|
 2016.09.09.
Hűségprogram
Szeretnénk a fővárosi agglomerációs létből származó hátrányt
előnyre fordítani
Nehéz egy 65
ezres városban versenyre kelni egy félóra távolságra levő
metropolis kulturális kínálatával. Ennek ellenére a városi
rendezvények, a folyamatosan fejlesztett helyi intézmények
rendezvényeivel igyekszünk biztosítani azt, hogy minél több
időt töltsenek helyben a fiatalok is – közölte Érd alpolgármestere.
Simó Károly hozzátette: bízom benne, hogy a páratlan adottságokkal
rendelkező érdi Duna-part egyike lesz azoknak a helyeknek, ahol
szívesen töltik el a szabadidejüket.
Érd városa a közép-magyarországi régióba
tartozik, Budapesttel együtt. Ez mennyiben nehezíti meg az uniós
fejlesztési forrásokhoz való hozzáférést?
– Azt hiszem, leginkább két számmal lehet ezt érzékeltetni.
Míg egy Érdhez hasonló adottságokkal rendelkező másik megyei
jogú város a területi operatív programból 11-12 milliárd
forint forrást tud felhasználni, addig Érd esetében ez a pénzügyi
forrás 0,8 milliárd Ft. Hét évre elosztva. Mindezt nem a város
fejlettsége okán, hanem csupán azért, mert egy másik
statisztikai régióban található.
Tudnak egyáltalán valamire pályázni a mostani uniós
ciklusban?
– Érd már az előző uniós ciklusban is az egyik
legeredményesebben pályázó megyei jogú város volt, így most
is megragadunk minden lehetőséget. Mivel a rendelkezésre álló
források felhasználási célja is korlátozott, így Érd hét
év alatt lényegében két óvoda építésére kaphat EU-s forrást
a területi programokból.
Milyen forrásból tudják megvalósítani a Batthyány
2020-programban szereplő elemeket? Például az ipari park létesítését?
– Orbán Viktor miniszterelnök úr és T. Mészáros András
polgármester úr 2015. július 3-án megállapodást kötöttek a
Modern Városok Program keretében az érdi fejlesztések támogatásáról.
Ez a megállapodás négy pilléren alapuló programot tartalmaz,
amelynek első és leghangsúlyosabb eleme a helyi gazdaságfejlesztés.
Ezt kell tenni annak érdekében is, hogy a későbbiekben Érd
fejlesztése ne függjön külső forrásoktól, hanem a pörgő
helyi gazdaság nyomán keletkező helyi adóbevételek lehetőséget
teremtsenek a további fejlesztésekre.
Érdről sokaknak az jut eszébe, hogy alvóváros. Még
a ’80-as években is ezt tanultam földrajzórán. Milyen
munkahelyteremtésekben gondolkodnak, hogy az érdieknek ne
kelljen Budapestre menni dolgozniuk?
– A tervezett 200 hektáros ipari park jelentős
munkahelyteremtésre, adóbevétel-növelésre ad lehetőséget.
Fontos fejlesztés lesz még az Érdligeti Szabadidőpark, illetve
az ófalusi–Duna-parti gyógy-, sport-, illetve kulturális-turisztikai
beruházás is. Azt gondoljuk, hogy mindezek nyomán erősödni
fog a helyi szolgáltató szektor is, hisz ha a keletkező bevételeket
helyben költik el az érdiek, azzal keresletet is támasztanak a
helyben elérhető minőségi szolgáltatások iránt.
Az új vállalkozók megfelelő szakképesítésű
munkaerőt keresnek. Ehhez elegendő segítséget nyújt az Érdi
Szakképzési Centrum?
– Szeretnénk a fővárosi agglomerációs létből származó
hátrányt előnyre fordítani. Azt tapasztaljuk, hogy az Érden
lakó emberek szerteágazó képességekkel és tudással
rendelkeznek, azonban más településeken, például a fővárosban
vállalnak munkát. Valószínűnek tartjuk, hogy ha a lakóhelyén
vagy közelebb találna mindenki szakképesítésnek megfelelő
munkahelyet, ez mindenki számára előnyösebb lenne. Ezért azt
gondoljuk, hogy Érd ilyen szempontból is előnyös helyzetben
van, hisz számos szakmában magasan képzett helyi munkaerő áll
rendelkezésre. Az Érdi Szakképzési Centrum olyan szakmákat
vett fel képzési programjába, amelyek reagálnak a munkaerőpiac
további igényeire is.
Ahhoz, hogy a városból ne költözzenek el a lakosok,
szükségesek különböző intézmények, iskolák, óvodák, bölcsődék.
Ezeket tudják fejleszteni?
– Sokszor kiderült, hogy már egy komolyabb beruházási
döntésnél is latba esik az, hogy milyen a helyben elérhető
oktatási-nevelési intézményrendszer. Ezért az elmúlt években
végrehajtott fejlesztések folytatásaként Batthyány2020
Programunknak ez a másik alappillére. Két új középiskola
megnyitását tervezzük. A teljesen újjáépítendő Batthyány
Általános Iskolában és az átépítendő Teleki Sámuel Általános
Iskolában középiskolai osztályok is indulnak. Fenyves-Parkvárosban
köznevelési-, egészségügyi és sportcentrum is épülhet. A
programok között szerepel a dr. Romics László szakorvosi
rendelőintézet felújításának második üteme, így az intézmény
régi szárnyát is felújítjuk és bővítjük. Érd megyei jogú
városi rangját erősíti az új rendőrkapitányság megépítése,
és a már meghozott döntések szerint végre bíróság, ügyészség
is lesz a városban. Érdre került már a szakképzési centrum
és az oktatás irányítási rendszer megyei központja is.
Fejleszteni fogjuk a szociális intézményi szolgáltatásokat:
egy összefüggő szociális intézményt tervezünk, így a
Gondozóközpontot az eddigi több különálló létesítmény
helyett egy nagyobba vonjuk össze, s a programban szerepel egy új
idősek otthona megépítése is.
Ha már iskoláknál tartunk. Okoz-e valami problémát,
hogy ezentúl az állam lesz a fenntartó és a működtető is?
– Érden a korábbi években is az állam, illetve a KLIK
látta el ezeket a feladatokat, így ebben nem lesz változás. Ez
nem azt jelenti, hogy az önkormányzat ne foglalkozna az oktatási
intézményekkel, hisz ezekben érdi gyermekek tanulnak. Azt
tapasztaltuk, hogy meg lehet találni azt a harmonikus együttműködési
formát, amelyben az önkormányzat megfelelő támogatást tud nyújtani
az érdi iskoláknak abban, hogy az ott tanuló érdi gyermekek körülményei
javuljanak, megfelelő ellátásban részesüljenek.
A fiatalok megtartásához nélkülözhetetlenek a kulturális
attrakciók?
– E tekintetben a főváros közelsége komoly kihívást
jelent. Nehéz egy 65 ezres városban versenyre kelni egy félóra
távolságra levő metropolis kulturális kínálatával. Ennek
ellenére a városi rendezvények, a folyamatosan fejlesztett
helyi intézmények rendezvényeivel igyekszünk biztosítani azt,
hogy minél több időt töltsenek helyben a fiatalok is. Ezáltal
jobban kötődjenek lakóhelyükhöz. Bízom benne, hogy a páratlan
adottságokkal rendelkező érdi Duna part egyike lesz azoknak a
helyeknek, ahol szívesen töltik el szabadidejüket.
Augusztusban minden érdi háztartásba eljutott az Érd
Városkártya. Milyen előnyök érhetők el a városkártyával?
– A multinacionális cégeknek van elegendő pénzük
arra, hogy sok tízmilliós költséggel hűségprogramokat működtessenek.
Az érdi mikro- és kisvállalkozások akkor tudnak hatékonyabban
versenyezni ezzel, ha összefognak, és közösen működtetnek
ilyen jellegű hűségprogramokat. Ezért jó ötletnek tartjuk
ezt a magánkezdeményezést, amely arra ösztönöz, hogy lehetőség
szerint helyben vásároljanak és vegyenek igénybe szolgáltatásokat
az érdiek. Az igénybe vehető kedvezmények a kártyabirtokosnak
is kézzelfogható előnyt jelenthetnek, és forgalmat tudnak
generálni az elfogadóhelyeken is.
Igaz, hogy nem csak helyi kulturális eseményeket
tekinthetnek meg a kártyabirtokosok?
– Az Érdi Városkártya egyrészt a helyben vásárlásra
ösztönöz, másik funkciója a Magyar Turizmus Kártya. Ezért
ha az érdiek nyaralás vagy más utazás alkalmával igénybe
szeretnék venni az ottani kulturális és kikapcsolódási lehetőségeket,
akkor kártyájuk felmutatásával több helyen kedvezményt
vehetnek igénybe.
Maradjunk a kultúránál. Szeptember 3-án kezdődnek az
Érdi Napok, ami lassan fesztivállá növi ki magát. Minden
korosztály szórakozási igényét megpróbálják kielégíteni?
– Valóban, a pár évvel ezelőtti utcabálhoz képest
mostanra egy több koncert- és eseménysorozatból álló, idénre
„ÉNFESZT” néven is futó rendezvénnyé nőtte ki magát.
Lesz hagyományos szüreti mulatság Ófaluban, lesznek a Jazz
Napok, de természetesen mindenkit örömmel látunk a Főtéren a
Magna Cum Laude, a Magashegyi Underground, a Zaporozsec vagy a
Mary Popkids koncerteken is.
Medveczky Attila
|
