vissza a főoldalra

 2016.09.02. 

Összmagyar ügyet támogatunk

Nemes célra költik az alapítványokba fektetett pénzeket

Magyar nyelvet és kultúrát oktató kurzus indul Brazíliában, ahol a napokban Áder János köztársasági elnök részvételével, nagy érdeklődés mellett rendezték meg a tanfolyamhoz kötődő „II. Magyarok Brazíliában” konferenciát. A kurzus támogatója pedig a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa, a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA). Dr. Dubéczi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank oktatási igazgatója, a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke leszögezte: a Magyar Nemzeti Bank pozitív eredménye terhére hozta létre alapítványait. Az alapítványok az alapítói vagyon hozamaiból biztosítják az oktatási programok támogatását.

 Mi kerül a Magyar Nemzeti Bank oktatási fókuszának tevékenységi körébe, és miért is szükséges a jegybank jelenléte a felsőoktatás Magyarországon, valamint külföldi kurzusok szervezése?

 –A Magyar Nemzeti Bank társadalmi felelősségvállalási programjának egyik legjelentősebb eleme a felsőoktatás, illetve az oktatás támogatása. Természetesen oktatási programjaink legnagyobb része belföldön realizálódik, de emellett néhány külföldi programot is megvalósítunk, illetve tervezünk. Ennek egyik eminens programja a Sao Pauló-i. Azért esett a választásunk Sao Paulóra, mert az elmúlt években nagyon erőssé váltak a magyar-brazil felsőoktatási kapcsolatok, és ennek köszönhetően több ezer brazil egyetemi hallgató tanult Magyarországon. Ezzel a magyar nyelv- és kultúra kurzussal számukra és a brazíliai, Sao Pauló-i magyar közösségnek is lehetőséget biztosítunk a magyar nyelv tanulására, továbbtanulására. Latin-Amerikában Sao Paulóban él a legtöbb, közel 80 ezer magyar, illetve magyar felmenőkkel rendelkező honfitársunk. Közülük nem mindenki tud jól magyarul, ezért számukra ez kiváló lehetőség a magyar nyelv tanulására. Azért került be ez a program a támogatási körbe, mert összmagyar érdek, hogy az ottani magyar közösség ápolja és fejlessze anyanyelvét, és így másod-harmadgenerációs magyarok is megtanulhassanak magyarul. Hiszen ez az egyetlen lehetőségük a magyar nyelv megtanulására.

 Brazíliában ez lesz az első kurzus, vagy már egy korábbi program folytatásáról van szó?

 –1990 és 1994 között létezett ez a kurzus, de forráshiányra hivatkozva megszüntették. Tehát az utóbbi 20-22 évben egyetemi szinten nem működött kurzus. Tavaly áprilisban írtunk alá együttműködési megállapodást a Sao Pauló-i Egyetemmel, amely Latin-Amerika legnagyobb és legjobb egyeteme, és amely a világranglistákon is előkelő helyen szerepel. Figyeltünk arra, hogy Brazíliában a legnagyobb oktatási-kutatási potenciállal rendelkező egyetemmel állapodjunk meg. Tehát 2015 áprilisában újraindult az a kurzus, amelyet teljes egészében a PADA finanszíroz, támogat. A szakmai szervezésben is segítettünk; kiküldtünk egy oktató hölgyet, aki tanítja a magyar nyelv- és kultúra órákat. Eddig összesen 350-en vettek részt a különböző nyelvi szinteken induló órákon. Most kezdődött el a kurzus második éve. Az oktató munkabérét, útiköltségeit, illetve a tankönyveket, jegyzeteket, szótárakat a PADA biztosítja, ezen kívül évente, közösen a Sao Pauló-i Egyetemmel tudományos konferenciát rendezünk, és ennek a költségeit is az alapítvány finanszírozza. A konferenciát tavaly ősszel rendeztük meg először, második alkalommal idén augusztus 11-én, amikor Áder János köztársasági elnök úr nyitóelőadásával kezdődött a rendezvény.

 Miből gazdálkodják ki a szükséges forrást?

 –A Magyar Nemzeti Banknak a PADA rendelkezésére bocsátott alapítványi vagyonának hozamaiból kerül biztosításra ez az évente körülbelül 20 millió forintos forrás. Az alapítvány vállalta, hogy ezt az összeget legalább öt évig biztosítja.

 Többen bírálják az alapítványt, mondván, hogy általa a Magyar Nemzeti Bank a saját nézeteit próbálja az oktatási programok során erőltetni a hallgatókra. Mi erről a véleménye?

 –Semmilyen jel nem utal arra, hogy ilyen előfordult volna. Azon túl, hogy ez fel sem merül,   nem is reális:, hogyan is képzelhetnénk el például, hogy egy olyan világhírű egyetem, mint  a Sao Pauló-i  együttműködne olyan szervezettel, amely megkérdőjelezné az akadémiai, oktatási autonómiáját? Az augusztusi konferencián is kizárólag az egyetem vezetése, illetve az általunk delegált oktató tett javaslatot arra, hogy kiket hívjon meg a Sao Pauló-i Egyetem. Ebbe egyáltalán nem szólt bele sem a PADA, sem a Magyar Nemzeti Bank.

 A másik kritika, hogy az adófizetők állják az oktatási modulokat.

 –A Magyar Nemzeti Bank pozitív eredménye terhére hozta létre alapítványait. Az alapítványok az alapítói vagyon hozamaiból biztosítják az oktatási programok támogatását. Fontos hangsúlyozni, hogy a jegybank a 2012 decemberében a következő évre prognosztizált több mint 200 milliárd forintos veszteséggel szemben már harmadik éve nyereséges, így az MNB eredménye ebben az időszakban nemcsak, hogy nem terhelte a költségvetést, de lehetővé tette egyéb társadalmilag hasznos tevékenységek támogatását. Ebben központi szerepet kap az oktatás.  

Tudtommal az angolszász államokban is így tesznek a jegybankok. A Német Központi Banknak pedig saját egyeteme van. Ha ott szabad, akkor nálunk miért problémás ez? Hiszen az ellenzék mást sem tesz, mint a Nyugatra mutogat, vegyünk tőlük példát.

 –A jegybankok jelentős része részt vesz oktatási programok támogatásában, finanszírozásában, de a módszerek eltérőek. A német jegybank saját egyetemet működtet. Az angol jegybank honlapján most olvasható, hogy a külföldi hallgatók számára biztosított ösztöndíjakat. Az igen erős malajziai központi bank az MIT-val, a világ egyik vezető egyetemével alapított business schoolt, amely múlt héten kezdte meg tevékenységét. Ezekre a programokra nagyon sok mintát, példát találunk világszerte. Fel sem vetődhet, hogy mi ne folytassunk ilyen tevékenységet, az viszont már igen, hogy mit veszünk át a külföldtől. Minden példát megvizsgálunk, a tapasztalatokból tanulunk, de mivel nincs két egyforma megközelítése a jegybanki oktatási programoknak, ezért önállóan hozzuk létre a magyarországi portfóliót, programszerkezetet.

 Olvastam, hogy a PADA például egy, a győri egyetemen induló doktori programot is támogat majd. Az anyagi erőforrások lehetővé teszik, hogy híres, külföldi professzorokat is meghívjanak vendégoktatónak?

 –A győri program, ami két specializációjú doktori program lesz, terveink szerint szeptember végén veszi kezdetét. Újdonság, hogy az oktatás kizárólag angol nyelven folyik. Az egyik specializáció a business, a másik pedig transzdiszciplináris. A programban oktató két neves amerikai professzor augusztus végén érkezik meg. A Corvinus-együttműködés keretében pedig a  FED, az amerikai jegybank egyik volt vezető tanácsadója tartja az órákat már szeptember elején. Ezekre próbálunk forrásokat biztosítani. Kiemelendő, hogy az oktatókat sem csak mi választjuk ki, hanem az egyetemek is javaslatot tesznek a személyekre . Mi abban segítünk, hogy ezek a javaslatok megvalósuljanak, tehát biztosítjuk hozzá az anyagiakat.

 A kecskeméti egyetem Pallas Athéné nevét vette föl, ahogy a jegybank alapítványai. Támogatják ezt az intézményt?

 – A Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány támogatja a kecskeméti egyetem oktatási programjait. Ez nem új keletű, hiszen alapítása óta támogatja ezeket a programokat. Az egyetem hallgatói pedig gyakornokként dolgozhatnak a magyar jegybankban. Nem csak a kecskemétivel, hanem sok más hazai, és néhány külföldi egyetemmel is megállapodást kötöttünk.

 Hogyan látja, mik az eddigi tapasztalatok, megéri Magyarországon a jegybanknak oktatással is foglalkoznia?

 –Mindenképpen, hiszen ezek az oktatási programok egyrészt újdonságot, új nézeteket, új szemléletet, új tudást közvetítenek, másrészt fontos azt is megemlíteni, hogy az ilyen típusú programok az anyagi erőforrások hiánya miatt általában nem valósulhatnának meg. Tehát mindenképpen megéri az oktatással foglalkoznunk. Nagyon sok újdonságot hoztunk a magyar felsőoktatásba. Új programokat indítottunk, vagy azokat a korábban elindult nagyon jó programokat, melyeket anyagi források hiányában megszüntettek, újra indítottuk. Az elmúlt tanév során rengeteg hallgató, kutató és egyetemi oktató vehetett részt az MNB és alapítványai által támogatott programokban és pályázatokban, többek között a hazai tudományos munkásságuk elősegítésére, nemzetközi tapasztalatszerzésre és a világ élvonalában dolgozó oktatókkal és kutatókkal való együttműködések kialakítására. Ezen kezdeményezések kétségkívül meghatározóak a hazai tudományos élet szempontjából és számottevően hozzájárulnak a hazai oktatás versenyképességének növeléséhez is, így egyértelműen gazdaságstratégiai jelentőséggel bírnak.

Medveczky Attila