vissza a főoldalra

 2016.09.09. 

Washingtonban bronzérmesek lettünk

Magyar találmány segíti az orvosok oktatását

Egy magyar kezdő vállalkozás, startup cég terméke segíthet az orvostanhallgatók és a fiatal orvosok képzésében. Ha egy orvostanhallgató gyakorolni szeretne, a program kiválaszt számára egy virtuális beteget, egy rövid esetleírással. Tóth Gábor, az InSimu orvosszakmai csoport vezetője közölte, hogy a találmány célja a diagnózis helyességének megállapítása, és az, hogy az orvos a virtuális betegen mennyire tudott idő- és költséghatékonyan bánni a rendelkezésre álló vizsgálatokkal.

 Miért választották az InSimu nevet?

 – Az in simulatióból ered ez a rövidítés. Az orvosi nyelvben gyakran használják az in vivo kifejezést, aminek jelentése „élő szervezetben”, az in vitrót, ami pedig a laboratóriumi körülményeket jelenti. Az in simulatio pedig a modellezésre utal.

 Mikor jött létre ez az orvosszakmai cég?

 – Folyamatban van a cég létrehozása. Úgy gondolom, a startup definíciót elég jól lefedjük. A Microsoft világversenyén már InSimu csapat néven ismertek meg minket, cégként is így folytatjuk.

 Arról a termékről van szó, mellyel július végén részt vettek Washingtonban az Imagine Cup nemzetközi döntőjében? Ez az úgynevezett InSimu Patient?

 – Így van, Washington államban, Seattle-ben volt a világdöntő, ahol harmadik helyezést értünk el. Arra az alapvető problémára fókuszáltunk, hogy a frissen végzett orvosok, a fiatal rezidensek rögtön a „mély vízbe” kerülnek, mikor a klinikumban kezdenek el dolgozni. Ismert, hogy egyre kevesebb az orvos, és túlterhelt az ápolószemélyzet. Hirtelen nagyobb felelősség hárul a fiatal orvosokra, mint amire őket a gyakorlatban felkészítették. Az orvosképzést szeretnénk segíteni, kiegészíteni egy olyan applikációval, ahol virtuális környezetben, modellezett betegeken tudják gyakorolni a hallgatók a diagnosztikát. Esetünkben a virtuális környezet, a virtuális valóság úgy is értelmezhető, hogy egy tableten egy virtuális betegen lehet elvégezni a diagnosztikus vizsgálatokat. A felhasználók akár hibázhatnak is, mivel virtuális betegről van szó. A virtuális valóságot úgy is értjük, hogy valóban lássunk magunk előtt egy virtuális beteget, akivel el tudunk beszélgetni. Dokumentált páciensek esetleírásai alapján modellezi a program a virtuális betegeket, akinek rendelhetünk több vizsgálatot, aztán az eredmények alapján diagnózist kell felállítanunk.

 Minden egyes betegséget betáplálnak ebbe a programba?

 – Praktikusan igen. Előbb-utóbb az összes betegség és az összes elérhető diagnosztikai vizsgálat bekerül a rendszerbe, így a felhasználó kipróbálhatja, hogyan képes megoldani egy esetet. A programban szereplő virtuális betegek, ahogy a valóságban is; betérnek az orvoshoz és közlik panaszaikat. Természetesen a felhasználó, ahogy az orvos is, további kérdéseket tesz föl, hogy pontosabb képet kapjon a beteg kórtörténetéről, illetve vizsgálatokat rendelhet. Laborvizsgálatokat, fizikális vizsgálatokat, egyéb eszközös vizsgálatokat, és így tovább. Mi azt modellezzük, ami a valóságban is zajlik.

 Vegyünk az életből egy példát. Elmegyek a háziorvoshoz, aki tovább küld a központi rendelőintézetbe. Ezt a folyamatot is végigkövetik a virtuális térben?

 – Arra is van mód, hogy segítséget kérjen a felhasználó egy specialistától. De nem az a cél, hogy csak továbbküldjük a beteget, hanem ténylegesen mi vagyunk azok az orvosok, akiknek meg kell állapítanunk a diagnózist, és ha azt gondoljuk, szükséges egy vérvizsgálat vagy röntgenezés, akkor azt megrendeljük a virtuális betegnek, s megkapjuk a leletet, ahogy a valóságban a háziorvos, vagy a szakorvos is. Ahogy a virtuális térben egyre több eredmény áll rendelkezésünkre, úgy szűkül a valószínűsíthető diagnózisok köre, míg úgy nem érzi a felhasználó, hogy már tudja, mi a beteg baja, és közli vele.

 Ha a felhasználó téves diagnózist állapít meg, azt is közli a program?

 – A kiválasztott diagnózist értékeli a program, és közli: helyes vagy helytelen. Amennyiben helyes, az még csak „fél siker”. A cél, hogy a lehető leginkább költség- és időhatékony módon jussunk el a helyes diagnózishoz. Hiszen a valóságban sem áll rendelkezésre végtelen MR-vizsgálat, s nem végezhetünk el a betegen minden vizsgálatot. Ezért a legolcsóbb és a leggyorsabb vizsgálatokkal kell eljutni a diagnózisig.

 Belép mondjuk a virtuális beteg a felhasználó „rendelőjébe”, aki úgy érzi, hogy pánikbeteg, valamilyen pszichés problémával küzd, s akkor ki kell deríteni a virtuális térben a diagnózist?

 – Igen, bár a pszichiátria a leginkább olyan speciális terület, ahol főképp az orvos–beteg beszélgetés, exploráció során derül ki az, hogy milyen betegség áll a háttérben. Ha egy általánosabb esetet veszünk, akkor egyrészt a beszélgetésekből is kiderülnek fontos információk, másrészt bármilyen vizsgálatot lehet rendelni a virtuális beteg számára, és a lelet eredményét is megkapja a felhasználó.

 Ezt a programot számítógépre is le lehet tölteni?

 – Számítógépen is elérhető lesz az applikáció, de az informatika fejlődésének köszönhetően a tabletek kényelmesebb eszközök erre. A felhasználók a saját tabletjükre le tudják tölteni a programot, és gyakorolhatják a diagnózis felállítását.

 Ahhoz, hogy ez a találmány megszülessen, a csapatban bizonyára többféle terület munkatársainak kellett részt venniük. Orvosoknak, informatikusoknak…

 – Négy főből áll a csapat magja. Jómagam orvos végzettségű vagyok, Katona Tamás informatikus, Dr. Vincze János orvos és informatikus végzettségű, Herdon Andrea business és marketing végzettségű. Így mi az applikáció számára nagyon hatékony csapatot alkotunk. Természetesen más orvosok szakmai segítségét is igénybe vesszük, mert nagyon nagy adatmennyiséggel kell dolgoznunk.

 Már a piacra került a termék?

 – Még nem, a versenyen egy demó verzióval indultunk. Jelenleg a felhasználók számára elérhető végleges verzión dolgozunk és a béta-tesztelés után lesz letölthető a program bárki számára.

 Ingyenesen?

 – Az applikáció szakmai tartalmának kifejlesztése és folyamatos továbbfejlesztése meglehetősen költségigényes, így olyan üzleti modell felépítésén dolgozunk, amely lehetővé teszi ennek finanszírozását. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy az orvostanhallgatók számára világszerte könnyen elérhető legyen az alkalmazás.

 Ez azt jelenti, hogy többnyelvű verzió lesz?

 – Először angol nyelvű verzióval lépünk piacra, amelyet a világ bármely táján hatékonyan használhatnak, hiszen az angolt használják a legtöbben az orvos szakmában. Tervezzük, hogy szükség esetén a programot több nyelvre lefordítjuk.

 Milyen visszajelzéseket kaptak az orvosoktól, miután megismerték találmányukat?

 – Rendkívül nagy az érdeklődés mind az orvostanhallgatók, mind az oktatók körében; nagyon várják a program megjelenését, és hogy részt vehetnek-e a tesztelésben, de az orvostudományi kar oktatóitól is hasonló érdeklődést kaptunk. Reméljük, hogy így az egyetemi képzésbe is beépülhet ez az applikáció. Ugyanis ez olyan lehetőség az orvosképzésben, amely eddig sem az oktatóknak, sem a hallgatóknak nem állt a rendelkezésére.