|
 2016.09.02.
Rendkívül
kedvezőek a hozamok
Bár az időjárás sajnos idén sem könnyítette meg a gazdák
életét
Az országoshoz
hasonlóan Hajdú-Bihar megyében is kiemelkedőek voltak a nyári
betakarítású szántóföldi növények hozamai – mondta Nagy
István az V. Hajdúsági Expon, Hajdúböszörményben. A Földművelésügyi
Minisztérium parlamenti államtitkára érdeklődésünkre
elmondta: 2014–2020 között soha nem látott mennyiségű forrás,
mintegy 12 ezer milliárd forint érkezik Magyarországra az Európai
Unióból. Ebből mintegy 3700 milliárd forint,
ami célzottan a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést szolgálja
majd.
Gyakorlatilag befejeződött a nyári betakarítású
növények aratása az országban. Mi jellemzi a hozamokat?
–Rendkívül kedvezőek a hozamok, minden fontos nyári
betakarítású növény esetében meghaladják az előző év és
az előző öt év értékét. A termésmennyiség néhány
esetben a kisebb terület miatt ugyan nem éri el a 2015. évi értékét,
de több éves távlatban kedvezőnek mondható, hiszen jelentősen
meghaladja a 2011–2015. évek mennyiségét. Az előzetes adatok
szerint őszi búzából 5,1-5,2 millió tonnát takarítottak be
a gazdálkodók 2016-ban, amely gyakorlatilag megegyezik a tavalyi
kiugró mennyiséggel, és 10 százalékkal meghaladja az előző
öt év átlagát. Őszi árpából több mint 1,4 millió tonna
került a magtárakba, a tavalyinál 30, a 2011–2015. évek értékénél
66 százalékkal több. A tritikálé termésmennyisége 512 ezer
tonna volt, amely enyhén, 3 százalékkal elmarad a 2015. évitől,
de ötödével haladja meg az előző öt év értékét.
Kiemelkedő a repce 810 ezer tonnás termésmennyisége, amely az
előző évit, és az előző öt év eredményeit is mintegy felével
haladja meg. Ennek hátterében a terület és a hozamok együttes
emelkedése áll.
Beszélhetünk-e rekordokról?
–A búza hozama 5,4 tonna/hektár, az árpáé 5,2
tonna/hektár, a repcéé 3,2 tonna/hektár volt, mindhárom
rekordnak számít. A hozamok megyénként jelentős eltéréseket
mutatnak, az őszi búza esetében kiugróan jó, közel 6,5 tonna
volt a hektáronkénti termés például Baranya, Somogy és Tolna
megyében, míg a leggyengébb termés Csongrád megyében volt,
4,6 tonna. Hajdú-Bihar megyében 5,6 tonna/hektár volt a búza
hozama. Ugyanakkor a július közepén érkező eső rontotta a búza
minőségét, aminek hatására várhatóan a búza 50-60 százaléka
étkezési, 40-50 százaléka pedig takarmányminőségű lesz. A
takarmányminőségű búza magas arányában annak is szerepe
van, hogy az elmúlt években alig volt különbség az étkezési
és a takarmány minőségű tételek árában, ennek hatására
sok termelő a magasabb hozamú takarmánybúzát választotta.
Az igen változó időjárás mennyiben befolyásolta a
termést?
–Az időjárás sajnos az idén sem könnyítette meg a
gazdák életét. Az idén eddig mintegy 10 ezer kárbejelentés
érkezett, kétszerese a tavalyinak. Augusztus elejéig mintegy
125 ezer hektárra érkezett a gazdálkodóktól kárenyhítési
igény. Jégeső miatt 44 500 hektárra, tavaszi fagykárra 43 500
hektárra, belvízre mintegy 16 ezer hektárra, viharkárra pedig
valamivel kevesebb, mint 16 ezer hektárra igényeltek kárenyhítést.
Az igen bőségesnek ígérkező globális terméskilátások
miatt a hazai kalászos gabona- és repceárak jelenleg
alacsonyak. A FAO a világ idei búzatermését 732 millió tonnára
becsüli, ami megközelíti a 2015. évi rekord termést (734
millió tonna). Mivel a termelés meghaladja a felhasználást, ezért
emelkedni fognak a készletek. Az AKI Piaci Árinformációs
Rendszerének adatai szerint július végén az étkezési búza
tonnánkénti ára 39,9 ezer forint (éves összehasonlításban
-11 százalék), a takarmánybúzáé 37,6 ezer forint (-17 százalék),
a takarmányárpáé 34,1 ezer forint (-15 százalék) volt. A
repcéért tonnánként 109,1 ezer forintot fizettek a felvásárlók,
5 százalékkal kevesebbet, mint egy éve.
Az uniós források megkönnyítik a gazdák életét?
–Bizonyos tekintetben, igen. Hiszen 2014–2020 között
soha nem látott mennyiségű forrás, mintegy 12 ezer milliárd
forint érkezik Magyarországra az Európai Unióból. Ebből
mintegy 3700 milliárd forint, ami célzottan a mezőgazdaságot
és a vidékfejlesztést szolgálja majd. A magyar mezőgazdaság
éves kibocsátása jelenleg 2600 milliárd forint körül van.
2020-ig a mezőgazdaság és vidékfejlesztés számára rendelkezésre
álló forrásból csaknem ekkora összeg, mintegy 2400 milliárd
forint jut közvetlenül az agrárium fejlesztésének céljaira.
A fennmaradó, mintegy 1300-1350 milliárd forintot a Vidékfejlesztési
Program finanszírozására használjuk fel. A
Vidékfejlesztési Program legfontosabb célkitűzése a
versenyképesség növelésével együtt a vidéki munkahelyteremtés
és a vidéki munkahelyek megőrzése a mezőgazdaságban, ezért
főként a munkaerő-igényes ágazatok, mint például az állattenyésztés,
a kertészet, illetve az élelmiszer-feldolgozás támogatása kerül
előtérbe. A VP keretében 2016-ban több mint 800 milliárd
forint keretösszegben hirdetnek meg pályázatokat. A cél, hogy
év végéig minden pályázati felhívás ismertté váljon a
gazdálkodók számára. A VP beruházási forrásainak 80 %-a a
kis- és közepes gazdaságoké. Elkülönített forrásokkal,
nagyobb támogatási intenzitással és külön tematikus
alprogram keretében segíti a kormány a képzett, fiatal gazdákat.
A program a vidéki térségek fejlesztésére, a helyi gazdaság
és a közösségek speciális igényeire reagáló szolgáltatások
biztosítására is lehetőséget nyújt. A pályázatok elbírálása
során előnyt élveznek azok a fejlesztési elképzelések,
amelyek munkahelyeket teremtenek. A kormány célja, hogy minél
egyszerűbben, gyorsabban és hatékonyabban jussanak a pályázók
az uniós forrásokhoz. A VP beruházási pályázatait érintően
történt fontos módosítás, hogy a korábban megjelent üzleti
tervhez képest átláthatóbb, kevesebb adminisztrációval járó,
egyszerűbb üzleti terv jelent meg. Fontos különbség, hogy az
50 millió forint teljes projektösszeg alatti támogatásra pályázó
ügyfeleknek pénzügyi terv elkészítése sem szükséges a pályázat
benyújtása során.
Medveczky
Attila
|
