szándékunk, hogy bemutassuk a ma emberének, hogy ez a Szent Márton-tisztelet, ami az utóbbi években Szombathelyen nagyon felerősödött, és sokféle módon kifejezésre jut, számos előzménnyel rendelkezik. Tehát nem egy új keletű jelenségről van szó, hanem több évszázados kontinuitásra épül Szent Márton tisztelete, amit csak a kommunista időszak idején szorítottak vissza, napjainkra azonban újra erőre kapott. Azt kívánjuk felmutatni, hogy az ősök tiszteletéből milyen örökséget vettünk át, és szeretnénk ezt megőrizni, továbbadni, felhívva a figyelmet arra, hogy milyen Szent Mártonhoz kötődő emlékhelyek találhatók a városban. Kevesen tudják Szombathelyen, s ezt mutatja be az egyik tabló, hogy az egyik városrész, helyén 1885 előtt egy önálló község létezett, Szentmárton néven. Itt található ma is a Szent Márton plébánia. A templom előtt állt Szent Márton kútja, amely a régészeti kutatások szerint valóban római kori. A város plébániatemploma előtt álló kő kúthoz a középkor folyamán tapadt az a legenda, hogy ennek vizével keresztelte meg édesanyját a Savariába hazalátogató Márton. Mindez történelmi adatokkal nem igazolható, inkább csak kegyes hagyományról van szó. A kút használata csak a 1930-as években szűnt meg, amikor helyére – pontosabban mellé, a templom homlokzatának tengelyébe –„Szent Márton megkereszteli édesanyját” című szobrot emelték. A régi kutat ekkor lefedték. A szobor harmonikusan illeszkedik a templom homlokzatához. Ez az egyik legismertebb, nívós neoklasszicista köztéri alkotás Szombathelyen. Sajnos sokan nem is tudják, hogy ez a kút valóban létezik, s éppen ezért nem csak egy tablót szenteltünk ennek a témának, melyben leírtuk a történetét, hanem megépítettük a rómaiak is által használt terméskövekből a kutat, amit eredetiben meg lehet tekinteni a kiállítás időtartama alatt. Kiemelendő jelentőségű a szombathelyi várostorony, ami a középkorban tűztoronyként működött, ezért is építették nagyon magasra. A toronysisak csúcsán Szent Márton püspök alakját helyzeték el. A város ezzel azt akarta kifejezni, hogy a város leghíresebb szülötte védőszentként felülről tekint a városra, és óvja is azt. A torony az 1817-es tűzvészben megrongálódott és 1837-ben bontották le. Az újjáépítésre nem volt lehetőség, pénz sem volt rá elég, de a szombathelyiek tudják, hogy létezett egykor ez a várostorony. Azért, hogy valamit visszaidézzünk ebből, az eredeti tervrajzok alapján rekonstruált méretarányos makettet építettünk, ami szintén látható ezen a kiállításon.

 Ez a kiállítás főleg a szakembereknek szól, vagy meg tudják vele fogni a laikusokat és a fiatal generáció tagjait is? Azt szokták mondani, hogy a diákok főleg csak csoportosan járnak kiállításokra.

 –Ez valós probléma, és a kiállítás látogatói is felvetették a kérdést, hogy igyekszünk-e nyitni a fiatalok felé. Szándékosan az volt a célunk, hogyha valaki betér intézményünkbe, láthatja, ez olyan kiállítás, ami különbözik a hagyományosan megrendezett levéltári tárlatoktól. Ezért arra törekedtünk, hogy ne csak megsárgult iratokat, térképeket lássanak a hozzánk betérők, melyek a történészek, helytörténészek, vallástörténészek számára érdekesek lehetnek, de egy iskolai csoportot annyira nem kötnek le, ezért élményszerűbbé tettük a kiállítást különböző látványelemekkel. Haladni kell a korral, itt is le lehet ülni a számítógép elé. A levéltár munkatársai által készített adatbázis segítségével kutakodhatnak a fiatalok is a Vas vármegyei Szent Mártonos templomok között. És ezek a templomok egy terepasztalon is láthatóak. Közben folyamatosan vetítjük azt képsorozatot, amely az 1913-as városi Szent Márton-ünnepségen készült. Ez egy olyan kuriózum, amit eddig ilyen teljességben nem lehetett látni. A fiatalok felé azzal is nyitunk, hogy szeptembertől felkeressük az oktatási intézményeket; felajánljuk nekik a kiállítást, természetesen tárlatvezetéssel, illetve gyermekfoglalkoztató programokat is szervezünk.

 Ingyenes kiállításról van szó, ezáltal reménykedhetünk benne, hogy többen tekintsék meg?

 –Tudatosan törekedtünk az ingyenességre, bár a bevétel nekünk is jól jönne, de az volt a szándékunk, hogy Szent Márton életpéldáját minél többen megismerjék. Ezért döntöttünk úgy, hogy nem szedünk belépődíjat. Igyekszünk kiszolgálni a látogatói igényeket, ezért szeptember 30-áig hétköznapokon 9 órától 16 óráig, a Savaria Történelmi Karnevál első három napján pedig 22 óráig látogatható kiállításunk.