vissza a főoldalra

 2016.09.02. 

Cél a művelődő közösségek szervezése

Az önálló közösségszervező alapszak megalapításával megteremtettük annak a lehetőségét, hogy a felsőfokú szakemberképzés biztosított legyen a közművelődési szakmában

Azokon a településeken, ahol legalább egy közművelődési szakember dolgozik, sokkal aktívabbak a közösségek. A polgárok kinyilvánítják véleményüket az adott társadalmi folyamatokról, sokkal inkább részt vesznek a közösség kulturális életében, sőt a település fejlesztésében is – közölte lapunk megkeresésére Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár, akit felnőttképzésről, a közösségszervező szakemberek feladatairól és a kulturális közfoglalkoztatási program eredményeiről is kérdeztünk.

 Hatvanéves a felsőfokú közművelődési szakemberképzés. Durkó Mátyás alapította a Debreceni Egyetem egykori Felnőttnevelési és Közművelődési Tanszékét, és az 1968-ban megjelent Felnőttnevelés és népművelés című könyvével itthon ő rakta le az andragógiai diszciplína alapjait. Máris felvetődik egy kérdés: lehet-e a felnőtteket nevelni, vagy inkább oktatni kell őket – hiszen ezen vitatkoznak a szakemberek

 – A felnőttképzés terminusa azért kapcsolódik a népművelőhöz, a közművelődési szakemberhez, mert már a durkói alapvetésekben is az jelent meg, hogy a népművelő a felnőttek művelődésével és nevelésével, azaz egész személyiségük formálásával foglalkozik közösségi módszerek alkalmazásával. A magyar közélet és a szakma így történeti alapokon a népművelés szerepét ismeri, hangsúlyozza, és a durkói üzenetben is a népművelő, ma használatos szóval élve a közösségszervező munkája áll a középpontban. Az Európai Unió viszont a kultúra terén is a kultúra eszközei által történő tanulási folyamatot hangsúlyozza, így a kultúrával való foglalkozás minden területét az oktatás részeként értelmezi, így értelmezhető a népművelés és a közösségszervezés ebben az andragógiai kontextusban. A korábbi években az volt a probléma, hogy a bolognai rendszer bevezetésével a közművelődés önálló alapképzése megszűnt, és csak az andragógia alapszakban élt tovább. Viszont a magyar szakterület és a felsőoktatás a népművelő/közösségszervező fogalmát ennél sokkal árnyaltabban definiálja. Az unió nyelvén nehezen értelmezhető a népművelés – például az, hogy idős asszonyok közösen hímeznek egy adott közösségben –, hiszen ennek nem csak az a lényege, hogy az adott népi kultúrát megtanulják, hanem maga a közösségfejlesztő folyamat. Ennek a felnőttképzési pillére, hogy megtanulják a népi hímző kultúrát. Az andragógiai képzés beltartalmát vizsgálva rájövünk arra, hogy a durkói üzenet – hogy kisközösségekkel foglalkozzanak, és animátori szerepet lássanak el a közművelődési szakemberek, a népművelők – csak részben valósult meg. Ezért kellett újraértelmeznünk a felsőfokú szakemberképzést. Új útra álltunk rá. Augusztus elején fogadták el az új alapszakot, így ez a képzés – ami túlmutat a már működő, az ifjúsági iskolai közösségekre koncentráló közösségi-művelődés tanár szakon – közösségszervező alapszak néven 2017. szeptemberétől indul. Szerencsésebb lett volna, ha az andragógia szak mellett indul el az új szak, így az andragógia a felnőttképzési szakemberek képzésére, a közösségszervező pedig a közművelődési szakemberek képzésére koncentrálna, de ezt nem sikerült megoldani.

A felnőttképzés, a népművelés mennyiben kapcsolódik az 1990-es évek elején megismert fogalomhoz, „szlogenhez”, az élethosszig történő tanuláshoz?

 – Durkó Mátyás a népművelő képzés megalapításával úgynevezett permanens művelődést segítő szakemberek képzésében gondolkodott. A permanens művelődés pedig nem más, mint a születéstől a halálig, az ember egész életében (permanensen) megjelenő folyamat, amelybe tanulási és kulturális eszközökkel történő fejlesztési folyamatok egyaránt beletartoznak. Ezt hangsúlyozza az uniós gondolkodásmód is a mai szóhasználatban az élethosszig tartó tanulással. Ha például egy 80 éves néni számítógépes alapismereteket szeretne elsajátítani, és ez sikerül neki, akkor azt nevezhetjük élethosszig tartó tanulásnak. Ha ezt egy adott közösségben teszi, ennek a képzésnek a felelőse, animátora a népművelő, más néven közösségszervező.

 Ahol közművelődési szakember dolgozik, ott élénkebb a közösségi és a kulturális élet?

 – Bizonyított tény, hogy azokon a településeken, ahol legalább egy közművelődési szakember dolgozik, sokkal aktívabbak a közösségek. A polgárok kinyilvánítják véleményüket a társadalmi folyamatokról, sokkal inkább részt vesznek a közösség kulturális életében, sőt a település fejlesztésében is. Tehát ez egy egymásra épülő folyamat. Egyértelműen kimutatható a különböző kutatások alapján, hogy ahol közművelődési szakember dolgozik, ott aktívabb a civil és a szakmai lét, és nagyobb a társadalmi aktivitás. Ezt igazolta a tavalyi évben a Nemzeti Művelődési Intézet által koordinált kutatás is, amely a kulturális alapellátás hatékonyságának összetevőit vizsgálta.

 Elegendő szakember dolgozik ezen a területen?

 – Sajnos nem.

 Pedig Klinghammer István a második Orbán-kormány felsőoktatásért felelős államtitkára azt nyilatkozta lapunknak, hogy korábban túl sok andragógust képeztek. Akkor ők nem maradtak a pályán?

– Összetett folyamatról van szó. Az andragógusok nagyobb része a felnőttképzési szakmában helyezkedik el: munkaügyi központokban, felnőttképzési vállalkozásoknál, vállalatok humán osztályain és hasonló helyeken, mivel az andragógia alapszaknak a közművelődési szakmához kapcsolódó művelődésszervező szakirányán túl további három szakiránya is működik: a felnőttképzési szervező, a személyügyi szervező és a munkavállalási tanácsadó. Kisebb részük a művelődésszervező szakirány elvégzésével közművelődési intézményekben és szervezetekben helyezkedett el, de a tényleges szakemberszükségletet ez a szakirány önmagában nem tudta kielégíteni. Az 1997. évi CXL. törvény előírja, hogy az adott településen a művelődési ház vezetője, vagy az összevont kulturális intézmény vezetője megfelelő szakirányú felsőfokú végzettséggel kell, hogy rendelkezzen. Ezen a téren az előbbiek miatt nagy a lemaradásunk. Több települési vezető kérvényéből kiolvasható, hogy nem találnak helyben megfelelő végzettségű szakembert. Azért is összetett ez a folyamat, mert Kelet-Magyarországról az értelmiségiek elvándorolnak a nyugati megyékbe. Tehát az is lényeges, hogy az adott földrajzi térségben elegendő számban dolgoznak-e közösségszervező szakemberek. Az önálló közösségszervező alapszak megalapításával megteremtettük annak a lehetőségét, hogy a felsőfokú szakemberképzés biztosított legyen a közművelődési szakmában.

 Idén indult el a negyedik kulturális közfoglalkoztatási program. Ebben főleg érettségizettek és diplomás munkanélküliek vehetnek részt?

 – Amikor három évvel ezelőtt elindult ez a program, célként tűztük ki az érettségizettek, felsőfokú végzettségűek adott településen tartását. Ahogyan azt is, hogy a közművelődés, közösségfejlesztés eszközével a közfoglalkoztatottak egy erős, teljesebb képzésben való részvétel után az adott közösség „kovászává” váljanak. Így olyan kompetenciákkal rendelkeznek, amelyekkel képesek megszólítani a közösséget, így maguk is e folyamat alkotóivá, elkötelezettjévé válnak. Ezt bizonyítják a számok, hiszen már az első programban részvevők 23-25%-a elhelyezkedett az elsődleges munkaerőpiacon, és azon belül 90%-uk ott, ahol kulturális közfoglalkoztatottként dolgoztak – művelődési házaknál, civil szervezeteknél, könyváraknál. Sőt, az önkormányzatoknál is elhelyezkedtek közösségszervezőként azok, akik tudták aktivizálni az adott közösséget. Ezeken a településeken megnőtt a civil szervezetek száma, és tevékenységük is aktívabbá vált. Azok az emberek, akik érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, olyan közegbe kerülnek a Nemzeti Művelődési Intézet megyei irodái által, amely jó kapcsolatrendszerrel gyakorlati képességeik fejlesztését teszi lehetővé számukra például a közösségfejlesztés vagy a könyvtári munka területén. Azért fontos a szerepük, mert ők lehetnek később az adott településen azok az aktorok, akik közösségfejlesztő folyamatot indítanak el.

 A kulturális közfoglalkoztatás a képzett munkaerő biztosításával támogatja a kulturális alapellátás biztosítását?

 – Pontosan, de a képzési pillér nélkül nem tudtunk volna ezen a területen ekkora sikert elérni. Hiszen éppen erre a közfoglalkoztatásra akkreditáltatott a Nemzeti Művelődési Intézet animátori, közösségfejlesztő képzést. Emellett lényeges, hogy a kulturális közfoglalkoztatottak érdeklődési körüknek megfelelően kapcsolódjanak be egy hálózatba az adott térségben, megyében. A kompetencia és a kapcsolatrendszer biztosításával nem hagyjuk magukra azokat, akik részt vesznek a kulturális közfoglalkoztatásban. A következő pillér, hogy a program végén megpróbáljuk a résztvevőket önkéntesként benntartani. Hiszen a közösségszervezés egyik nélkülözhetetlen eleme, hogy egy adott szervezetben önként vállalunk fel egy feladatot. A következő pillér pedig mindaz, amit az uniós és a hazai források adhatnak. Ebbe beletartozik, hogy a program végén miként tudjuk segíteni abban a hajdani közfoglalkoztatottakat, hogy különböző projektek által kompetenciájuknak megfelelően elhelyezkedhessenek.

 Tehát, akik részt vettek a programban, azok nagy része el is tudott helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon?

 – Összesen 30%-uk. Az első, féléves időtartamú közmunkaprogram után a részvevők 24%-a helyezkedett el az elsődleges munkaerőpiacon. Most egy év időtartamúak a programok, és az elhelyezkedési arányok utolsó mérésénél 28%-os az arány. Ez azért is kiemelkedő, mert összesen kétezer települést – köztük kis lélekszámúakat is – vontuk be a programba.

 Ezáltal a kulturális területi egyenlőtlenségeket is fel lehet számolni?

 – Így van, és ragaszkodunk is ahhoz, hogy az adott településen aktív legyen a kulturális közfoglalkoztatott. Erre építve a Nemzeti Művelődési Intézet megyei módszertani irodájával akár mintaprojekteket is tud generálni.

 Nagy az érdeklődés a kulturális közmunkaprogram iránt?

 – Március 1-jével indulnak ezek a programok. Előtte, a Nemzeti Művelődési Intézetnek januárig van lehetősége benyújtani a program megvalósítására irányuló pályázatot a Belügyminisztériumba. Az előkészítéshez még hamarabb kezdik meg a partnerszervezetek – intézmények, civil és egyházi szervezetek, önkormányzatok – igényfelmérését. Jelenleg a Nemzeti Művelődési Intézet 4548 szervezettel kötött partneri megállapodást, és az Intézet 6100 közfoglalkoztatott tart nyilván. Az igény pedig ennek háromszorosa. Idén már változás következett be, mert a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási Támogatási Programja által finanszírozott projekt negyedik üteme már hat kulturális háttérintézmény – Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, Magyar Nemzeti Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Művelődési Intézet, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kft. – együttműködésével valósul meg. Így szinte minden kulturális területet érint az a program, amelynek során olyan közösségi hálózat kialakítása és működtetése valósul meg, amelyben az egyének tudása, képessége, valamint a helyi társadalom összetartó ereje egyaránt gyarapodik.

Medveczky Attila