vissza a főoldalra

 2016.09.09. 

Szent László-év lesz 2017-ben

Az augusztus 18-ai Kormányinfón a Magyar Fórum által feltett kérdésére, hogy mennyi forrást különítenek a Szent László-évre, az alábbi választ kaptuk.

Az idei Szent Márton Év és Márton Áron Emlékév sikerein felbuzdulva a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsának kezdeményezésére a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 2017. január 1-je és 2017. december 31-e között meghirdeti a Szent László-évet. Az év világi fővédnökének Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest kérték fel.

A Szent László-év programjainak lebonyolítását a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága vállalta.

A Szent László-év kezdeményezője a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke, Okos Márton, valamint az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Dr. Lomnici Zoltán voltak. A felhívásban olvasható: 2017-ben lesz 940 éve, hogy Szent Lászlót Magyarország királyává koronázták (1077), és 825 éve, hogy szentté avatták (1192). Szent László Lengyelországban született, a Kárpát-medencében tevékenykedett, Felvidéken, Nyitrán halt meg. Így a visegrádi országok első közös emblematikus alakja. Nagyváradon és Zágrábban püspökséget alapított, koponya-ereklyetartóját, a Szent László-hermát pedig Győrben őrzik, mely egyúttal a város szimbóluma is. Szent László Magyarország lovagkirálya, valamint a magyarországi lengyelek és Erdély védőszentje. Az ő idejében avatták az első magyar szenteket. Ereje, erkölcsössége, katonai és államférfiúi fellépése a ma embere és politikusa számára is példaértékű.

A Szent László-év 2017 nemcsak a sok évszázados lengyel–magyar barátságot erősítheti, de a visegrádi együttműködésnek is további egyházi és kulturális távlatokat nyithat a jelenlegi népvándorlástól terhelt időkben. Így a nevéhez szorosan kapcsolódó püspöki székhelyeken – Nagyváradon, Győrben, Zágrábban, Nyitrán és születési helyén, Lengyelországban – nagyszabású Szent László-megemlékezésekre kerülhetne sor, ugyanígy a számtalan Kárpát-medencei Szent László-emlékhely is különféle rendezvényeknek adhatna otthont.

A kezdeményezéshez már eddig is több magyarországi és határon túli szervezet csatlakozott. Felvidéken a Duray Miklós vezette Szövetség a Közös Célokért. Erdélyben, az Erdélyi Magyarok Egyesülete, a Budapesti Székely Kör, Debrőd község, a csíksomlyói Csibész Alapítvány és Ifjúsági Egyesület, az Országos Lengyel Önkormányzat. Az ausztráliai magyarok lapjában – a Magyar Életben – megjelent ismertető pedig azt mutatja, hogy a kezdeményezés híre egészen Ausztráliáig eljutott.

A kezdeményezéshez a kormányzat részéről a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Honvédelmi Minisztérium csatlakozott. Az évre 80 millió forintot különítettek el.

Miniszterelnökség