|
 2016.09.02.
Az emlékév
kiemelt célkitűzése a fiatalok megszólítása
Tekintettel az
1956-os magyarországi események nemzetközi hatására, a
forradalom alatt, és azt követően elmenekült magyar honfitársainkra,
az Emlékbizottság határon túl és külföldön is szervez,
illetve támogat rendezvényeket, elsősorban a Külgazdasági és
Külügyminisztériumon keresztül- közölte Dr.Rétvári Bence
államtitkár.
A kormány a Közép- és Kelet-Európai Történelem és
Társadalom Kutatásáért Közalapítványt jelölte ki az évfordulós
előkészületek lebonyolítására. Kik tartoznak bele ebbe a közalapítványba?
–A Schmidt Mária professzorasszony által
vezetett Közalapítvány célja a tudományos kutatás, valamint
a közművelődési, oktatási és a kulturális javak védelmével
kapcsolatos állami feladatok ellátása. Gondoskodik a magyar és
közép-kelet-európai történelem, politika és társadalom tényeinek
kutatásáról és elemzéséről, különös tekintettel az
1917-től napjainkig terjedő időszakra, a diktatúrák történetére
és a magyarországi viszonyokra. Elősegíti továbbá a
korszakra vonatkozó kutatási eredmények közzétételét,
ezeknek a közoktatás, a közművelődés számára való minél
szélesebb körű hozzáférhetőségét és támogatja a
korszakra vonatkozó történeti kutatásokat is. Az 1956-os
forradalom
és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából még 2015 őszén
Emlékbizottságot hoztak létre, melyet Balog Zoltán miniszter
úr elnököl.
Mennyien
jelentkeztek eddig a közalapítvány pályázataira?
–A beküldött pályázatok száma meghaladja az
1300-at, ennek közel fele, 633 pedig már nyertes pályázat.
Ez az alapítvány tesz javaslatot az október 22. és
november 4. közötti központi programokra is?
–Az Emlékbizottság 2016 januárjától heti
rendszerességgel folyamatos előkészületi munkálatok keretében
a kormány illetékes szereplőivel folytatja a 2016. október 22.
és 2016. november 4. közötti központi programok előkészítését.
Az 1956-os Emlékbizottság hivatalos
honlapja, a www.magyarforradalom1956.hu gazdag kínálatot nyújt
az Emlékév programjaiból. Milyen eseményeket emelne ki ezek közül,
és mi várható az Emlékév hátralévő részében?
–A már megvalósult programok közül mindenképpen
fontos kiemelni a Terror Háza Múzeumban nemrég megnyílt „Egy
akaraton” című időszaki kiállítást, amelynek köszönhetően
a legmodernebb, XXI. századi eszközök közvetítésével
jelennek meg a forradalom különböző jelenetei. Tizenkét 360
fokos kisfilm – amelyből hat már megtekinthető– repíti
vissza a látogatót a hatvan évvel ezelőtt történt eseményekhez.
Azonban említhetjük például a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon
júniusban nagy sikerrel bemutatott, „56 – Egy nép kiáltott”
című táncjátékot, mely az 1956-os Emlékbizottság támogatásával
országos turnéra is indul.
Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy 1956 eseményeit,
szellemiségét és erkölcsi üzenetét az újabb nemzedékekhez
közel hozzák?
–Az Emlékbizottság egy olyan korszerű és multimédiás tárlat előkészületeihez
látott hozzá, amely különös tekintettel az 1956-os forradalom
és szabadságharc eseményeire bemutatja az ’50-es évek magyar
sportteljesítményeit, melyek egyedüli lehetőséget teremtettek
a nemzeti érzés megélésére. A tárlat mintegy 2000 négyzetméteren
és a legfiatalabb generációk számára is izgalmasan idézi meg
a magyar sportélet egyik legsikeresebb időszakát.
A Sziget Fesztiválon is „szerepet” kaptak az
’56-os események?
–A VOLT és a Balaton Sound után a fesztiválozók
a Szigeten is kaptak egy kis ízelítőt az 1956-os forradalomból
és hősiességből. A hatvanadik évforduló alkalmából számos,
az 1956-os forradalmat életre hívó program és látványelem készült.
Példaként említhető az A38 Sátor melletti Hősök fala, amely
mintegy 100 méter hosszan és 4,5 méter magasan helyezkedett el
– rajta olyan ’56-os hősökről készült grafikákkal, mint
Angyal István vagy éppen Mansfeld Péter. Az idei évben a már
megszokott zászlósor mindkét oldalán legelöl és leghátul a
forradalom szimbólumát, egy-egy nagy lyukas magyar nemzeti színű
trikolórt helyeztek el, az ezeket tartó oszlopokon pedig magyar,
angol, német, francia és olasz nyelvű táblákon volt olvasható
a lyukas lobogó és a szabadságharc legfontosabb eseményeinek története.
Tudtommal elkészül az imázsfilm is. Ezzel is közelebb
tudják hozni 1956 szellemiségét a fiatalokhoz?
–2016. augusztus 15-én Balog Zoltán miniszter úr,
az 1956-os emlékbizottság elnökének jelenlétében mutatták
be az ’56-os emlékév hivatalos dalát és imázsfilmjét. A
filmben számos neves magyar színész, művész és sportoló
tiszteleg az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke előtt.
A filmet mozikban és a televízióban is játszani fogják. Nem
titok, hogy az egész emlékév egyik kiemelt célkitűzése a
fiatalok megszólítása. Úgy gondolom, mind a hivatalos dallal,
illetve az imázsfilmmel, valamint egyes újszerű programok
megvalósításával mindez sikeres lehet.
Igaz, hogy képregény is készül 1956-ról?
Az Emlékbizottság megbízta a nemzetközi szinten is
jegyzett és ünnepelt magyar képregény-rajzoló Futaki Attilát
egy 1956-os tematikájú képregény megalkotásával. A forgatókönyv
elkészültét követően a művész 2016 júniusában megkezdte a
munkát, a várható publikációs időpont pedig szimbolikus:
2016. október 23.
Iskolák számára is írtak ki pályázatokat?
Budapesten kívül koncentrálnak a vidéki településekre is?
–Az Emlékbizottság a
magyar kulturális élet szereplői, az önkormányzatok, civil
szervezetek, művészeti műhelyek, intézmények, iskolai közösségek,
községek, kistérségek, állami háttérintézmények és tárcák
bevonására is pályázatokat írt ki 2016 januárjában. A
Mansfeld Péter pályázaton tudományos kötetek, ismeretterjesztő
kiadványok, irodalmi alkotások létrehozatalára lehet pályázni.
A Büszkeségpont pályázatra az 1956-os forradalom és szabadságharc
eseményeinek, hőseinek és áldozatainak közterületi emlékműveket,
emlékhelyeket állítani kívánók jelentkezését várják. A
Zsigmond Vilmos pályázat a 60 évvel ezelőtti történelmi események
filmes feldolgozására jelentkezőknek szól, a Sinkovits Imre pályázatra
pedig kulturális és tudományos programokat, eseményeket megvalósítani
kívánók nyújthatják be pályaműveiket. A Romkocsma pályázatra
a romkocsmákat ’56-ra emlékeztető dekorációval, rendezvényekkel,
arculattal ellátni szándékozó üzemeltetők jelentkezhetnek.
Az iskolák számára az Emlékbizottság oktatási programot készített
elő, melynek keretében mintegy 5000 magyar pedagógus kap 2016
őszétől korszerű történettudományi és módszertani felkészítést
az 1956-os forradalom és szabadságharc történetéből.
Mit lehet tudni az úgynevezett „büszkeségpontokról”?
–A Büszkeségpontok létrehozásánál a cél az,
hogy az emlékév keretein belül olyan helyszíneket alkossunk,
melyek az 1956-os forradalmat és szabadságharcot idézik fel,
valamint emléket állítanak a hősöknek és az áldozatoknak
egyaránt.
A
MOL, a BKK és a MÁV miként kapcsolódik be az Emlékévbe?
–Az említett vállalatokkal az Emlékbizottság együttműködési
megállapodásokat kötött annak érdekében, hogy a 2016 októberében
kezdődő óriás médiakampányban minél több felület álljon
rendelkezésre. Ezek között szerepel a MOL, a MÁV, a BKK, az
OTP és az MTVA is.
Az emlékév során minden magyar polgárt szeretnének
megszólítani. Ez azt jelenti, hogy a határon túl és külföldön
is szerveznek rendezvényeket?
–Tekintettel az 1956-os
magyarországi események nemzetközi hatására, a forradalom
alatt, és azt követően elmenekült magyar honfitársainkra, az
Emlékbizottság határon túl és külföldön is szervez,
illetve támogat rendezvényeket, elsősorban a Külgazdasági és
Külügyminisztériumon keresztül. A rendezvények legfőbb üzenete,
hogy 1956 – a XX. század egyik legjelentősebb antikommunista
forradalmának – harcosai hősök voltak, akik tudatosan
fordultak szembe az évszázad két embertelen diktatúrájának
egyikével. Az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából
megrendezésre kerülő programsorozat szép gesztusa továbbá a
köszönet és a hála kifejezése azon befogadó országok polgárai
irányába is, akik egykor emigrálni kényszerült honfitársainknak
nyújtottak segítséget, támogatást.
A nemzetközi joggyakorlat szerint háborús és
emberiesség elleni bűntettek miatt el kellett volna ítélni a háborús
bűnösöket. Mi az oka, hogy ez a mai napig nem történt meg?
–A rendszerváltozást követően „sikeresen”
akadályozta meg az egykori állampárt, az MSZMP utódja, hogy a
megtorlásokban érintettek, a megtorlásokban vezető szerepet játszó
személyek valódi felelősségre vonása megtörténhessen. 2010
után az új Alaptörvény elfogadásával ez a helyzet jelentős
mértékben változott. Az Alaptörvény U) cikke
kimondja, hogy „az 1990-ben lezajlott első szabad választások
révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló
állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek.
A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a
kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb
politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői
el nem évülő felelősséggel tartoznak.” Az U) cikk
beiktatásával létrejött a Nemzeti Emlékezet Bizottsága,
melynek feladata a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet
állami megőrzése. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a
kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat
birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége
eredményeit átfogó jelentésben, valamint további
dokumentumokban közzéteszi.
Megtett-e mindent az ország azokért, akik az életüket
kockáztatták, akik még ma is élnek, de akik közül sokan méltatlan
körülmények között élnek?
–Úgy gondolom, az Orbán-kormány ebben a kérdésben
igyekezett ugyanúgy, mint az Alaptörvény esetében egyértelműbb
helyzetet teremteni, valamint a korábbi, jogszabályokban rögzített
juttatások emelésére is sort keríteni. A kommunista diktatúra
idején tartós szabadságvesztésre ítéltek nyugdíj-kiegészítésére
a kormány 2013-ban 2,5 milliárd, 2014-ben 3,5 milliárd forintos
keretet biztosított. Az intézkedés 8616 embert érintett, saját
jogon mintegy 3 ezren, özvegyként több mint ötezren kaphattak
emelést. Ezt megelőzően 2008. november 1-jén növelték utoljára
a kommunista diktatúra idején meghurcoltak juttatásait, a
Gyurcsány-kormány utolsó éveiben, és a Bajnai-kabinet idején
befagyasztották a nyugdíj-kiegészítéseket.
Mi az, ami kiemeli ezt a forradalmat a forradalmak sorából? 1956 arra is emlékeztet, hogy a kivívott szabadságot minden
nap meg kell védeni?
–1956 nélkül
nem lehet megérteni a ’89-’90-es eseményeket és a XXI. századi
Magyarországot sem. Az 1956-os forradalom volt az első olyan, a
szovjet típusú totalitárius diktatúra elleni felkelés, melyről
először értesülhettek komolyabban a vasfüggönytől nyugatra,
de 1956 döbbentette rá az akkori nyugati vezetőket is arra,
hogy a kommunizmus legyőzhető; hogy a keleti tömb nem képez
egyetlen monolit tömböt; először mutatkozott meg komolyabban a
szovjet elnyomó rendszer igazi arca.
Medveczky Attila
|
